Mintegy 60 százalékos közterhet jelent az eva megszűnése az egyéb adó- és járulékemelésekkel együtt a mikrovállalkozások számára. A kényszervállalkozók zöme el fog tűnni. Új gazdasági szabályozókat december elsején megjelentetni pedig nonszensz. Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő, könyvvizsgáló írása.

Hatalmas adminisztráció szabadul az evásokra

Megszüntetik az egyszerűsített vállalkozói adót, amely az egyéni vállalkozók és a betéti társaságok részéről nem követelt könyvelést, csupán a bevételek nyilvántartását, amelyet sokan maguk végeztek. Ezen kívül fel kellett jegyezni a társadalombiztosítási járulékokat, annak alapját és a befizetéseket.

Most visszatérhetünk arra a módszerre, hogy egy ember dolgozik és egy másik (a könyvelő) annyi papírt, kimutatást, feljegyzést, könyvelést rak köré, mintha egy vállalat lenne. Ahány adófajta, annyi analitika. A pénztárkönyv már eleve nem alkalmas arra, hogy külön vezessük benne a készpénz és a bankszámlapénz alakulását, tehát külön nyilvántartást kell ezekről is vezetni. A naplófőkönyvben ugyan a pénzek elkülöníthetők, de mások a rovatok, és egy egyéni vállalkozó egy részükkel nem tud mit kezdeni. Azért tartják drágának a könyvelő munkáját: a vállalkozók nagy része nem tudja, hogy vállalatot épít köréjük, ami önmagában is nevetséges, mert önfoglalkoztató kényszervállalkozókról van szó.

A könyvelési programok drágák, - egyszeres könyvelés több vállalkozóra 50 000-70 000 + áfa - és évente kifizettetik az árát a könyvelővel felügyelet és karbantartás címén. Ennek finanszírozásához legalább tíz vállalkozónak kellene összeállni, és évente ezt külön kifizetni.
A személyi jövedelemadóban jelenleg is meglévő átalányadó csak különleges esetekben alkalmazható, mert a társadalombiztosítási részét elkalkulálták. Bevételi nyilvántartás pedig csak évi 5 millió forint alatt vezethető itt is.

60 százalék közteher

A mikro-vállalkozások életének megnehezítéséről és a bevételeik elvételéről van szó. Mindezt az egykulcsos szja, a 10 százalékos társasági adó, és a forintárfolyam tönkretétele miatt?

Az evások is szívesen elmennének munkaviszonyba dolgozni, de nem tudnak, ezért megpróbálják a megélhetésüket előteremteni önmaguk foglalkoztatásával. Nagy könnyebbséget jelentett számukra az is, hogy nem kellett a kiadási bizonylatok, számlák szabályosságán és elszámolhatóságán izgulni. Elég volt a munkával törődni.

Sokkal egyszerűbb lenne minden kényszervállalkozó élete, ha azt mondanák neki, add ide a bevételeid 60 százalékát, azután meg élj meg. Elég, ha a bevételeidet nyilvántartod! Ők pedig választanának, hogy ez megfelel-e nekik, vagy másba kezdenek.

Már most is riasztó híreket hallani a megszűnő vállalkozások számáról. Hogyan lesz ebből adóbevétel a folyamatosan csökkenő kereslet mellett?

Eltűnik a kényszervállalkozók zöme

Nem kell adózási szakembernek lenni ahhoz, hogy valószínűsíthető legyen az adóbevételek jelentős csökkenése az elvárthoz képest. Ennek okai: a beszerzések árszínvonalának növekedése, az adófajták és járulékok emelése, a kereslet további csökkenése, és a vállalkozások megszűnése.

Demoralizáló hatása van annak is, hogy az ekhohoz nem nyúlnak hozzá a sportolók és az újságírók miatt, a mezőgazdaság adóztatása pedig tabu.

A kényszervállalkozók több százezres tömege várhatóan nagyrészt el fog tűnni. Részidős (néhány órás) munkaviszonyba, rövid megbízási jogviszonyba, fekete-gazdaságba, külföldre, stb. Nem éri meg ma kisvállalkozónak lenni. Kialakulnak majd az új megoldások.

A 60 százalékos közteher valószínűsége sajnos közelinek látszik, ha csak az adóváltozásokat kalkuláljuk (áfa, cégautóadó, baleseti adó, TB-járulék jelentős növelése a vállalkozóknál, veszteségelhatárolás korlátozása, minimálbér teljesítménnyel fedezetlen emelése, helyi adók növelése, stb.). Ráadásul még azelőtt célszerű megszüntetni a céget, mielőtt a tartozásait felhalmozná, mert ellehetetleníti magát a tulajdonos a jövőre nézve. Ez is a végelszámolások növekedésének irányába hat.

Mindezeken az sem változtat lényegesen, ha kap még egy évet az eva magasabb adókulccsal, legfeljebb megfontoltan át tudjuk gondolni a további teendőket, választási lehetőségeket. Azonban nagyon lényeges lenne belátniuk a politikusoknak azt, hogy a jövő évre vonatkozó gazdasági szabályozókat nem lehet megjelentetni december 1-én, mert két hét múlva az ünnepek miatt megáll az ország, és nincs idő a felkészülésre. Arról az apró pici problémáról nem beszélve, hogy a jövő évi terveket november végéig ki kell alakítani a megalapozott gazdálkodáshoz. És ha bevezetnek még 10 százalék ehót a béren kívüli juttatásokra, akkor sem fogjuk növelni a költségeket, hanem csupán a cafetéria nettó összege csökkenhet. Ez pedig az alkalmazottak jövedelmi tényezője.

Forrás: ateceged.hu