A Vállalati K+F Jelentés 2011 kimutatta, hogy átlagosan a cégek 35-40 százaléka ismeri a K+F pályázati lehetőségeket, azon belül is elsősorban az EU társfinanszírozott és a hazai K+F pályázatokat. A pályázati támogatásokat a válaszadók alig 10 százaléka vette igénybe, ennek okát a pályázatokat ismerők alapvetően abban jelölték meg, hogy cégpolitikából, illetve üzleti filozófiából adódóan nem vesznek igénybe pályázati támogatásokat. Ezen túlmenően a K+F pályázatok igénybevételét jellemzően az egyes pályázatok esetében elvárt új munkavállalók felvételének feltétele korlátozza, de gyakran jelenik meg akadályként, hogy egy K+F projekt eredményei, létszámigénye több évre előre nehezen tervezhető.

A pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el. A K+F adókedvezmények igénybevételénél ennek megfelelően nem a kedvezmények ismertsége jelent akadályt, hanem (a válaszadók 34%-a szerint) az adókedvezmények igénybevételének az a kockázata, hogy a cégek nem ismerhetik előre az adóhatóság álláspontját a konkrét tevékenységek K+F jellegének megítélése kapcsán. A cégek szerint a K+F adókedvezmények igénybevételének további akadályát jelenti a tevékenységek besorolása és minősítése körüli bizonytalanság, valamint még a nyilvántartási-, elszámolási-, időkimutatási rendszerek alkalmatlanságával kapcsolatos belső korlátok.

Dr. Márkus Csaba hangsúlyozta: Habár a fentiek ismeretében a közvetlen támogatások és adókedvezmények ismertségét célszerű tovább növelni, nem szabad azt feltételezni, hogy ez önmagában változást hozhat a vállalati K+F ráfordítások növekedésében. Ehhez az ösztönző rendszernek a vállalati igényeket is erőteljesen szem előtt tartó átértékelésére és megfelelő módosítására lenne szükség.

Mindez azért is aktuális, mert egyre inkább erősödik az országok között a verseny a multinacionális cégek K+F központjainak “letelepítéséért”, számos európai és Európán kívüli ország tervezi az ösztönző - támogatási és K+F adókedvezményes - rendszer bevezetését, vagy vonzóbbá tételét.

Dr. Márkus Csaba, Igazgató

A Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója

Dr. Márkus Csaba a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója. Szakterületéhez tartoznak az Európai Unió szabályozási és szabályozáspolitikai kérdései, egyes uniós intézmények előtti eljárások illetve az uniós jog magyarországi és más tagállambéli implementációja, valamint ennek üzleti alkalmazása.

A szakértő komoly szakmai tapasztalatra tekint vissza a külföldi cégek jelentős magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó tanácsadás területén, átfogó és naprakész ismeretekkel rendelkezik az uniós pályázati források felhasználásának módját és hatékonyságát illetően, mindenekelőtt a nagy- és középvállalatokra vonatkozóan, és számos kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybe vételével kapcsolatos komplex tanácsadási projektben vett részt.

Márkus Csaba szakterületéhez tartozó főbb témakörök:

• Magyarországi befektetési környezet és versenyképesség
• A jelentős külföldi beruházásokhoz kapcsolódó egyedi támogatások rendszere
• Uniós pénzek hatékony felhasználása, uniós (társ)finanszírozású pályázatok csapdahelyzetei (nagy- és középvállalatok számára)
• Uniós jogi, szabályozási és szabályozáspolitikai kérdések (pl. állami támogatások, közszolgáltatások szabályozása és finanszírozása, belső piaci szabályozás stb.)
• Az EU-jog magyarországi implementációja és alkalmazása, hazai vállalatok tapasztalatai
• Fejlesztési adókedvezmények alkalmazása, notifikációs anyagok összeállításában történő közreműködés

A kihasználatlan K+F adókedvezmények - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel