Azt az ígéretet, hogy sokkal egyszerűbb lesz az adórendszer, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nem sikerült beváltani. Induláskor hét kis adónemet szüntettek meg, azóta azonban tizenegyet vezettek be, s ezekben nincs még benne a most bevezetendő három új adónem, a távközlési, a biztosítási és a pénzügyi tranzakciós adó. Összességében az adónemek száma nőtt, a hektikus és gyakori változás pedig mind a jogbiztonságot, mind a befektetői kedvet rontja. Abban következett be javulás, hogy évről évre növelik azt az összeghatárt, ami fölött kötelező a könyvvizsgálat, ami a kis- és középvállalkozások számára könnyítés - mondta el az adószakértő az MTI-nek.

Ezután is el fogják titkolni

A személyi jövedelemadót úgy csökkentették, hogy a nagyobb jövedelműek jövedelme nőtt, a kisebb jövedelműeknél pedig tehernövekedést okozott. Az szja csökkentést szokták fehérítésnek tekinteni - mondta -, ő azonban nem így látja, mert az szja mellett van még a magánszemélyeket terhelő 18,5 százalékos járulék, és a cégeket terhelő 27 százalékos járulék, ami összességében akkora terhet jelent, hogy bármilyen kicsi az szja, ha eltitkolható a jövedelem, ezután is el fogják titkolni.

Az adóamnesztia rossz üzenete

Az idén bevezetett adóregisztrációs eljárás az adószakértő szerint jó lépés volt e téren, ahogy az is az lesz, ha bevezetik a vállalkozások egymás közötti pénzmozgásaira a kötelező banki átutalást. Az offshore adóamnesztiáról úgy vélekedett, hogy "az abból származó költségvetési bevétel bakfitty a tisztességesen adózóknak szóló azon üzenethez képest: ti tisztességesen adóztatok, de ezzel a sokszorosát fizettétek annak, mint a tisztességtelenek, akiknek most amnesztiát adunk".

A feketegazdaság a GDP közel negyede

A válság nem az az időszak, amikor hathatósan és eredményesen fel lehet lépni a feketegazdaság ellen - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs -, de ilyenkor kellene igazán, mert így a válság terheit a tisztességes adófizetők viselik. A MasterCard 2009-2010-re vonatkozó felmérése 23,6 százalékra becsülte az adózatlan gazdaságot, ami a GDP közel egynegyede; ha konszolidálódnak a viszonyok, erőteljesebb fellépés szükséges. Ez nemcsak adó- és adóigazgatási, hanem kulturális, morális és általános jogrendszeri kérdés is - tette hozzá.

Az adóemelés most elkerülhetetlen

Az adócentralizáció a szakértő szerint 1-2 százalékponttal növekedett, sőt a ciklus végéig tovább fog nőni, amit a Széchenyi 2 Terv tartalmaz is. Úgy vélekedett: az adóemelés a nemzetközi pénzügyi-gazdasági helyzet miatt elkerülhetetlen. Most nem lehet azt mondani, hogy inkább a kiadásokat csökkentsék, mert a kormány egy csomó dologba belefogott, mondta, egyebek között a nyugdíj-, egészségügyi, oktatási és önkormányzati rendszer átalakítását említve. Hozzátette: minden terület érzékeny, mindenhol csak vesztesek lehetnek, ráadásul minden átalakítás először pénzbe kerül, az eredmények csak később jelentkeznek.

"Nem csak az IMF és az EU miatt szükséges az adóemelés, hanem saját jól felfogott érdekünkben is. Egyetértek azzal, hogy a hiány nem lehet több 3 százaléknál, s hogy az államadósságot minél előbb el kell kezdeni ledolgozni" - jelentette ki. Hozzátette: az IMF megállapodás késedelme miatt most már százmilliárd forintnál nagyobb kamattöbbletet kénytelen állni a költségvetés, ezért kiemelten fontos költségvetési szempontból is az IMF-fel történő mielőbbi megállapodás.

Lehetett volna magasabb az egykulcsos

Arról, hogy szerinte mit kellett volna másképp csinálni, elmondta: ha a kormány ragaszkodott is az egykulcsos személyi jövedelemadóhoz, a 16 százalékos kulcshoz nem kellett volna annyira. Az szja helyett inkább az élőmunkát terhelő szociális hozzájárulási adót kellett volna csökkenteni, ami minden vállalkozás számára előnyös lett volna. Az áfaemelés hiába nem elegáns - tekintve, hogy a világ legmagasabb áfakulcsát alkalmazzuk -, indokolt volt; nem volt ugyanakkor indokolt például a vendéglátóipari zenészek áfakulcsának leszállítása - mondta.

Nincs egységes adópolitika

A hektikusságnak csak részben oka a világgazdaság tartós válsághelyzete, az adóztatási alapkoncepcióban is van hiba. Inkább a fő adók átrendezésében kellene gondolkodni, mint sok kis különadóban, különösen, hogy számos káros hatással járnak, a meg nem valósult beruházások miatt például kevesebb munkahely jön létre. "Amit végképp hiányolok, az egységes gazdaságpolitika, amelynek csak része és eszköze az adópolitika" - mondta.

A tranzakciós illetékkel még jobban beszűkül a hitelezés

Az egykulcsos adó bevételkieséseit pótló ideiglenes adók működését három évre ígérték - emlékeztetett -, július elsejétől azonban bevezetik a véglegesnek szánt telefonadót, miközben nem törlik az ágazatot még sújtó különadót, így fél évig párhuzamos adóztatás lesz. Hasonló a helyzet a pénzintézeteknél, ahol a különadón kívül a devizahitelezéssel kapcsolatban is komoly terhek keletkeztek. Most már elég nyilvánvaló, hogy 1400 milliárd forint a bankrendszerből elhagyta az országot, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével pedig a hitelezés még jobban beszűkül és megdrágul - mutatott rá.

A társasági adó csökkentése ellenére nőtt a cégek terhelése

A társaságok terhelése összességében nőtt, annak ellenére, hogy a társasági adó csökkent. A lineáris szja meghatározta változások - az adójóváírás kivezetése - következtében ugyanis bérkompenzációkat kell végrehajtani, s a minimálbér is jelentősen nőtt. Így, noha a nyereségadó mértéke - amit csak a társaságok mintegy 60 százaléka fizet, 40 százalék ugyanis folyamatosan veszteséges vagy nulla jövedelmű - csökkent, a szabályozásból következő költségemelkedést ki kell gazdálkodni a bevételből egy olyan időszakban, amikor egész ágazatok épülnek le - mondta.

"Azt azonban a korrektség jegyében jegyezzük meg, hogy itt a gazdaságpolitika változik folyamatosan, s ennek keretében, annak egységeként az adópolitika; a gazdaságpolitika változásának egyik kikényszerítője pedig nem a belföldi, hanem a nemzetközi gazdaság alakulása" - hangsúlyozta. Az, hogy külföldön is hitelszűke van, önmagában rossz a magyar bankrendszernek, és erre "ül rá" még a különösen szigorú hazai szabályozás - mutatott rá.

Forrás: portfolio.hu