Érvényesíthetik a családi kedvezményt, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelmük

 

Kapcsolódó címkék: családi kedvezmény, adóelőleg, szja törvény, adóalap

2011. február 21. hétfő, 06:27

gazdag_csaladA családi kedvezményt azok is érvényesíthetik, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelmük; mivel az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére nem tartalmaz határidőt a személyi jövedelemadóról szóló törvény, nem igaz, hogy január 20-án lejárt a nyilatkozat megtételének határideje.

 


JELENTKEZZEN KONFERENCIÁINKRA! >>
Cafeteria Audit - Korszerűsítse és ellenőrizze Cafeteria rendszerét! - Országos Szakmai Konferencia

Fókuszban a számlakorrekció - Áfa reggeli dr. Csátaljay Zsuzsával!

A családi kedvezmény érvényesítése során a gyakorlatban számos esetben merült fel kérdésként az, hogy érvényesíthetik-e a családi kedvezményt, és ha igen, milyen módon tehetik meg azt azon magánszemélyek, akik nem munkaviszonyból származó jövedelem vonatkozásában szeretnének élni a kedvezménnyel és ezért esetükben nem lehetséges a nyilatkozat megtétele az adóelőleget megállapító munkáltatónak.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48. § (3) bekezdése szerint a családi kedvezmény, az adójóváírás és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál való érvényesítése érdekében a magánszemély ugyanis csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.

Azonban az Szja tv. 46. § (6) bekezdés b) pontja az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában adóelőleget megállapító munkáltatónak minősíti a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen havi/heti bér, munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is. Erre a szabályra figyelemmel pedig a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem. Az utóbb említett magánszemély nyilatkozatát a kifizető szervnek (egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.
Ugyanakkor téves az a nézet, amely szerint az új szabályok alapján az egyéni vállalkozó nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt. Tekintettel arra, hogy a családi adókedvezmény az adóalap-kiegészítést is tartalmazó összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került be az adórendszerbe, értelemszerűen nem érvényesíthető a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó jövedelem után. Ha azonban a vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem. Ebben az esetben az adóelőleg-fizetésre az Szja tv. 49. § (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni, amely szerint a negyedévenként fizetendő adóelőleg „a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított összeg”. Az (1) bekezdés szerint ugyanis az adóelőleget a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap összege után kell kiszámítani úgy, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóelőleg-alapot csökkenteni kell a kedvezmény összegével. A (2) bekezdés pedig lehetővé teszi a személyi kedvezmény figyelembevételét is. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy adójóváírás értelemszerűen nem vehető figyelembe, mivel a vállalkozói kivét nem minősül bérnek.)
Ugyanezen szabályok szerint kell eljárnia az egyéni ügyvédnek, az állatorvosnak, a közjegyzőnek, az önálló bírósági végrehajtónak és az egyéni szabadalmi ügyvivőnek is, mivel őket az Szja tv. 3. § 17. pontja szerint az Szja tv. alkalmazásában egyéni vállalkozónak kell tekinteni.
Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből azok a magánszemélyek sem, akik munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet pl. választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján. Ezekben az esetekben a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására. Az Szja tv. 49. § (3) bekezdése értelmében az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett     – az általános szabályoktól eltérő – módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő.
Az előzőekben foglaltakon túlmenően azonban fontos kiemelni, hogy a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. Ez akár a kifizetést megelőző nap is lehet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek „lekövetésére”. Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen. Ezért nem igaz az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje, mivel a Szja tv. ilyen határidőt nem tartalmaz.


JELENTKEZZEN KONFERENCIÁINKRA! >>
Cafeteria Audit - Korszerűsítse és ellenőrizze Cafeteria rendszerét! - Országos Szakmai Konferencia
Fókuszban a számlakorrekció - Áfa reggeli dr. Csátaljay Zsuzsával!



Forrás: apeh.hu

 
 
 

Friss hírek

Az apai pótszabadságra vonatkozó szabályozás

2013-05-14 05:56:00

baby1Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.

Mikor kötelező az adószámot feltüntetni a számlán? (Az Áfa törvény 169. § d) pontjához)

2013-05-13 15:00:54

adoszamAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség: >>>

Teszt: online adóbevallás magyar és amerikai módra

2013-05-13 11:49:06

usa_adoÖt éve leteszteltük, milyen a magyar és az amerikai elektronikus adóbevallási rendszer, heroikus küzdelmet folytattunk az akkor még APEH-nek nevezett hivatal adóbevalló szoftverével, próbáltuk értelmezni a misztikus hibaüzeneteket, majd felüdülésképpen végigkattintgattuk az amerikai Turbotax programját is. Idén megismételtük a kísérletet, és egyben emeltük a tétet is: mindent kizárólag online intéztünk, esélyt sem adva a postán, papíron beküldésnek, ráadásul az amerikai bevallás is élesben ment, valós adatokkal, igazi dollárokért.

Milyen nyomtatványokat kell kitölteni a termékdíj bevallásakor

2013-05-13 06:28:09

termek7A termékdíj-kötelezettségek egyik legfontosabb részkötelezettsége a bevallási kötelezettségteljesítése, melyet a kötelezettnek a nyilvántartása alapján elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell beküldeni az állami adóhatósághoz. A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig - két tizedesjegy pontossággal - kilogrammban tünteti fel, azonban a bevallási kötelezettséget számviteli bizonylattal és az előírt nyilvántartással megegyezően kell teljesíteni.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: