2012. január 1-jétől új törvény szabályozza a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget (2011. CLV. törvény), melynek átmeneti rendelkezései szerint a gyakorlati képzést szervezők és a kötelezettséget pénzbeli befizetéssel teljesítő adózók a 2011. év tekintetében még a régi szabályok szerint számolnak el.

 Az átmeneti rendelkezések szerint – a 2011-ben kezdődő üzleti év esetében soron kívüli bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik 2012. február 25-i határidővel <2011. CLV. törvény 26. § (2)–(4) bekezdések>.

A kötelezettség teljesítése

A kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretein belül a kötelezett döntheti el, mert a törvény csak a teljesítés különböző módjait határozza meg.

A kötelezettség teljesíthető: gyakorlati képzés megszervezésével, saját munkavállaló részére szervezett képzéssel, pénzbeli befizetés teljesítésével, fejlesztési támogatás nyújtásával.

A szakképzési hozzájárulás teljesítésére kötelezett adózói kör két csoportra osztható aszerint, hogy szervez vagy sem gyakorlati képzést. A gyakorlati képzést szervezők adatszolgáltatási, bevallási, elszámolási kötelezettségüket a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet felé teljesítik, míg azok az adózók, akik nem szerveznek gyakorlati képzést, az adóhatóság felé teljesítik kötelezettségeiket.

A gyakorlati képzést nem szervezők

Az adózó saját maga állapítja meg bruttó kötelezettségének és a kötelezettségcsökkentő tételeinek összegét, illetve ezek különbözeteként a nettó kötelezettségét.

A gyakorlati képzést nem szervező kötelezettek a bruttó kötelezettségüket annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkenthetik a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével.

Fejlesztési támogatás nyújtható a felsőoktatási intézményben folytatott gyakorlati képzés támogatására is, azonban ebben az esetben a nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet.

A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az intézmény fenntartójának, társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és a szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek gyakorlati képzés támogatására adhatja át.

A fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy fejlesztési támogatás fogadására közvetlenül csak a felsőoktatási intézmény, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola jogosult. A mai napig előforduló hiba, hogy a gazdálkodó a fejlesztési támogatást közvetlenül szakiskolának, vagy szakközépiskolának nyújtja, ami azt eredményezi, hogy a nyújtott támogatás összegével nem csökkenthető a gazdálkodó bruttó kötelezettsége.

Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz az előzőekben meghatározott mértékig – jogszabályon alapuló – eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskor meglévő könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

A fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként – a tárgyi eszköz átadása kivételével – legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét.

A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.

A saját munkavállalók képzése

A bruttó kötelezettség csökkenthető a saját munkavállalók számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés, munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés meghatározott költségeivel.

A csökkentés mértéke mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb kötelezett esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka lehet.A saját munkavállaló képzési költségeinek elszámolhatóságát a felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés, munkáltatói kötelezés alapozza meg.

A saját munkavállaló képzésével kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy a szerződéses kapcsolat hiánya, tehát hiányzik például a felnőttképzési szerződés, vagy a munkáltató részéről a tanulmányi szerződés, esetleg a munkáltatói kötelezés, egyben azt is jelenti, hogy a képzés költsége nem számolható el.

Nagyon fontos elem, hogy saját munkavállalóról beszélünk a képzési költségek elszámolhatóságával összefüggésben. Nem lehet az egyéni vállalkozó lányával – aki segítő családtagként dolgozik – összefüggésben felmerülő képzési költségeket elszámolni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségének terhére.

A saját munkavállaló képzési költségeivel akkor csökkentheti – mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százaléka mértékéig – a bruttó kötelezettségét, ha a jogszabályban tételesen felsorolt feltételeknek együttesen megfelel.

A saját munkavállalók képzésével összefüggésben alapvető követelmény, hogy a képzésnek új ismeret, többlet tudás megszerzésére kell irányulnia, ezért nem számolhatók el a készségfejlesztő tréningek, kommunikációs tréningek költségei.

A diplomát biztosító képzések nem tartoznak a szakképzésről szóló törvény hatálya alá, ezért ezek a képzések sem számolhatók el. A képzési költségek nem számolhatók el például olyan esetben sem, ha a természetes személy a cégnek tulajdonosa, és megbízási jogviszony esetén szintén nincs lehetőség az elszámolásra.

Ebből következik, hogy a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett esetében a képzés teljesítése érdekében igénybe vett szolgáltatások költségként való elszámolásának nem feltétele azok pénzügyi teljesítése, elegendő a képzés teljesítése érdekében igénybe vett szolgáltatások teljesítésének igazolása a szolgáltatást nyújtó részéről történő számlakibocsátással, és annak elfogadásával.

Befizetés az állami adóhatósághoz

Ha a fejlesztési támogatás, illetve az előző kötelezettséget csökkentő tételek összege nem éri el a bruttó kötelezettség 60 százalékát, akkor a különbözet összegével növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, de a kötelezettség megállapítása során a kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan figyelembe vehetők, feltéve, hogy a kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörtént. Nagyon fontos, hogy az előleg megállapítása során csak azokat a tételeket lehetett figyelembe venni, amelyek pénzügyileg is rendezve lettek a tárgyfélév utolsó napjáig.

Forrás: ado.hu