A szokásos piaci ár meghatározása

 

Kapcsolódó címkék: szokásos piaci ár, kapcsolt vállalkozás, transzferár-dokumentáció, transzferár-nyilvántartás, társasági adó

2010. október 06. szerda, 04:15

transzferar2Hegedüs Sándor adópartner szerint: „A közepes és nagyvállalkozások között egyre gyakrabban megfigyelhető gyakorlat, hogy a szokásos piaci ár  megállapítása érdekében az adóhatósághoz fordulnak. Ez megfelelő eszköznek mutatkozik, hogy a vállalkozások számára is ismert bizonytalanságokat kiküszöbölje, illetve az alkalmazott árakhoz kapcsolódó adókockázatokat megszüntesse.” Mi is valójában a szokásos piaci ár megállapítása?

 

A szokásos piaci ár megállapításának keretében az állami adóhatóság kérelemre  meghatározza a kapcsolt vállalkozások közötti, jövőbeni ügyletek esetében alkalmazandó szokásos piaci ár megállapításának módszerét, illetve ha az lehetséges, akkor a szokásos piaci árat vagy ártartományt is.



Hogyan történik a szokásos piaci ár megállapítása?



Szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet kizárólag a transzferár-dokumentáció  készítésére kötelezett gazdasági társaságok nyújthatnak be a kapcsolt vállalkozással  lebonyolítandó, jövőbeni ügyletekkel összefüggésben. A kérelmet kizárólag  adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd  közreműködésével lehet benyújtani,  amelyhez csatolni kell az előírt mellékleteket is.

Nagy előny, hogy a kérelem benyújtását megelőzően díjmentesen van lehetőség  személyesen konzultálni az állami adóhatóság munkatársaival. A konzultáció során  megszerzett információk felhasználásával minimálisra csökkenthető a kérelem  elutasításának veszélye, valamint az, hogy az állami adóhatóság a kérelmező által  számítottól eltérő összegben határozza meg a szokásos piaci árat, illetve ártartományt.



rendezvenyajanlo2


A szokásos piaci ár megállapításáért főszabály szerint a szokásos piaci ár 1%-ának megfelelő összegű, de legalább az adott eljárástípusra előírt díjminimummal megegyező összegű díjat kell fizetni az adóhatóság részére. A kérelem benyújtásával egyidejűleg az adott eljárástípus díjminimumát kell átutalni, és amennyiben a tényleges díj a szokásos piaci ár, illetve ártartomány alapján ezt meghaladná, akkor a különbözetet az eljárás végeztével az állami adóhatóság felhívására kell megfizetni. Az eljárás díja 500 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.


A kérelem elbírálására 120 nap áll rendelkezésre, ami legfeljebb két alkalommal 60 nappal hosszabbítható meg. Jó tudni, hogy az eljárási határidőbe nem számít bele a  tényállás tisztázásával kapcsolatos eljárások (hiánypótlás, valódiságvizsgálat és külföldi hatósággal folytatott egyeztetés) időtartama, illetőleg azt, hogy a piaci ár megállapítására érdemben kiható, új tény bekövetkeztének időpontjától az elintézési határidő újból kezdődik.



Milyen előnyei vannak a szokásos piaci ár megállapításának?


Köztudott, hogy az állami adóhatóság kiemelten ellenőrzi egyrészt azt, hogy

 

  • a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak, tehát a transzferárak eltérnek-e a szokásos piaci áraktól, másrészt azt, hogy
  • a közepes és nagyvállalkozások előírásszerűen készítették-e el a kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított ügyleteik transzferár-dokumentációját.

Az állami adóhatóság a szokásos piaci ártól való eltérés esetében főként társasági adóban, de esetleg egyéb adónemekben is különbözetet állapíthat meg, illetve a transzferár- nyilvántartás hiányosságai miatt nyilvántartásonként akár 2 millió forint mulasztási bírságot is kiszabhat.

A szokásos piaci ár megállapításának egyik nagy előnye, hogy az arról hozott határozatban rögzített piaciár-megállapítási módszert, illetve piaci árat vagy ártartományt az állami   dóhatóság köteles figyelembe venni ellenőrzése során. Amennyiben a kapcsolt felek társaságiadó-kötelezettségüket az e határozatban foglaltak szerint állapítják meg, akkor az állami adóhatóság a transzferárakra tekintettel nem állapíthat meg   adókülönbözetet.


A szokásos piaci ár megállapításának másik nagy előnye, hogy az állami adóhatóság a  kérelem benyújtásától a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napig nem   kezdeményezhet ellenőrzést a kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben. Ebben az időszakban a kérelmező önellenőrzéssel módosíthatja korábbi bevallásait a határozatban foglaltak alapján.


Forrás: rsmdtm.hu


Kapcsolódó cikkek: 

 
 
 

Friss hírek

Az apai pótszabadságra vonatkozó szabályozás

2013-05-14 05:56:00

baby1Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.

Mikor kötelező az adószámot feltüntetni a számlán? (Az Áfa törvény 169. § d) pontjához)

2013-05-13 15:00:54

adoszamAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség: >>>

Teszt: online adóbevallás magyar és amerikai módra

2013-05-13 11:49:06

usa_adoÖt éve leteszteltük, milyen a magyar és az amerikai elektronikus adóbevallási rendszer, heroikus küzdelmet folytattunk az akkor még APEH-nek nevezett hivatal adóbevalló szoftverével, próbáltuk értelmezni a misztikus hibaüzeneteket, majd felüdülésképpen végigkattintgattuk az amerikai Turbotax programját is. Idén megismételtük a kísérletet, és egyben emeltük a tétet is: mindent kizárólag online intéztünk, esélyt sem adva a postán, papíron beküldésnek, ráadásul az amerikai bevallás is élesben ment, valós adatokkal, igazi dollárokért.

Milyen nyomtatványokat kell kitölteni a termékdíj bevallásakor

2013-05-13 06:28:09

termek7A termékdíj-kötelezettségek egyik legfontosabb részkötelezettsége a bevallási kötelezettségteljesítése, melyet a kötelezettnek a nyilvántartása alapján elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell beküldeni az állami adóhatósághoz. A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig - két tizedesjegy pontossággal - kilogrammban tünteti fel, azonban a bevallási kötelezettséget számviteli bizonylattal és az előírt nyilvántartással megegyezően kell teljesíteni.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: