A NAV pénteki sajtótájékoztatója alapján 2011-től már nem csak a transzferár-nyilvántartások készítésére kötelezett közép- és nagyvállalatok, de az eddigi ellenőrzésekből kimaradó kisvállalkozói kör is retteghet, hogy transzferár-ellenőrzést kaphat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a multinacionális vállalatok vizsgálata mellett az idei évtől nagyobb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások csoporton belüli ügyleteinek ellenőrzésére.

A társasági adó törvény és a hozzá kapcsolódó PM rendelet 2003 óta kimondja, hogy a kisvállalkozói kör nem köteles külön nyilvántartásban rögzíteni a kapcsolt vállalkozással kötött szerződése szokásos piaci árát, azaz nem köteles a köznyelvben transzferár-nyilvántartásnak nevezett dokumentáció elkészítésére. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a kisvállalkozásoknak nem is kell figyelniük, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazták-e.

Amennyiben ugyanis a kapcsolt vállalkozások - cégmérettől függetlenül - egymás közti ügyletükben nem a piaci árat alkalmazzák, és ebből fakadóan adózás előtti eredményük eltér attól az eredménytől, amit a szokásos piaci árak alkalmazása mellett értek volna el, abban az esetben jövedelemadóik alapját az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével korrigálniuk kell.

Mindez azt jelenti, hogy ha egy cégcsoport valamely tagja potenciálisan kedvezőtlenebb feltételekkel kötött szerződést, mint független felek tették volna piaci körülmények között (pl. a piaci árnál drágábban vesz igénybe szolgáltatást), abban az esetben meg kell növelnie jövedelemadói alapját.

Kockázatok és szankciók

A kisvállalkozások esetében - tekintettel arra, hogy a transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségük nincs - a dokumentáció hiányához kapcsolódó 2 millió Ft-os mulasztási bírság nem jöhet szóba. Kockázatot jelent ugyanakkor az OECD transzferáras irányelveiben elsődleges módosításnak nevezett korrekció: ennek keretében az adóhatóság a piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték különbségével megemeli az adóalapot, és adóhiány állapít meg, amelyet az adózó a hozzá kapcsolódó - akár annak 75%-át is elérő - adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt köteles befizetni.

Hogyan tovább?

A fent leírtak fényében javasolható, hogy az eddig önmagukat biztonságban érző kisvállalkozások vizsgálják felül cégcsoporton belüli ügyleteik árazását, és amennyiben az nem felel meg a szokásos piaci árnak, önellenőrzés keretében módosítsák az elmúlt évek adóbevallásait.

Azoknak a társaságoknak, akik besorolásuk miatt eddig nem voltak kötelezettek a piaci ár meghatározásának dokumentálására, ugyanakkor kapcsolt vállalkozásaikkal jelentős volumenű ügyleteket bonyolítanak, javasolt tanácsadók segítségét kérni annak megítélésében, hogy tevékenységük mennyiben hordoz adókockázatot, és amennyiben a kockázati szintet túl magasnak ítélik, szükséges lehet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló dokumentáció elkészítése.

Forrás: portfolio.hu