2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, 2011. december 22‐én kihirdetett Kormányrendelet. Jelen cikkünkben az idén elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb szabályairól szeretnénk röviden tájékoztatni Önöket.

A 2012. évi adó és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek.

A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, melyet az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett Kormányrendelet tartalmaz. E rendelet rendelkezései szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés.

A béremelés idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet azon munkáltató, aki az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelést.

Az a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a Kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére.

Közös szabályok

Az elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, s az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamin az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki.

Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Referencia időszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével, azonban a Kormányrendelet részletes szabályrendszert tartalmaz az évközi változások esetére.

Évközi személyi alapbér változás esetén 2011. október 31. fontos dátum, ugyanis ezen időpont előtti munkabér változás esetén a figyelembe veendő időszak kezdete megegyezik a 2011. október 31-ét megelőző legutolsó 2011. évi változás időpontjával, míg a 2011. október 31. követő bérváltozás esetén a változás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni, függetlenül a referencia időszak kezdetétől.

A figyelembe veendő időszak 2011. október 31-ét követő munkaviszony létesítés esetén személyi alapbérváltozására tekintet nélkül a munkaviszony 2011. évi időtartama.

2011. évi rendszeres bér számítása

A munkavállaló 2011. évi munkabérén, azaz a rendszeres bérén a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbérének és a Munka Törvénykönyve szerinti rendszeres bérpótlékainak a Kormányrendelet szerint meghatározott referenciaidőre vonatkozó egész havi átlagát kell érteni, melyet a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő, beleértve a teljesítménybér időbér részét is, míg jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalék-kifizetést kell figyelembe venni.

Speciális szabályok, korrekciók alkalmazandóak, amennyiben a munkavállaló napi, heti, havi munkaidejében változás történt, vagy a munkavállaló munkaköre egészségkárosodás következtében változott.

A számítás során nem kell figyelembe venni a Munka Törvénykönyve alapján a személyi alapbér részét nem képező jutalmakat, a 13. havi béreket, a teljesítménybéres bérforma részét nem képező prémiumokat. Rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, mint például az éjszakai pótlék, ügyeleti pótlék, rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás, készenléti díj. A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell elvégezni a számításokat, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó.

Az elvárt béremelés számítása

Időbér esetén a 2011. évi személyi alapbért kell emelni, míg teljesítménybér, időbérrel vagy fix bérrel kombinált teljesítménybér esetén a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni.

Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér, teljesítménybér emelésének mértékének meghatározására választási lehetőséget biztosít a Kormányrendelet, így vagy a rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét megadott képlet alapján, vagy a 2011. évi személyi alapbér alapján állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést.

A Kormányrendelet alapján az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26 százaléka, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg a havi 59.600 forintot, míg fölötte jövedelemsávonként került megállapításra az elvárt munkabéremelés összege havi 216.805 forintig.

Béren kívüli juttatások növekményének figyelembevétele

A szankciók elkerülése szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25 százalékát.

A Kormányrendelet alapján a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

Például egy 2011. során havi 10.000 forint béren kívüli juttatásban részesült munkavállaló esetén, amennyiben a juttatásának összegét 12.000 forintra növelték idén, úgy a személyi alapbér elvárt béremelésének megállapítása során figyelembe vehető a 2.000 forint növekmény 130,94 százaléka, azaz 2.619 forint, amennyiben ez az összeg nem éri el az elvárt béremelés 25 százalékát.

Adókedvezmény

Az adókedvezmény maximális mértéke munkavállalónként 16.125 forint, amely kedvezmény 75 ezer forint bruttó bér felett lineárisan csökken.

Az adókedvezmény összegét például egy 140.000 forintra megemelt 2012. évi személyi alapbér esetében következőképpen kell kiszámítani. A 75.000 forint feletti rész 65.000 forint, amely 14 százalékával kell csökkenteni a maximálisan adható 16.125 forintot, így az adókedvezmény összege havi 7.025 forint.

Amennyiben a munkáltató a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012-ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére, kivéve, ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által 2011. a november 1-jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012-ben.

2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehajtott elvárt béremelés esetén az összes egyéb feltétel teljesítése esetén az adókedvezmény kompenzáció visszamenőlegeses is érvényesíthető.

Jogkövetkezmények

Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben:

Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább 100.000 forint mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.