2012. január 1-jétől jelentősen átalakulnak a fejezetcímben szereplő juttatások. Jelentősen bővül az Szja tv 70. §-a szerinti juttatások köre, továbbá a béren kívüli juttatások után a juttatónak 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. A 70. § szerinti juttatások esetén marad a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás. Az adó alapja továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16 százalék marad. Az egészségügyi hozzájárulás alapja megegyezik a személyi jövedelemadó alapjával. A következőkben a változásokra szeretném a figyelmet ráirányítani!

Reprezentáció és üzleti ajándék

Változik az üzleti ajándék fogalma, vagyis minden olyan ajándék –értékétől függetlenül – üzleti ajándéknak minősül akkor, ha azt az üzleti kapcsolatok keretében az üzleti partnernek adja a juttató. Fontos változás, hogy megszűnik a társasági adóalanyok által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék adómentessége, azok teljes egészében adókötelessé válnak. Az eltérő üzleti évet alkalmazóknak a módosult szabályokat a 2012-ben kezdődő üzleti évben kell alkalmazniuk. Részleges mentességet csak a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek és az alapítványok élveznek. Esetükben az adóévben nyújtott reprezentáció és a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó egyedi értékű üzleti ajándék együttes értékéből nem visel közterhet a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költség 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt bevétel 10 százalékát meg nem haladó rész. Ebből következően az említett körbe nem tartozó kifizetők esetében a társasági adóalanyokhoz hasonlóan a reprezentáció és az üzleti ajándék egésze adóköteles juttatás lesz.

Az adót a kedvezményezett körbe nem tartozóknak a juttatást követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük.

Egyes munkáltatói juttatások

2012. január 1-jétől ismételten lehetősége lesz a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalóinak természetben olyan juttatásokat adjon a saját adókötelezettsége mellett, amely juttatások nincsenek nevesítve a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként. A rendelkezés nem ismeretlen, ugyanis a 2009. december 31-éig hatályos Szja tv. gyakorlatilag azonos szabályozást tartalmazott e tekintetben. A feltétel az, hogy valamennyi munkavállaló azonos juttatásban részesüljön és e juttatás ténylegesen is elérhető legyen a számára, vagy egy mindenki által megismerhető belső szabályzatban közös ismérv alapján kialakított csoport tagjai részesüljenek azonos juttatásban. A különböző csoportok kialakítása során egyetlen dolog nem lehet a közös ismérv, ez pedig a munkavégzés minősége. Az előbb említettek szerint részesülhetnek juttatásban a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében bérelt munkavállalók, a nyugdíjas munkavállaló, az előzőek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozói, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató.

A jövő évtől ismét szerepet kap a cafeteria a személyi jövedelemadózásban a következők szerint. Abban az esetben, ha a munkáltató valamennyi dolgozója részére azonos értékben meghatározott keret terhére biztosítja a választási lehetőséget azonos juttatások közül, akkor az Szja tv—ben nem nevesített juttatás is lehet olyan, amely után nem a magánszemély adózik akkor is, ha a másik dolgozó mást választott. Az előzőek érvényesülnek abban az esetben is, ha a közös ismérv alapján kialakított csoportok tagjainak biztosít választási lehetőséget a munkáltató az általa felkínált termékekből, szolgáltatásokból az azonos módszerrel megállapított nagyságú keretet terhére.

Rendezvénnyel, eseménnyel összefüggő, több magánszemélynek adott juttatás

Gyakran előfordul, hogy a kifizető reprezentációnak nem minősülő eseményen, rendezvényen látja vendégül a magánszemélyeket. Ezek a rendezvények, események jellemzően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányulnak. 2012. január 1-jétől lehetőség van arra is, hogy a résztvevőknek a rendezvényen ajándékot adjanak. A magánszemélyeknek adott ajándék akkor minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha annak értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Az adó alapja a rendezvény és az adott ajándék költségének 1,19-szerese.

Adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető juttatások

A jövő évtől megszűnik az a lehetőség, hogy a juttató által nem azonosítható személyeknek reklám céljából a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándékot adjanak a saját adófizetési kötelezettségük mellett. E megszűnő rendelkezés helyett egy ennél sokkal kedvezőbb szabály került a törvénybe. Az új szabály szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adómentesnek, üzleti ajándéknak nem minősülő üzletpolitikai (reklám) célú juttatás akkor, ha az nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. E szerint adóznak majd a különböző vásárláshoz nem kötődő promóciós játékok, honlapokon történő regisztrációhoz kapcsolódó juttatások.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás számos elemében változatlan maradt, ugyanakkor mégis elmondható, hogy jelentősen átalakul. Nem lehet jövőre béren kívüli juttatásként Internet-használatot biztosítani és már 2011. október 1-jétől üdülési csekket adni. A munkavégzéshez biztosított Internet-használat továbbra sem visel közterhet, adómentesen pedig a jövő évben a Nemzeti Üdülési Alapítvány sem adhat pályázat alapján üdülési csekket a szociálisan rászorulók részére.

Átalakul a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP kártya) útján adható juttatásra, valamint az étkeztetés címén adott juttatásokra vonatkozó szabályozás.

