Július elejétől új törvény szabályozza a magyarországi közbeszerzéseket – az eredetileg januárra elfogadni tervezett jogszabályt a Széll Kálmán-tervben előírt határidő miatt kell kutyafuttában megcsinálni. A minősítés nem véletlen: csak kerettörvény készül, a részletszabályokat rendeletek tartalmazzák majd, a véleményezésre egy hetet adott az elkészítő fejlesztési minisztérium, amely képviselője egy nyilvános fórumon sem védte a tervezetet.

Kockázatok és bizonytalanságok

Szakértők és a Transparency International (TI) szerint ez már eleve aggályos. Ráadásul maga a múlt szerdán nyilvánosságra hozott, és csupán egy hétig véleményezhető törvénytervezet (zip) – bár több kedvező változás is van benne a hatályos szabályozáshoz képest –  számos ponton kifogásolható, növeli a korrupciós kockázatokat, a jogi és piaci bizonytalanságot (a Transparency állásfoglalása itt olvasható).

"Részben teljesült az a kormányzati szándék, hogy az új szabályozás rugalmasabb és egyszerűbb legyen. Egyszerűbb, ha így marad, nem lesz, rugalmas viszont igen, több ponton túl rugalmas is, sok esetben túl nagy szabadságot ad a közbeszerzési ajánlatkérőnek" – mondja Tausz Péter, a Transparency üzleti programjának vezetője. A szervezet kedden vitafórumot tartott a törvénytervezetről, amelyen közbeszerzési szakértők és a Közbeszerzések Tanácsának képviselője mondták el véleményüket a várható új szabályozásról – a fejlesztési minisztérium ezen az eseményen nem képviseltette magát.

Egyszerűbb azért nem lesz a jogi környezet, mert az NFM kerettörvényt készül elfogadtatni a parlamenttel, és sok részletszabályt később rendeleti úton pontosítana. A TI szerint ez a jogalkotási törvény előírásával is ellentétes, ráadásul nem szolgálja az egyszerűsítést, hiszen több – jelenleg azt sem tudni, hány – egyéb jogszabály is foglalkozik majd a terület szabályozásával.

Ezermilliárdos tét

Az új közbeszerzési törvény a mostani tervezet szerint növeli a visszaélések lehetőségét a rugalmasság alapelvének félreértelmezésével – ez a TI az egyik legkeményebb kritikája. Holott az eddigi szabályozást is a korrupció és a pártfinanszírozás melegágyának tartották a szakértők. Általános vélekedés szerint a korrupció 20-25 százalékkal növelheti a közbeszerzés árát, ami az elmúlt tíz évben 1800-2200 milliárd forintot jelentett. A tág határok között mozgó becslések szerint a tenderek 30-80 százalékánál merülhet fel a tiltott befolyásolás gyanúja.

Az új törvény sem oldaná meg a problémát, mert több részletszabálya is szabad teret enged a korrupciónak. Egyfelől úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lehet indítani legalább három ajánlattevő meghívásával, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. Ezekben az eljárásokban Perczel Zsófia közbeszerzési szakértő szerint lényegében megszüntetnék a közbeszerzéseket.

A nyilvánosságot valamennyi szakértő fontosnak tartaná, de nem a mostani formájában. A "pdf-nyilvánosság nem nyilvánosság, a vállalat honlapján eldugott, strukturálatlan, kezelhetetlen adatok helyett központi adatbázisok kellenének" – fogalmazott Tátrai Tünde, a Corvinus egyetem oktatója. Ez az adatbázis az év végére elkészülhet a Közbeszerzések Tanácsánál, derült ki Kovács Lászlónak, a KT jogi főosztályvezetőjének a szavaiból.

Aggályok, aggályok, aggályok

A szakértők szerint aggályos az is, hogy a törvénytervezet feljogosítaná az uniós értékhatárokat el nem érő beszerzések esetén az ajánlatkérőket önálló eljárási szabályok kialakítására. Tavaly a magyarországi közbeszerzések 73,8 százaléka uniós értékhatár alatti volt – ezeken az összes közbeszerzési érték 26,5 százaléka, több mint 400 milliárd forint sorsa dőlt el. Vagyis ennyi eljárásnál alakíthatnák az ajánlatkérők kedvük (vagy éppen sajátos magánérdekeik) szerint a szabályokat, "kecskére bízva a káposztát", ahogyan Németh Anikó ügyvéd, közbeszerzési tanácsadó fogalmazott. A tervezetnek ez a pontja a Közbeszerzések Tanácsát is meglepte. "Kicsit mi is csodálkoztunk, kicsit bizonytalannak érezzük ezt a megoldást" – fogalmazott Kovács László.

Nem segíti az átláthatóságot az úgynevezett in-house beszerzések szabályozása sem. Egyrészt a mostani háromról öt évre növelné azt az időt, amennyire egy egyébként közbeszerzésre kötelezett cég saját leányvállalatával közbeszerzés nélkül szerződhet (ez az in-house szerződés). Emellett megszűnne az a garanciális szabály, amely most háromévenként hatáselemzésre kötelezi a közbeszerzési eljárást mellőző céget. A TI szerint ezekről a szerződésekről az ajánlatkérőknek tájékoztatást kellene adniuk, és a szerződéseket a saját honlapjukon is elérhetővé kellene tenniük.

Az in-house szerződések azért is a közbeszerzési rendszer kényes pontjai, mert, mint arról korábban többször írtunk, alkalmasak a közbeszerzések törvényt nem sértő megkerülésére. A közszolgáltatóknál – Postánál, MÁV-nál –, amelyekre speciális közbeszerzési szabályok vonatkoznak, az ilyen anyavállalat-leányvállalat kapcsolattal két lépcsőben megkerülhető bármilyen közbeszerzés. Az anyavállalat ugyanis in-house szerződést köt a leányvállalattal, amely viszont nem végez közszolgáltatói tevékenységet, ezért nem vonatkoznak rá az anyavállalatra vonatkozó közbeszerzési előírások. Ezért – és erre számos példa van – úgy dönt, hogy egyáltalán nem jelentkezik be  közbeszerzési ajánlatkérőnek, vagyis minden beszerzését tendereztetés nélkül intézheti. Ezt a rendszert alkalmazta tavalyi autóbeszerzésénél a Posta, de az informatikára tenderek nélkül fizető MÁV-nak is számos olyan leányvállalata van, amely törvényt nem sértve nem közbeszerez.

Összevissza tántorogva

Kifogásolható a szakértők szerint az is, ahogyan a kis- és középvállalati szektort támogatná az új törvény. "A versenyt indokolatlanul korlátozó szabálynak tartjuk, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja árubeszerzés és szolgáltatás esetén az előző évben százmillió forintos, építési beruházás esetén egymilliárd forintos árbevételt el nem érő ajánlattevők számára" – mondta Tausz Péter. A közbeszerzési szakértők is egyetértettek abban, hogy ez nemcsak torzítja a versenyt, hanem ügyeskedésre késztetheti az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket, helyzetbe hozhatja a kevésbé jóhiszemű ajánlattevőket.

"Az Európai Unió sem tudja, mit akar, volt egy erős és szigorú szabályozás, amit folyamatosan enyhítettek, prioritást adva a fenntarthatóság szempontjainak, a védett foglalkoztatóknak, a kkv-szektornak. Az új, 2004-ben belépett tagok összevissza tántorogva próbálják megtalálni a saját útjukat, de látnunk kell, nincs optimális megoldás" – mondta Tátrai Tünde.

A TI kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetet a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvény rendelkezéseinek megkerülésével mutatta be a fejlesztési minisztérium. Holott a téma komplexitása, a közpénzek mértéke – évente átlagosan 1500 milliárd forint a közbeszerzések értéke –, valamint az eljárások korrupciós kockázatai mind azt indokolták volna, hogy a minisztérium széles körű egyeztetést folytasson a közbeszerzési piac szereplőivel és a szakértőkkel.

Under construction!

A szakértők és a Transparency állásfoglalása szerint súlyos problémát jelent, hogy a törvényből nem derül ki, milyen lenne az új jogi környezetben a közbeszerzés intézményrendszere. A törvénytervezetbe például egyszerűen bemásolták a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó jelenlegi szabályokat, azzal a törvénytervezetekben módfelett szokatlan  megjegyzéssel, hogy a felügyelet új szabályai még készülnek; állítólag van olyan terv is, hogy egy, az NFM alá rendelt hatóság jöjjön létre.

A törvény arról sem árul el szinte semmit, hogyan történne a közbeszerzések ellenőrzése. Hiányosság még, hogy az e-közbeszerzés terén semmilyen előrelépést nem mutat a tervezet, és a TI szerint kérdéses az is, hogy a körbetartozások felszámolására hivatott megoldás – egyes alvállalkozók közvetlen kifizetése – illeszkedik-e a magyar jogrendbe, például nem ütközik-e a csődtörvény előírásaival.

Aggályosnak érzi a TI, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontása előtt közölnie kell, mennyi pénze van a közbeszerzésre. „Ez a szabály azért problémás, mert egy megismételt eljárásban az ajánlattevők már ehhez az összeghez igazíthatják az ajánlataikat” – mondta Tausz Péter.

• Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben - Országos Közbeszerzés Konferencia

Forrás: index.hu