A szerződéses átvállalással lehetősége van a belföldi gyártóknak és a külföldről behozóknak arra, hogy a termékdíj-köteles termékeik értékesítése során a termékdíj-kötelezettségüket „továbbadják” az értékesítési lánc következő szereplőjének, vagyis a kötelezett szempontjából a vevői státuszban lévő első belföldi partnernek.

FÓKUSZBAN AZ ÚJ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY
VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI
Szakmai Reggeli

2013 / április / 23 / kedd

---

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2013.
- Új végrehajtási rendelet, I. negyedéves bevallás, gyakorlat, konzultáció
Szakmai Konferencia (7 óra)

2013 / április / 10 / szerda

Ki a kötelezett?

Kötelezettnek minősül a Ktdt. 1. számú mellékletében meghatározott akkumulátort, az elektromos, elektronikai berendezést, gumiabroncsot, reklámhordozó papírt és a csomagolószer katalógusban (a Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete) megtalálható csomagolószert kibocsátó (első belföldi forgalomba hozó vagy első saját célú felhasználó) személy. Jól látható, hogy a forgalom irányától független a kötelezett személyének a meghatározása, vagyis a belföldi előállítású és külföldről behozott – fent felsorolt – termékdíj-köteles termékre is érvényes ez a szabály. A belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében első belföldi forgalomba hozatalnak számít a nyomdai szolgáltatás teljesítése.

Az egyéb kőolajtermékek vonatkozásában azonban a kötelezett személye függ attól, hogy a termék belföldi előállítású, vagy külföldről behozott. Míg a külföldről behozott egyéb kőolajtermék esetén a kötelezett személye megegyezik a fentiekkel, addig a belföldi előállítású egyéb kőolajterméknél az első belföldi vevő a kötelezett.

Ha a két fél közötti megállapodás megfelel a bérgyártás fogalmának, akkor a bérgyártatót terheli a termékdíj-kötelezettség, melyhez az szükséges, hogy a megrendelő a magyarországi vállalkozásnak – részben, vagy egészben – térítés mentesen adja oda/át a feldolgozandó alapanyagot és/vagy félkész terméket és ebből a bérgyártó a munkadíj és egyes – anyagáramonként és termékáramonként legfeljebb a termékdíj-köteles termék tömegében számított 50%-os mértéket meg nem haladóan – hozzáadott termék leszámlázásával termékdíj-köteles terméket készítsen, így alapesetben a bérgyártató a termékdíj-kötelezett.

Figyelem! 2012-től a csomagolószer a termékdíj-köteles termék a korábbi csomagolás helyett, így a termékdíjas szabályozás szerinti bérgyártás a csomagolószer bérgyártás keretében történő előállítására vagy az első belföldi forgalomba még nem hozott csomagolószerből bérgyártás keretében történő csomagolás létrehozására értelmezhető.

Mit kell tennie az „eredeti kötelezett”-nek és a belföldi partnerének?

A feleknek a szerződés általános elemein kívül meg kell állapodniuk a termékdíj-kötelezettséget érintő feltételekben is, amelyeket rögzíteniük kell a szerződésben. Fontos rendelkezés, hogy a termékdíj-kötelezettség legfeljebb három évre vállalható át.

A termékdíjat érintő feltételeket a Vhr. 9.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

Milyen esetekben, jogcímekkel jöhet szóba a szerződéses átvállalás?

A szerződéses átvállalás a 2012. évi szabályok alapján a következő jogcímek valamelyikén lehetséges és az alábbiak szerint kell igazolni azok teljesítését:

1. Export célú értékesítés: vagyis az első belföldi vevő által, ha a kötelezettől beszerzett termékdíj-köteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve (ideértve a csomagolás létrehozására felhasznált csomagolószert is) legalább 60%-nyi mértékben külföldre (Közösségen belülre vagy harmadik országba) értékesíti. Az exportáru értékesítését bizonylattal kell tudni igazolni, ami nem más, mint az értékesítésről kiállított számla és az értékesítéshez tartozó fuvarokmány, fuvarokmány hiányában a vevő átvételt igazoló nyilatkozata. A tárgynegyedévben átvállalt termékdíj-köteles termék mennyiségének 60%-a külföldre értékesítését az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától a szerződés érvényességének utolsó napjáig, legfeljebb azonban 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani. Ennek elmaradása esetén a 366. napon a termékdíj-kötelezettség – az átvállalás napján hatályos szabályok szerint – beáll az átvállalónál a ki nem szállított mennyiség tekintetében, továbbá az átvállalóval szemben mulasztási bírság kiszabása is alkalmazható;

2. Bérgyártó átvállalása: ebben az esetben a bérgyártó által kiállított, a bérgyártást igazoló számla szolgál igazolásul. Ezen konstrukciónál a bérgyártó anyagáramonként és termékáramonként legfeljebb a termékdíj-köteles termék tömegében számított max. 50%-os mértékben adhat hozzá terméket a készterméknek minősülő termékdíj-köteles termékhez, amit a bérgyártató részére „leszámláz”, azaz ellenszolgáltatással értékesít, viszont a késztermék teljes tömege után a bérgyártónak keletkezik kötelezettsége az átvállalás következtében;

3. Termelői szerveződés által: ezen szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíj-köteles terméknél a termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal esetében igazolásul szolgál az átvételről és a továbbértékesítésről kiállított számla. A termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatalnak a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési szerződés tekintendő. A termelői szerveződésnek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoport minősül;

4. Csomagolószer első belföldi vevője által, amennyiben csomagolást hoz létre a csomagolószerből: a csomagolást előállító első belföldi vevőnek a csomagolás részeként kibocsátott (forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált) csomagolószer felhasználását igazoló bizonylattal kell rendelkeznie. A csomagolás alatt a Ktdt. 2.§ 7. pontjában leírtakat kell érteni, vagyis a csomagolószerből csomagolási funkciót betöltő fogyasztói, gyűjtő vagy szállítási csomagolást kell létrehozni.

5. Csomagolóanyag első belföldi vevője által, ha azt csomagolóeszköz előállítására használja fel. Csomagolóanyagból csomagolóeszköz előállítása esetén anyagmérleggel – a gyártáshoz közvetlen anyagként felhasznált csomagolóanyag mennyiségét, illetve a létrejött csomagolóeszköz mennyiségét –, és az ahhoz kötődő, a termék előállításához felhasznált anyagok mennyiségét kell tudni igazolni.

A felsorolt átvállalási jogcímek igazolásául szolgáló bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés bekövetkezte és/vagy végrehajtása szerint kell kiállítani.

Kinek, és milyen nyomtatványon kell bejelenteni a szerződéses átvállalást?

Az átvállaló félnek kell megtenni a bejelentést, mégpedig a szerződés kezdő napjától számított 15 napon belül ahhoz, hogy az átvállalási szerződés érvényes és alkalmazható legyen, és ez az időtartam vonatkozik a szerződés módosításának vagy az esetleges megszűnésének határidőben történő bejelentésére is.

A jogszerű bejelentést követően a szerződés kezdő időpontjától érvényes az átvállalás.

Fontos, hogy az átvállalási szerződést sem eredeti, sem másolati példányban nem kell beküldeni, és a vámhatóság az átvállalás nyilvántartásba vételéről sem értesíti külön a feleket!

Joggal merül fel a kérdés, hogy az „eredeti kötelezett” milyen formában értesül az átvállaló - vámhatósághoz történő - bejelentéséről.

Amennyiben a felek a felsorolásban szereplő valamelyik jogszerű termékdíj-kötelezettség átvállalásában állapodnak meg, akkor a szerződés megkötésével azt is tudomásul kell venni, hogy az „eredeti kötelezett” - az átvállalás nélkül egyébként fennálló - valamennyi termékdíj-kötelezettségét az átvállaló személynek kell teljesítenie.

Sokszor felmerül a kérdés, hogyan tudja igazolni az átvállaló az átvállalási szerződés határidőre történő szabályszerű bejelentését, hiszen a korábbi évek jogszabályi előírásától eltérően 2012-ben a vámhatóság az átvállalás nyilvántartásba vételéről és annak időpontjáról nem értesíti a szerződő feleket. Itt célszerű lehet az a megoldás, hogy az átvállaló a KT12_BEJKE nyomtatványon történő bejelentése során a MAS részletező lapot is kitölti, ezt a vámhatóság visszaküldi, és ezzel igazolást kap a beküldött bejelentés tényéről. (Lényeges, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint a másolat kiadásáért oldalanként 100,- Ft mértékű illetéket kell fizetni.) Egy másik lehetőség, hogy az átvállaló a bejelentést papír alapon két példányban nyújtja be a vámhatósághoz azzal, hogy az egyik példányt az átvétel igazolását követően kéri visszaadni/visszapostázni.

Milyen kötelezettsége van az „eredeti kötelezett”-nek, illetve az átvállalónak!

Az „eredeti kötelezett”-nek az átvállalási szerződés megkötésekor körültekintően célszerű eljárni és alapvető érdeke, hogy a szerződés a Mit kell tennie az „eredeti kötelezett”-nek és a belföldi partnerének? című fejezetben leírtak szerinti feltételeknek teljes mértékben megfeleljen, mégpedig annak érvényességi időszaka alatt.

Tekintettel arra, hogy a termékdíjas szabályozás kizárólag egy személyre terheli a termékdíj-kötelezettséget, így ha az eddig említett valamennyi feltételnek megfelel az átvállalás – ide értve a bejelentési kötelezettség teljesítését is –, akkor az „eredeti kötelezett” által kiállított számlán, vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján, a termékdíj-kötelezettség átszáll az átvállalóra, persze csakis abban az esetben, ha az „eredeti kötelezett” „a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 14. § (5) bekezdés ....) pontja alapján a vevőt terheli” szöveget pontosan feltünteti, mert ezen szöveg hiányában a számlán értékesített termékre vonatkozó termékdíj-kötelezettség nem száll át a vevőre.

Az átvállalónak a rá átszálló valamennyi kötelezettséget teljesítenie kell, hiszen a továbbiakban ő a kötelezetti státuszban lévő személy. Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor keletkezik.

Forrás: termekdíjinfo.hu