---

2011. január 1-jétől az adó mértéke egységesen 16 százalék, százaléknak felel meg a korábbi – a 17 százalékos alsó kulccsal adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra, továbbá ingatlan vagyon átruházásából, béren kívüli juttatásokból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött  tőkepiaci ügyletből) nyereményből származó jövedelmekre – is.

Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ez a korábbi szabályok szerint olyan adóköteles jövedelmet jelentett, amelyet az összes jövedelem kiszámítása során figyelembe kellett venni, de a rá jutó adót nem kellett megfizetni, viszont magasabb adósávba tolhatta a magánszemély jövedelmeit.

Mivel az adóterhet nem viselő járandóság ezentúl adómentes bevételnek számít, az ilyen jövedelmeket (például GYES, nyugdíj összege) az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.

A hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelemként a magánszemély adóköteles jövedelmének számít. Így a hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként adójóváírás, családi és egyéb kedvezmények érvényesítésére, továbbá járulékalapként TB ellátásokra és szolgálati idő szerzésére jogosít.

Az adójóváírás a bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének (a szuperbruttósított bérnek) 16 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 forint (évente legfeljebb 145 200 forint). Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot, így évi 3 960 ezer forint jövedelem fölött már nem érvényesíthető adójóváírás.

A munkáltató az adóelőlegnél akkor veheti figyelembe az adójóváírást, ha a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összjövedelembe számító jövedelmet.

A családi kedvezmény ezentúl már egy gyermek után is érvényesíthető és megszűnik a jogosultság felső jövedelemkorlátja is. A kedvezményt adóalap-kedvezményként lehet érvényesíteni a korábbi adókedvezmény helyett. A családi kedvezményt a házastársak együtt – vagy közülük a kereső – vehetik igénybe. Egy és két eltartott esetén havonta 10 000 Ft, három – és több gyermekeseknél pedig 33 000 forint adócsökkentést jelent gyermekenként.

• Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után az:
• aki családi pótlékra jogosult élő házastársa (a fogantatásnak 91.napjától a
• a várandós nő és a vele közös háztartásban megszületéséig)
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy)

Egy kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény egyszer vehető igénybe, de a kedvezmény megosztható a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal élettárssal. A családi kedvezmény az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél milyen mértékben vették figyelembe.

Átmeneti rendelkezések alapján még érvényesíthető adókedvezmények utoljára a 2015.évi adóval szemben számolhat el. Ilyen, úgynevezett áthúzódó kedvezmény a tandíjnak, a felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye, illetve a lakáscélú hitel törlesztése miatt igénybe vehető kedvezmény.

Az önkéntes kölcsönös pénztárakba, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlákra a tag által befizetett összeg adókedvezménye 30 százalékról 20 százalékra csökken. Nem változott, hogy az önsegélyező pénztári egyéni befizetések után továbbra is jövedelemkorlát figyelembe vétele nélkül vehető igénybe kedvezmény. Önkéntes nyugdíjpénztár esetében az adóévben legfeljebb 100 000 forint (nyugdíjkorhatárukat

2020. január 1. előtt elérőknél 130 000 forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztár esetében az adóévben 120 000 forint (nyugdíjkorhatárukat pénztárba együttesen legfeljebb az adóévben 120 000

2020. január 1. előtt elérőknél 130 000 forint), a kétfajta pénztárba együttesen legfeljebb az adóévben 120 000 forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1. előtt elérőknél 150 000 forint) az adókiutalás.

Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény érvényesíthető, már 2010 2010-re is. „Az összeghatárok az előző évhez képest változatlanok maradnak”.

A magánszemély adóbevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be az adóhatósághoz, először a 2011.évi adókötelezettsége teljesítésekor.
Adónyilatkozatot tehet, aki

• kizárólag egy munkáltatótól származó jövedelemmel rendelkezik
• családi kedvezményt nem kíván megosztani
• nem rendelkezik önkéntes kölcsönös pénztárakról (ÖNYP, NYESZ)
• összes jövedelme nem haladja meg a 2 750 000 Forintot, vagy nem érvényesít adójóváírást

A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalap részeként kell tekintenie, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik tehát a választási lehetőség az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem külön adózására.

Fizetendő közteher: az adó alapja a juttatás értékének 19%-os kiegészítéssel növelt összege (szuperbruttó); az szja mértéke pedig 16%, amely ténylegesen 19,04% szja.

• Meleg étkeztetés, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány 18.000 Ft/hó/fő
• Üdülési csekk a minimálbér összegének erejéig/év
• Iskolakezdési támogatás minimálbér 30%-a/év/gyerek
• Önkéntes Nyugdíjpénztár munkáltatói hozzájárulása minimálbér 50%-ig
• (visszamenőlegesen maximum 3 hónapig számolható el)
• Egészségpénztár munkáltatói hozzájárulása minimálbér 30%-a
• Internet költségtérítés már nem adómentes; kedvezményes adózással 5.000 Ft/hó erejéig téríthető
• helyi utazási bérletre a társas vállalkozásban személyesen közreműködű tag is jogosult
• Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) maximum 300.000 Ft-ot utalhat.

A dolgozót nyilatkoztatni kell, hogy a nevezett béren kívüli juttatásokban más munkáltatónál/kifizetőnél nem részesül. Az esetlegesen helytelenül kitöltött nyilatkozat a dolgozó felelőssége.

• Vissza nem térítendő lakáscélú felhasználás
• beutazási költség
• védőoltás
• elemi kár, katasztrófa esetén nyújtott segély
• sportrendezvényre belépőjegy vagy bérlet 50.000 Ft/fő/év

Fizetendő közteher: az adóalap a juttatás értékének 19 %-os kiegészítéssel növelt összege (szuperbruttó), az szja mértéke pedig 16%, amely ténylegesen 19,04% szja + 27% Eho (a 27%-os Tb-járulékfizetés megszűnik)

Természetbeni juttatás fogalma megszűnik, az új elnevezés elnevezés: egyes meghatározott juttatások, amelyek a következők:

• üzleti partner vendéglátása vagy ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatás
• cégtelefon magáncélú használata
• csoportos biztosítások adóköteles díja
• az értékhatárt meghaladó mértékben adott béren kívüli juttatás
• csekély értékű ajándék (évente háromszor, alkalmanként a minimálbér 10%-ig adható)
• reprezentáció, üzleti ajándék adómentes határát meghaladó összeg
• (az üzleti ajándék értékhatára: alkalmanként legfeljebb a minimálbér 25%-a)
• reklámcélú ajándék, melynek egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 1%-át

2011- től nincs minimum járulékalap. A járulékok alapját 2011-től a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (78.000 Ft) képezi Megszűnik a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség és a főállású vállalkozóra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset ("TEJEKE") utáni járulékfizetési szabály. Ezután a minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum összege.

A nem biztosítottak havi egészségügyi szolgáltatási járuléka 4950 forintról 5100 forintra nő.

A hallgatói munkadíj után TB járulékot kell fizetni, ami egyúttal TB ellátásra jogosít.

2011. évi járulékok: egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5% %-ról 10%-ra emelkedik, az egyéni egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (7,5%) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27%) mértéke nem változik. Az egyéni nyugdíjjárulék-alap fizetés felső határa várhatóan 7 665 000 Ft (azaz napi 21 000 Ft), a munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak továbbra sincs felső korlátja.

A magánnyugdíjpénztári tagoktól 2010. november 1. és 2011. december 31. között 9,5 %-os egyéni nyugdíj és biztosítási járulékot vonnak (nem pedig 8 %-os tagdíjat 1,5 %-os nyugdíj-biztosítási járulékot). Ez idő alatt ezeket az összegeket az adóhatóság az állami Nyugdíjbiztosítási Alapba továbbítja, nem pedig a nyugdíjkasszákhoz.

2011. január 31-ig kellett eldönteniük a pénztártagoknak, hogy átlépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. A kormány által tervezett szabályozás szerint azoknak a tagoknak kell majd nyilatkozatot tenniük, akik a magánpénztáruknál kívánnak maradni a jövőben is.

Aki nem nyilatkozott, az automatikusan visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe, és magán-nyugdíjpénztári tagsági viszonya megszűnt. Az egyéni számlán felhalmozott vagyonát pedig a pénztárnak át kellett adni, az állami szerv részére. A továbbiakban a tag már csak az államtól kaphat nyugdíjat. Az állami rendszerbe átlépők megtakarításait egyéni számlán vezetik majd, a megtakarítás pedig örökölhető lesz. Azok a magán nyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphettek át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot. Azok a tagok, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek, az állami rendszerbe történő átlépés esetén kompenzálja az állam, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna.

