A parlament előtt van a kormány adócsomagja, amely lényegesen átrendezi a terheket. A társasági adó csökkentésével párhuzamosan több százmilliárd forintos válságadó sújtja több ágazat nagyobb cégeit, az új szja pedig a nagycsaládos tehetőseknek kedvez elsősorban. Kérdés, serkentik-e a változtatások a gazdaságot? Kérdezzük meg szakértőinket!

Vámosi-Nagy Szabolcs
Az Ernst & Young adószakértője
Az Ernst & Young adószakértője elmondta: "A költségvetési bevételi várakozásokat is figyelembe véve le kell szögezni: nem adócsökkentés, hanem adóátrendezés történik a következő években. Korábban azt lehetett hinni, hogy a kormány elsősorban a vállalkozások terhelését mérsékli, az adócsomag benyújtásával azonban világossá vált, hogy a magánszemélyeket érintő közterhek szintén jelentős mértékben apadnak. Félő, hogy a hirtelen kitalált és bevezetett, brutális mértékű adónemek elriasztják a lehetséges befektetőket, ugyanakkor a 2013-tól várható, pusztán 10 százalékos társasági adóterhelés igen versenyképesnek és ezért ígéretesnek tűnik.”

Torma Levente
A DLA Piper jogi iroda adószakértője
„A három évre tervezett válságadóból finanszírozott adócsökkentéssel a gazdaság olyan lökést kaphat az adórendszer versenyképesebbé tételén keresztül, amelytől gyorsabb növekedéssel jellemezhető pályára állhat. A költségvetési egyensúlyt a válságadók, a növekedés generálta többletadó és a költségcsökkentés együttesen teremthetik meg. A válságadókkal kapcsolatban az a kockázat merül fel, hogy részvényesi nyomásra az érintettek vitathatják e terhek létjogosultságát különböző fórumokon, illetve megkísérelhetik csökkenteni az adóterhelésüket. Ha ebben sikerrel járnak, veszélybe kerülhet az adócsökkentés finanszírozásának és a gazdaság versenyképessé tételének egyik pillére. A vállalkozások szintjén komoly problémát okozhat egyes adózóknak a költségvetés részére befizetendő készpénz előteremtése. A válságadó továbbá a verseny torzulásával is járhat.”

Kopits György
A Költségvetési Tanács elnöke
„Az egykulcsos adóreformokat rendszerint az a várakozás előzi meg, hogy az alacsony kulcsokra válaszképpen a gazdaság kibocsátása jelentősen növekedni fog, és ez önmagában olyan jelentős adóbevételi többletet generál, ami ellensúlyozza az alacsony kulcsok okozta bevételkiesést. Ezek a várakozások azonban az eddigi tapasztalatok alapján szinte soha nem teljesültek, sőt, az egykulcsos reformok hatására általában még csökkentek is a GDP-arányos adóbevételek. Egyelőre nem valószínű az sem, hogy az adómódosítások jelentős mértékben hozzájárulnának a gazdaság fehéredéséhez. A munkahelyek szaporodása helyett inkább a munkaintenzitás növekedésére lehet számítani, hiszen a változások inkább a magasabb jövedelmi rétegeket érintik, akik között a többség eddig is teljes munkaidőben dolgozott.”

Hegedüs Sándor
Az RSM DTM adópartnere
„A vállalkozások – különösen a magyar magánszemély tulajdonossal rendelkező kkv-k – egyszerre örülhetnek a 10 százalékos társasági adókulcsnak 500 millió forintos adóalapig, a magánszemélyek osztalékadójának 16 százalékosra, továbbá az egyes cafeteriaelemek utáni adó 25 százalékról 19 százalékra történő leszállításának. Ezen keresztül a vállalkozók nagyobb adózott nyereségre tehetnek szert, nemcsak társaság, hanem a magánszemély szintjén is. Lényeges változás, hogy jövőre már az egy gyermekkel rendelkező minimálbéres szülők adópozíciója is javul, ugyanakkor elvitathatatlan, hogy a gyermekekkel nem rendelkező minimálbéresek esetében a létminimum adóztatása a korábbiakhoz képest kiszélesedik. Az ágazati különadók kapcsán az a kérdés fogalmazódik meg, hogy a három év leteltét követően mi lesz a forrása e válságadó megszüntetésének.”

Radnai Károly
Az OrienTax partnere
„Megszűnik egy évtizedek óta létező és bejáratott adózási fogalom, 2011. január 1-jétől a természetbeni juttatások hivatalos neve béren kívüli juttatásra változik. Számos eddig ebbe a körbe sorolt jövedelemtípus átkerül az összevont jövedelem kategóriájába és – követve az egykulcsos adó bevezetését – változik az adóterhelés is. Az idei szabályok szerint 100 egység természetbeni juttatást 54 százalék szja és – a 154 egység után számított – 27 százalék járulék terhel. Jövőre a juttatás 1,19 szerese után kellene 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót fizetni. Vagyis száz forint juttatás az idén még 195,6 forint, jövőre már csak 151,17 forint költségbe kerülne, a kedvezményes adózású juttatások körében pedig 125-ről 119 forintra csökkenne a szaldó. Érdemes lehet tehát „átvinni” egyes év végi juttatásokat 2011-re.”

Forrás: vg.hu