A számla, nyugta kibocsátásának szabályai 2012.

 

Kapcsolódó címkék: előlegről kibocsátott számla, számlázás 2012, elektronikus számlakibocsátás, egyszerűsített adattartalmú számla, gyűjtőszámla, számlával egy tekintet alá eső okirat, nyugta

2012. március 02. péntek, 06:05
szamlatombA számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.

 jelentkezes2

ADÓZÁS / SZÁMVITEL 2014.
16 könyvelői, 17 adószakértői és 8 könyvvizsgáló kredit!

1. Számlakibocsátási kötelezettség

Az áfa adóalany az Áfa-törvény számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére (ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet). Számlakibocsátási kötelezettség terheli az adóalanyt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítható előleg tekintetében is. (E kötelezettség alól kivételt képez a nem jogi személy nem adóalany által fizetett előleg, de csak akkor, ha annak összege nem éri el a 900 ezer forintot és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről számlát nem kér.)
A számlát főszabály szerint az ügylet Áfa-törvény szerinti teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig) de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Az ésszerű idő
  • előleg készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történő megtérítése esetén haladéktalan (azonnali) számlakibocsátási kötelezettséget jelent,
  • a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének az ügylet Áfa-törvény szerinti teljesítésének időpontjáig megvalósuló, készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén haladéktalan (azonnali) számlakibocsátási kötelezettséget jelent,
  • az előzőektől eltérő esetekben, az ügylet teljesítésétől (illetve az előleg jóváírásától) számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) teljesítendő számlakibocsátási kötelezettséget jelent, feltéve, hogy a kibocsátandó számlának az Áfa-törvény előírásai szerint áthárított általános forgalmi adót kell tartalmaznia. (Azokban az esetekben, amikor a kibocsátandó számla áthárított áfát az Áfa-törvény rendelkezései alapján nem tartalmaz, az ésszerű időt – arra vonatkozó külön szabály hiányában – a fogalom köznapi értelmében kell meghatározni.)
Az Áfa-törvény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén az  adóalany a számlaadási kötelezettségét gyűjtőszámla, illetve egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásával teljesítse.
A számlakibocsátási kötelezettség a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó (illetve ezek  előlegében részesülő) adóalanyt terheli Az Áfa-törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít arra  is, hogy a számla kibocsátására kötelezett megbízása alapján, annak meghatalmazottja  teljesítse a számlakibocsátási kötelezettséget.
Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany az olyan termékértékesítése,  szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére  tekintettel adómentes, feltéve, hogy az ügyletről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény  rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki.
Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.
(Ilyen esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.)
Nincs lehetőség a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre a következő esetekben:
  • adóalany felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),
  • nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),
  • Közösségen belüli termékértékesítés (ide tartozik az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése is)
  • belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön). A belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének további törvényi feltétele, hogy az adófizetésre a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője legyen kötelezett.
  • jogi személynek nem minősülő nem adóalany részéről 900 ezer forintot elérő, vagy azt meghaladó előleg fizetése,
  • jogi személynek nem minősülő nem adóalany részéről 900 ezer forintot el nem érő előleg fizetése, ha a termék vevője, szolgáltatás igénybe vevője számlát kér, jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig megfizetik, feltéve, hogy az adót is tartalmazó ellenérték eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot,
  • jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan  termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig megfizetik és az adót is tartalmazó ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot, de a termék vevője, szolgáltatás igénybevevő számlát kér,
  • jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét a teljesítésig nem (illetve nem feltétlenül) fizetik meg, illetve amelynek az ellenértékét nem készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel fizetik,
  • távolsági értékesítés,
  • sorozat jelleggel történő ingatlan értékesítés.

2. Az egyes bizonylatokra vonatkozó szabályok

2.1. Számla

Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa-törvény X. fejezetében meghatározott  feltételeknek A számlával esik egy tekintet alá minden olyan okirat is, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (és megfelel a törvényi előírásoknak).

A Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany által kiállított bizonylatok közül számlának minősül a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott olyan okirat, amely megfelel a Héa-irányelv23 226-231. és 238-240. cikkével harmonizáló azon előírásoknak, amelyek abban tagállamban alkalmazandóak, amelyben az adóalanyt nyilvántartásba vették.

A számla kötelező adattartalma a következő:

  • a számla kibocsátásának kelte;
  • a számla sorszáma, amely a számlát – kétséget kizáróan – azonosítja;
  • termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma (amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette);
  • ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma ;
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető (az Áfa-törvényben hivatkozott SZJ illetve vtsz. szám számlán történő szerepeltetése a számlakibocsátó döntési körébe tartozó kérdés);
  • a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
  • az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  • az alkalmazott adó mértéke;
  • az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az Áfa-törvény kizárja;
  • adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása
    – mentes az adó alól, vagy
    – az után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
  • új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése esetén az Áfa-törvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok,
  • utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfa-törvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
  • használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
  • pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

A számlán az áthárított adót akkor is fel kell tüntetni forintban, ha az ellenérték külföldi pénznemben kifejezett.28 Külföldi pénznemben kifejezett adóalap esetén az adó forintban történő meghatározásakor az Áfa-törvény 80. §-ában foglaltak figyelembe vételével kell eljárni. A forint összegmeghatározásához alkalmazott árfolyam olyan árfolyam lehet, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz. Az MNB árfolyam akkor alkalmazható, ha az adóalany az MNB árfolyam választására vonatkozó döntését az állami adóhatóságnak (bejelentő, változás bejelentő lapon) előzetesen bejelentette.
Az MNB árfolyam alkalmazására vonatkozó választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. Az olyan adóalany, aki (amely) élt az MNB árfolyam alkalmazásra vonatkozó választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.29 Az Áfa-törvény 80. §-a az alkalmazható árfolyam meghatározása mellett azt is előírja, hogy milyen időpontban érvényesárfolyam alkalmazandó. Főszabály szerint az ügyletnek az Áfa-törvény szerinti teljesítése időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.


Az előlegről kibocsátott számla annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.


A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható. Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges).


A számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható. A papíron kibocsátott számla tekintetében figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigaz gatási azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is. A papíron kibocsátott számlának két fajtája van
- nyomtatványként nyomdai úton előállított számla
- számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla.


Nyomtatványként nyomdai úton előállított számla
esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerülhet alkalmazásra (a kiadott sorszámtartományok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megtalálhatóak). A nyomtatvány előállítója illetve forgalmazója a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlájában fel kell tüntetnie az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, valamint a nyomtatvány beszerzőjének az adószámát. A nyomtatványt számlaként felhasználó adóalanynak a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia.

Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást. (2010. szeptember 27-től a számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példány.)
Számítástechnikai úton előállított és papírra nyomtatott számla esetén a számla kibocsátójának olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője (vagy jogutódja) által, a számla kibocsátójának (a program használójának) címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy a program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. (A számlázó programok előzetes minősítése, vagy véleményezése nem tartozik az állami adóhatóság feladatkörébe.)


Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az Áfa-törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet előírásai is figyelembe veendőek. Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen módon rendelkezésre álló számlára adólevonási jogot alapítani kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.
Elektronikus úton kibocsátott számlának minősül a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok – vagy digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára. Az elektronikus számlának két fajtája van:
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott számla,
b) az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla.
Az elektronikus számlakibocsátás törvényi feltétele – mind az a) mind pedig a b) pont szerinti elektronikus számla esetében –, hogy annak alkalmazásáról a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. Az EDI-rendszer alkalmazása esetén az előzetes megállapodást írásba kell foglalni, ellentétben az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla kiállításával, ugyanis ez esetben elegendő a számlabefogadó előzetes szóbeli beleegyezése. Az elektronikus számlázás számlakibocsátónál történő bevezetése nincs hatósági engedélyhez kötve, az adóalany maga választja meg (akár számlánként) az általa alkalmazott számlázási módot, vagyis hogy papíralapon vagy elektronikus úton bocsát e ki számlát.

2.2. Egyszerűsített adattartalmú számla

A számla egyszerűsített adattartalommal történő kibocsátására a következő esetekben van lehetőség:

  • előlegről történő számla kibocsátás esetén, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek,
  • a számla kibocsátása olyan ügyletről történik, amelynek az ellenértékét az ügylet teljesítéséig a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megfizette (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek),
  • az Áfa-törvény előírásai szerint belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön) és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője.
  • az Áfa-törvény előírásai szerint belföldön kívül, a harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön).

 

Az egyszerűsített adattartalmú számlában egyes adatokat a számla kötelező adattartalmaként meghatározottaktól eltérően kell szerepeltetni, a következők szerint:

  • az adó alapja és adó nélküli egységára helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege tüntetendő fel,
  • áthárított adómértékként 27 % nem tüntethető fel, benne foglalt adóként 27%-os adómérték alá tartozó ügylet esetén 21,26%-os, 18%-os adómértékűnél 15,25%, 5%-os adómérték alá tartozónál 4,76% százalékérték szerepeltetendő,
  • áthárított adó összeg nem szerepelhet.

A belföldön bejegyzett adóalany által nem belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számlában a következő adatok szerepeltetendőek:

  • a számla kibocsátásának kelte,
  • a számla sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja,
  • a termék értékesítőjének, a szolgáltatásnyújtójának adószáma,
  • a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma, ha ő az adó fizetésére kötelezett,
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe,
  • az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető, (a számlakibocsátó döntésétől függően az Áfatörvényben hivatkozott SZJ illetve vtsz. szám),
  • az „Áfa-törvény területi hatályán kívül” kifejezés.

2.3. Gyűjtőszámla

Gyűjtőszámla kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az adóalany ugyanannak a szervezetnek, személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít
- a teljesítés napján egyidejűleg, illetve
- a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban.
Az azonos teljesítési napon történt ügyletekről gyűjtőszámla kibocsátásáról külön megállapodás nélkül is dönthet a számla kibocsátója. A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés napján, de legkésőbb attól számított ésszerű időn belül teljesítendő.
A nem azonos napon, csak azonos adó-megállapítási időszakban teljesített ügyletekről gyűjtőszámla csak akkor bocsátható ki, ha a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodtak. Gyűjtőszámla legfeljebb a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakának teljesítéséről bocsátható ki, ezen időszakon belül – a felek megállapodásának függvényében – rövidebb időszakra vonatkozóan (pl. havi bevalló esetén egy hetes időszakokra) is kibocsátható. A nem azonos napon teljesített ügyletekről kibocsátandó gyűjtő számla esetén az ésszerű időt a számlakibocsátásra kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. Ennek megfelelően a gyűjtő számlát pl. havi bevalló esetén legkésőbb a hónap utolsó napját követő 15. napon ki kell bocsátani.

A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten, úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – az alkalmazott adómérték, illetőleg adómentesség szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek. A gyűjtőszámlának nincs saját teljesítési időpontja, az Áfa-törvény szerinti teljesítési időpontok az egyes ügyletekhez rendeltek, így a gyűjtőszámlában szereplő valamennyi ügylet esetén azok Áfa-törvény szerinti teljesítési időpontját kell szerepeltetni. Ezen speciális rendelkezéseken kívül a gyűjtőszámlára is a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.4. Számlával egy tekintet alá eső okirat

Számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják.
Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával az áthárított adó alapjának, összegének módosítása – így a számla helyesbítése, érvénytelenítése – mellett a számlán feltüntetett egyéb adatok (például helytelen cím) javítása is megtörténhet.


A számlával egy tekintet alá eső okirat nem egy fajta bizonylattípus, hanem azon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják.
Ennek megfelelően tehát a 2007. december 31-ig hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-törvény) fogalmai szerinti helyesbítő számla, sztornó számla, illetve az Áfa-törvény szóhasználata szerinti módosító számla, illetve érvénytelenítő számla is számlával egy tekintet alá tartozó bizonylatnak minősül, nevezze is a számlakibocsátó bármilyen néven az ilyen korrekciós bizonylatot. De ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik bármely más, megnevezés nélkül kibocsátott, de valamely számla adatait módosító bizonylat is.


Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálható pl. a számítástechnikai úton kibocsátott számlán feltüntetett hibás teljesítési időpont is. Nem feltétlenül szükséges azonban a korrekcióhoz számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátani, abban az esetben, ha a hibás teljesítési időpontot nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla tartalmazza, ilyen esetben a hibás adat az eredeti számlán javítható annak olyan áthúzásával, ami nem eredményezi az eredeti olvashatatlanságát, és a helyes adat beírásával, a javítás időpontjának, okának és a javító személyének feltüntetésével. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot átadni a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének akkor sem, ha a számla hibáját a számlának a jogosult részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően észleli az adóalany, ilyenkor a hibás számlát elégséges a számlaadásra kötelezett a saját rendszerében érvényteleníteni, és a jogosult részére egy új, hibátlan számlát kiállítani. Nem korrigálható pusztán számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számla kibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevője részére számlát kell kibocsátani.


A számlával egy tekintet alá eső okiratot legkésőbb a módosításra, korrekcióra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon (ésszerű időn) belül ki kell kibocsátani.


A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:

  • az okirat kibocsátásának kelte;
  • az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
  • hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
  • a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az Áfa-törvény a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg (ugyanúgy, mint a számlának, vagy az egyszerűsített adattartalmú számlának az adattartalmát), mely adattartalmon felül a bizonylaton az adóalanyok bármely, általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek.

2.5. Nyugta

Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.


A nyugta kötelező adattartalma a következő:

  • a nyugta kibocsátásának kelte;
  • a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
  • a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;
  • a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki és kizárólag magyar nyelven állítható ki. A nyomdai úton előállított nyugtára ugyanazok a szabályok alkalmazandóak, mint a nyomdai úton előállított számlára, azzal az eltéréssel, hogy ha a nyugtanyomtatvány egyben az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját (jegyként is funkcionál), a nyugtára nem kell állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartományt alkalmazni.


Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

  • a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,
  • a gyógyszertárak,
  • a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében,
  • a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve
    - a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
    - a csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
    - az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
    a termelői borkimérés, az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.
    (Az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény határozza meg.)

Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett indokolt kérelmére felmentést adhat a pénztárgép kötelező alkalmazása alól abban az esetben, ha az adóalany szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a pénztárgép alkalmazása rá nagy terhet róna, illetve akkor, ha az adóalany gazdasági tevékenységének természete, illetve tevékenysége végzésének egyéb körülményei miatt a nyugta adása pénztárgép alkalmazásával nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.


A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető, nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni. Azok az adóalanyok is, akik a pénztárgép alkalmazása alól mentesülnek, kötelesek nyugtát kibocsátani.


Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

  • sajtóterméket értékesít;
  • a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
  • kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.

Speciális szabályok

3.1. Számla kibocsátásának átvállalása

A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással – különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.


A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.


Azon személy, szervezet által kiállított számla, aki/amely a számla kibocsátására kötelezett meghatalmazottjaként jár el, abban az esetben alkalmas – az egyéb feltételek teljesülése mellett – adóigazgatási azonosításra, ha nyomdai úton előre előállított számlanyomtatvány használata esetében a meghatalmazott a számlanyomtatványt egy másolati példányban eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek.


Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek.

3.2. Csoportos adóalany számlázása

Csoportos adóalany számlaadási kötelezettségét a számlaadásra vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti azzal a különbséggel, hogy esetében minden csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, az adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon (például a számlán) a csoportazonosító számot és saját adószámát is köteles feltüntetni.


A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok, a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló
24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben az egyes bizonylatok adóigazgatási azonosításra való alkalmasságával szemben támasztott követelményeket tagonként különkülön is teljesíthetik.

3.3. Felvásárlási okirat

A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanytól az Áfa-törvény mellékletében80 meghatározott saját előállítású, feldolgozású terméket vásárló, szolgáltatást igénybevevő – nem különleges jogállású – belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettség terheli. A felvásárlási okirat kiállítása révén a mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól.

 

A felvásárlási okirat kötelező adattartalma a következő:

  • a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte;
  • a felvásárlási okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe és adószáma;
  • az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az Áfa-törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  • a teljesítés időpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltétől;
  • a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  • az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;
  • a kompenzációs felár összege;
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének aláírása.

A felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettséget kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője teljesítheti; az ilyen ügyletről gyűjtő felvásárlási jegy nem bocsátható ki, és a bizonylat egyszerűsített adattartalommal nem bocsátható ki.
A felvásárlási okirattal kapcsolatos, de az Áfa-törvény XIV. fejezetében nem szabályozott kérdésekben az Áfa-törvénynek a számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.4. Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany számlázása

Az olyan adóalany aki/amely tevékenységére tekintettel az Áfa-törvény XIV. fejezetének előírásai alapján kompenzációs felár érvényesítésére jogosult, az Áfa-törvény általános szabályai szerint kötelezett számla, illetve nyugta adására. Kivételt ez alól csak az olyan – az Áfa-törvény 198. § a)-b) pontjai alapján mezőgazdasági tevékenységnek minősülő – termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása képez, melyet belföldön nyilvántartásba vett – nem különleges jogállású – adóalany felé végez,85 feltéve, hogy a felvásárlási okirat egy példányával rendelkezik.


A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a harmadik országbeli, illetve a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett – nem különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végző – adóalany felé (vagyis olyan külföldi felé, akivel szemben az Áfatörvény 200. §-a alapján kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat igényt) nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól (azaz ez esetben nem a külföldi felvásárló állít ki felvásárlási jegyet, hanem a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany állít ki számlát). Az ilyen számlában adóalap helyett a kompenzációs felárat, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét, áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat kell szerepeltetnie.

3.5. Alanyi adómentes számlázása

Az alanyi adómentes adóalanyt alanyi adómentes minőségében az általános szabályok szerint számlakibocsátási kötelezettség terheli. E kötelezettségének kizárólag olyan számlával tehet eleget, amelyben áthárított adó, illetőleg az adó tartalom meghatározására alkalmas százalékérték nem szerepel.87 Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Áfa-törvény XIII. fejezetének előírásai alapján az alanyi adómentes adózó nem jár el minden ügyletében alanyi adómentes minőségében.


Forrás: nav.gov.hu

 
 
 

Friss hírek

Adószakértő, adótanácsadó, okleveles adótanácsadó kreditpontos online képzés

2014-09-04 13:17:41

 

abakuszONLINE képzéseinkkel 87 adószakértő, AT, OASZ kreditet tud szerezni! Több kreditpont esetén, kérje KEDVEZMÉNYES CSOMAGAJÁNLATUNKAT!

 

Mit tegyek, ha nem szereztem meg a 2013-as kötelező könyvelői krediteket?

2014-01-22 09:17:13

irA kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél. A 2013-as továbbképzési év vonatkozásában a kimentési kérelmet csak 2014. január 1. és 2014. március 31. közötti időszakban lehet a hatósághoz benyújtani. A 2014. január 1-jét megelőzően, valamint a 2014. március 31-ét követően benyújtott kimentési kérelmeket a hatóság nem fogadja be. Tovább >>>

Nyilatkozat a kreditpontra minősített kiadvány megvásárlásáról

2014-01-22 08:56:22

ngmFIGYELEM! Nemzetgazdasági Minisztériumnak a 2013. évben megvásárolt szakmai kiadvány után járó 2 kreditpont jóváírását - 2013. évre - igazoló számlát és nyilatkozatot 2014. január 31. napjáig áll módjába befogadni!

Hamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok

2014-01-15 19:30:09

postaHamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok, illetve információk. A munkavállalóknak még ebben a hónapban nyilatkozniuk kell arról, kérik-e munkáltatójuktól adójuk megállapítását, illetve a bevallás elkészítését. A bevallással kapcsolatos teendők első határideje január 31. Eddig kell a munkavállalóknak nyilatkozniuk arról, hogy munkáltatójuk készítse el idén a 2013-ról szóló személyijövedelemadó-bevallásukat. Ha a munkáltató nem vállalja dolgozója kérésére a bevallás elkészítését, akkor tájékoztatnia kell a dolgozót az egyszerűsített bevallás, valamint az adónyilatkozat lehetőségéről. Az egyszerűsített bevallást az adóhivatal készíti el, ha az adózó február 17-éig nyilatkozatban ezt kéri. Valamennyi szükséges nyilatkozat letölthető a NAV honlapjáról.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 787 7570 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: