A nettó bérek szinten tartásához 2013-ig bizonyos jövedelemsávokban brutális emelésekre lesz szükség. Az idei bruttó 78 ezer forintos minimálbért 2013-ban 94,7 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy a munkavállaló ne veszítsen az adóváltozásokon − vagyis reálértéken jelentős csökkenést lenne kénytelen még így is tudomásul venni. Ez az emelés kumuláltan 21,46 százalékos. A nettó bérek tartása a magasabb bérkategóriákban egyre kisebb mértékű emelést követel meg, a szaldó nagyjából 250 ezer forintnál fordul.

Ehhez képest a kormány nem eddig akarja egyedül, rendeleti úton meghatározni a béremelést, hanem 300 ezer forintig. Ez azért kitüntetett szint, mert eddig tart az adójóváírás, annak megszüntetése csak az ez alatti béreket érinti. Viszont ezt némileg tompítja a szuperbruttó két év alatti kivezetése − így jön ki a 250 ezer forint.

Egyelőre nem egyértelmű, mi okozza ezt az eltérést. A legegyszerűbb feltételezés, hogy a javaslat benyújtói a számítást feledékenységből az idei állapotok szerint végezték el. Ha így áll a dolog, a javaslat végszavazása előtt be kell érkeznie annak a módosító indítványnak, amely korrigálja ezt. Szó lehet persze arról is, hogy a kormány már tudja: inkább nem vezeti ki a szuperbruttót. Így a munkáltatóktól ennek a korábban már bekalkulált adócsökkenésnek a mértékét is elvárja a kormány.

A jogszabályhoz eddig benyújtott módosító szerint a kormány az emelés számítási módját is maga kívánja meghatározni. Némi engedményt mutat azonban az, amely szerint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges emelés elvárt mértékénél a béren kívüli juttatásokat is figyelembe lehet venni. Ennek részletei csak a majdani rendeletből derülnek ki − vélhetően összegbeli s talán százalékos korlátok alapján a juttatások is beszámíthatók lesznek, vagyis nem a bér, hanem a kereset kell hogy elérje a kívánt szintet.

Így szinte biztos, hogy még jobban eltolódnak a juttatások az azonnal felhasználható utalványok irányába. Ha a bérek értékállóságát akarják elsősorban megőrizni a munkáltatók és a munkavállalók, nyilván nem az lesz az elsődleges, hol fognak nyaralni vagy milyen nyugdíj-megtakarításokat célszerű képezni. Az ételutalványok, a havi bérlet és az iskolakezdési támogatás lehet favorit. Mivel bizonyos érték felett már érvényesül az adóváltozás kedvező hatása, itt szélesedhet a juttatási keret.

Összességében az várható, hogy a juttatások alkalmazása két részre szakad: alacsonyabb jövedelmeknél kizárólag az azonnal elkölthető utalványokra korlátozódik a kör, itt a funkció kizárólag a bér értékállósága lesz. A magasabb jövedelmeknél viszont továbbra is működik majd a klasszikus, több elemből álló cafeteria-rendszer. Itt lehet fontosabb szerepe a nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetéseknek, de akár a SZÉP kártyának is. A klasszikus cafeteria-rendszerben általában havi húszezer forintot juttatnak a munkáltatók − mondta Bessenyey Bálint, az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

Forrás: napi.hu