Aki nem kívánt visszalépni, annak nyilatkoznia kellett a tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról, ezt személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen személyesen, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnél (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kellett megtennie. A tagok eddig befolyt tagdíját a jogszabályok szerint a pénztárak továbbra is kezelik, a vagyon továbbra is kamatozik a tagok egyéni számláján, a kiválasztott portfólióban. 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára lehet jogosult.

A magánnyugdíjpénztár csak a tagdíj befizetéseket gyűjti. A munkaadók által befizetett 24 százalék nyugdíjjárulék viszont az államhoz kerül, ez azt jelenti, hogy aki a magánpénztári rendszerben marad, az 24 százalékos befizetése után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis a nyugdíjbefizetéseinek 70 százalékát elveszíti, ezzel kiesik az állami szolidaritás rendszeréből.

A munkáltatók által igénybe vehető járulékkedvezményt a START EXTRA és a START PLUSZ kártyát legkésőbb 2011. december 31-ig válthatják ki a munkavállalók, és ezek alapján a munkáltató 2013. december31-ig veheti igénybe.

Új szabály, hogy ha egy gyermekgondozási szabadságról (GYED, GYES) visszatérő dolgozójának munkakörét két párhuzamosan részmunkaidős foglakoztatásával tölti be, akik után járulékkedvezményt vehetnek igénybe, a kedvezmény mérték munkavállalónként csak 20% lehet a maximum 27% helyett. A csökkentett nyugdíjjárulék mérték legfeljebb 3 évig alkalmazható.

Jelenleg nem kell járulékot fizetnie Magyarországon szerzett jövedelem után, annak a harmadik országbeli külföldön biztosított munkavállalónak, aki Magyarországon is munkát végez.

Az új szabály szerint ez a menteség csak két évig áll fenn, ennél hosszabb Magyarországi munkavégzés esetén már járulékfizetésre kötelezetté válik. Ha valaki mentsül, és később ismét Magyarországra jön dolgozni, a munkavégzés befejezése után leghamarabb 3 év elteltével végezhet ismét járulékmentesen munkát.

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából. Fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkavállaló biztosítása csak addig áll fenn, amíg részére az ellátást ténylegesen folyósítják.

2011-től új munkaviszony létesítése esetén a kezdés napján bekövetkezett baleseti táppénz a dolgozónak csak akkor folyósítható, ha a munkavállaló a munkát az első napon ténylegesen meg is kezdte, tehát a munkába menet közben történő balesetekre baleseti táppénz nem jár.

A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet legkorábban a szülés várható időpontját megelőző harmincadik naptól lehet benyújtani.

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve, az annak megfelelő időtartam lejártát megelőző harmincadik naptól lehet benyújtani.

Gyermekápolási táppénz annak a szülőnek jár, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli. Erről az ellátást igénylő szülőnek írásban kell nyilatkoznia.

A gyermekgondozási segély ismét a gyermekek három éves koráig folyósítható.

Új fogalom a családtámogatás területén az örökbefogadó gyes.
Aki egészséges gyermeket fogad örökbe, annak a gyest 6 hónappal tovább folyósítják annak elősegítése érdekében, hogy a gyermek alkalmazkodni tudjon az új életkörülményeihez.

A családi pótlék egyezség vagy bírói ítélet alapján 50-50%-ban megosztható.

Külföldi keresőképtelenséggel kapcsolatban új előírás, hogy ha a magyar biztosított az Európai Unió területén kerül keresőképtelen állományba és erről eredeti orvosi igazolást hoz, a magyar foglalkoztatónak ezt el kell fogadnia. Az orvosi igazolás alapján pénzbeli ellátásra lesz jogosult.

Az Egészségbiztosító a foglalkoztatókat a hiányzó vagy pótló adatszolgáltatás teljesítésére szólítja fel, amely elmulasztása esetén bírságot szabhat ki. A szankciók területén új változás, hogy a bírság legkisebb mértékét 10.000 Ft-ra csökkentették.

---

JELENTKEZZEN KONFERENCIÁINKRA! >>

 Cafeteria Audit - Korszerűsítse és ellenőrizze Cafeteria rendszerét! - Országos Szakmai Konferencia