A SZÉP kártyával kapcsolatos adózási  tudnivalók

A SZÉP kártya a jövőben három „zsebes” lesz, vagyis három alszámla kerül kialakításra. Lesz szálláshely, vendéglátás és szabadidő alszámla. A szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátás alszámlára 150 ezer, míg a szabadidő alszámlára 75 ezer forintot utalhat a munkáltató kedvezményes adózás mellett. Az egyes alszámlák nem átjárhatók, nem kell szálláshely szolgáltatást is igénybe venni 2012-ben ahhoz, hogy a vendéglátó vagy a szabadidő alszámlán lévő összegeket felhasználjuk. Az előzőekben említett értékhatárok akkor sem léphetők túl, ha a magánszemélynek több munkáltatója is van és mindegyik ad ezen a címen juttatást. Amennyiben a munkavállaló másik munkáltatójától is részesül ilyen juttatásban, nyilatkoznia kell a juttatóknak erről és a másik juttató által biztosított juttatás értékéről.

Az étkeztetésre vonatkozó szabályok

A  munkáltató a magánszemélyek étkeztetését a következőkben ismertettettek szerint oldhatja meg.

Meleg étkeztetés

Munkahelyi, üzemi étkeztetésnek minősül a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelem. Abban az esetben, ha a munkáltató telephelyén működő, kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó munkahelyi étkezőhely van, akkor a étkeztetés megvalósulhat olyan formában is, hogy a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető olyan utalványt, elektronikus adathordozót bocsát ki, amely csak az említett étkezőhelyen használható fel étkezés céljából.

Mindkét esetben a kedvező adózási lehetőség feltételei az előzőeken túlmenően az, hogy a juttatás értéke ne haladja meg a 12 ezer 500 forintot.

Hideg utalvány

Lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy a dolgozóinak fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt adjon havi 5 ezer forintot meg nem haladó értékben minden olyan hónapra, amely hónapban a juttatás alapjául szolgáló jogviszony fennáll. Az említett utalvány az Erzsébet utalvány lesz, amelyet a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsát ki. A juttatás utólag is adható. Az Szja tv. az átmeneti rendelkezések között lehetővé teszi, hogy az Erzsébet utalványt 2012. december 31-éig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználja a tulajdonosa.

A kétféle lehetőség közül a magánszemély választhat, de akár mind a kétféle juttatást is igényelheti. Fontos tudni, hogy az étkezési juttatás bármelyik vagy mindkét formájának juttatása nem zárja ki, hogy a munkáltató a SZÉP kártya vendéglátó „zsebébe is utaljon a dolgozója részére.

Étkezési juttatást kaphat a munkavállaló mellett a kirendelt és a kölcsönzött munkavállaló, a nyugdíjas munkavállaló, a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató is.

Az értékhatárt meghaladóan adott juttatások adókötelezettsége

Amennyiben az egyes juttatások megfelelnek a törvényi feltételeknek, csak az értékhatárt lépik túl, akkor az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, vagyis nem 10, hanem 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.

Új szabály 2012. január 1-jétől, hogy amennyiben a béren kívüli juttatások együttes értéke az adóévben az 500 ezer forintot meghaladja, akkor az 500 ezer forintot meghaladó rész az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ebben az esetben is az 500 ezer forintot meghaladó rész után 27 százalék az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Abban az esetben, ha a magánszemély juttatás alapjául szolgáló jogviszonya nem áll fenn az adóév egészében, akkor az értékhatár szempontjából az 500 ezer forintnak a jogviszony fennállásával arányos része nem visel magasabb közterhet.

Végtörlesztéssel kapcsolatos juttatások

A munkáltató a törvény hatályba lépését követően lehetőséget kap arra, hogy a munkavállalójának kamatmentes kölcsönt vagy vissza nem térítendő támogatást adjon a munkavállalójának. A rendelkezéseket a hatályba lépést megelőzően, de legkorábban 2012. szeptember 29-én adott kölcsönre is alkalmazni lehet. A vissza nem térítendő támogatások esetén a már említett időponttól, de utoljára a 2012. február 28-án adott támogatásokra kell alkalmazni.

Sem a munkáltatói hitelnél, sem a vissza nem térítendő támogatásnál nem feltétel az, hogy a hitellel érintett ingatlan a méltányolható lakásigény mértékét ne haladja meg.

A lakáscélú hitelt a munkáltató akkor adhatja közteher mentesen, ha hitelt érdemlően bizonyítja a magánszemély a munkáltató felé a hitelintézet által kiadott igazolással a végtörleszteni kívánt tartozás fennálló összegét. A munkáltató a kölcsönt értelemszerűen a követelés jogosultjának utalja át.

A vissza nem térítendő támogatás adómentesen adható összege 7 millió 500 ezer forint lehet. A munkáltató a támogatást a követelés jogosultjának igazolása mellet a követelés jogosultja részére utalhatja át, Amennyiben a munkáltató a támogatást csak a végtörlesztést követően tudja a dolgozója részére átadni, erre is lehetőség van. Ilyen esetben a munkavállalónak csatolnia kell a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentés másolatát, valamint igazolnia kell hitelt érdemlően az általa végtörlesztésként megfizetett összeg nagyságát is.