Munkanélküli segély, álláskeresési járulék

 

Kapcsolódó címkék: álláskereső, álláskeresési járulék, munkanélküli segély

2012. június 05. kedd, 04:32

munkanelkuliAz álláskeresők közül sokan nem tudják, hogy mennyi ideig kaphatnak munkanélküli segélyt, és mi lesz velük, ha sokáig nem találnak munkát. Sok téves információ kering a köztudatban. Összefoglaltuk a leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat.

 jelentkezes2

ADÓZÁS / SZÁMVITEL 2014.
16 könyvelői, 17 adószakértői és 8 könyvvizsgáló kredit!

Kinek jár álláskeresési járadék?

Annak a nyilvántartott álláskeresőnek, aki mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is – feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása szerint azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.

Mennyi ideig jár az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki az állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan munkaviszonyban volt, akkor 90 napig kapja a járadékot, ha viszont épp a minimálisan megkövetelt 360 napot dolgozott, akkor csak 36 napig.

Az álláskeresési járadékot attól a naptól kezdve folyósítják, amikor az álláskereső a munkaügyi központnál először jelentkezett. Ezért érdemes rögtön regisztráltatni magunkat munkanélküliként, amikor elbocsátanak, hiszen ketyeg az óra: elképzelhető, hogy kevesebb ideig és kevesebb összeg jár, ha kicsúszunk az időből.

(Fontos, hogy értelmezési különbség van a két szó: a munkanélküli és az álláskereső között. Ugyanis munkanélkülinek tekinthető mindenki, aki aktív korú, munkaképes és nincs munkája, ám álláskeresővé csak akkor válik, amikor a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát.)

Mennyi pénzt kaphatok?

Az álláskeresési járadék összegét úgy számítják ki, hogy első lépésben megnézik: a nyilvántartásba vétel időpontjától 4 naptári negyedévre visszamenőleg mennyi volt az álláskereső munkaerő-piaci járulék alapjának (azaz a bruttó fizetésének) az átlaga. Ennek az összegnek a 60 százaléka lesz az álláskeresési járadék.

Fontos azonban, hogy ez nem lehet magasabb a minimálbérnél, azaz 2012-ben 93 ezer forintnál. (Így tehát ha valaki a munkahelyén a minimálbért kapta, akkor álláskeresőként 55 800 forintot kap. Az álláskeresők között nincs különbség a korábban 160 ezret és a 450 ezret keresők között: mindkét csoport ugyanannyi járadékra, 93 ezer forintra jogosult.)

Ha az álláskereső több munkaadóval állt munkaviszonyban a vizsgált 4 negyedév alatt, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, akkor az összes munkaadótól (illetve vállalkozóként) kapott bérét figyelembe kell venni, ennek az átlagából számítják ki az álláskeresési járadék összegét.

A vidéki álláskeresőknek megtérítik a munkaügyi központba való beutazás költségét is, ám ez kizárólag a helyközi közlekedésre vonatkozik, a városi, helyi tömegközlekedésre nem. Ha olyan orvosi szakvéleményre van szükség a munkakeresés során, amelyért külön fizetni kell, annak a számláját is benyújthatja az álláskereső a munkaügyi központnak.

Mi lesz, ha letelik a 90 nap?

Ebben az esetben a törvény szerint az álláskereső „kimerítette” a folyósítási időt, nem kap több álláskeresési járulékot. Ha nem tudott elhelyezkedni, akkor úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá (ez egyébként az a segély, amit korábban rendelkezésre állási támogatásnak neveztek). Ennek az összege 2012. január elsejétől a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka, vagyis 22 800 forint egy hónapra. Ezt azok kapják, akik úgynevezett „aktív korú nem foglalkoztatott személyek”.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat szociális rászorultság alapján állapítja meg. A jogosultságot évente felülvizsgálják, és a következő esztendőben csak azok kaphatnak foglalkoztatást helyettesítő támogatást, akik legalább 30 napnyi munkaviszonyt vagy legalább féléves képzést fel tudnak mutatni.

A közfoglalkoztatásról szóló törvény ezt azzal egészítette ki, hogy a szociális segélyeseknek aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben, és a munkaügyi központ által felajánlott bármilyen munkát – akár a közmunkát is – el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy milyen végzettségük van. Ha ezt megtagadják, akkor még ezt a kis pénz is elveszítik. Ezt azzal indokolták a jogszabály szövegében, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”.

Szüneteltethetik az álláskeresési járadék folyósítását?

Ha az álláskeresőnek gyermeke születik, és tgyásra, gyesre vagy gyedre lesz jogosult, akkor ezt be kell jelentenie a munkaügyi központnál. Ha ezt nem teszi meg, akkor jogtalanul veszi igénybe az álláskeresési járadékot, és vissza kell fizetnie a felvett összeget. Annak sem jár a járadék, aki előzetes letartóztatásban van, vagy elzárásra, szabadságvesztésre ítélték.

A közfoglalkoztatás idejére csak a közmunkás minimálbér jár, ám ha alkalmi munkát vállal valaki (egyszerűsített foglalkoztatás keretében), akkor mellette jogosult az álláskeresési járadékra is – ha a munkavégzés előtt ezt közölte a munkaügyi központnál.

Mikor nem kapok több pénzt?

Ha letelik a 90 nap, vagy munkát talál az álláskereső, akkor megszűnik az álláskeresési járadék.
Akkor sem jár több pénz, ha valaki nem működik együtt a munkaügyi központtal (nem jelentkezik a megadott időpontban, nem vállal olyan munkát, ami minden tekintetben megfelelő lenne neki). Aki a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt, annak a minimálbérnek megfelelő összegű rendszeres támogatást fizetnek, viszont álláskeresési járadékot nem kap.

Ha hamar találok munkát, elvesztem a „maradék” álláskeresési járadékot?


Ha az álláskeresőnek sikerül egy határozatlan időtartamú, legalább négyórás munkaviszonyt létesítenie a járadék folyósítási idejének kimerítése előtt, akkor kérelmezheti, hogy a még hátralévő járadék meghatározott összegét egy összegben megkapja.

Ennek persze szigorú feltételei vannak, például a munkaadónak igazolnia kell, hogy még 90 nap elteltével is ott dolgozik, és nem lehet ugyanaz a cég az új munkaadó, mint amely a munkanélküliség előtt is alkalmazta az álláskeresőt. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani. Maximum a hátralévő összeg 80 százalékát fizetik ki.
 
 
 

Friss hírek

Adószakértő, adótanácsadó, okleveles adótanácsadó kreditpontos online képzés

2014-09-04 13:17:41

 

abakuszONLINE képzéseinkkel 85 adószakértő, AT, OASZ kreditet tud szerezni! Több kreditpont esetén, kérje KEDVEZMÉNYES CSOMAGAJÁNLATUNKAT!

 

Személyi jövedelemadó 2015. - Ingyenes előadás - tájékoztató

2014-01-22 09:17:13

ado2015

Ezen az oldalon a 2015. november 25-én megrendezendő ADÓTÖRVÉNYEK 2015. - SZJA, ART, ÁFA, TB. - Országos Adókonferencia a NAV és az NGM szakértőivel c. rendezvényünkön készült élő adásra való bejelentkezésről kap információkat Adásidő: 2015.11.25. 09:00-10:30 A közvetítés a regisztráltak számára ingyenes! Az élő adás megtekintésére kreditpont nem adható!

Nyilatkozat a kreditpontra minősített kiadvány megvásárlásáról

2014-01-22 08:56:22

ngmFIGYELEM! Nemzetgazdasági Minisztériumnak a 2013. évben megvásárolt szakmai kiadvány után járó 2 kreditpont jóváírását - 2013. évre - igazoló számlát és nyilatkozatot 2014. január 31. napjáig áll módjába befogadni!

Hamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok

2014-01-15 19:30:09

postaHamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok, illetve információk. A munkavállalóknak még ebben a hónapban nyilatkozniuk kell arról, kérik-e munkáltatójuktól adójuk megállapítását, illetve a bevallás elkészítését. A bevallással kapcsolatos teendők első határideje január 31. Eddig kell a munkavállalóknak nyilatkozniuk arról, hogy munkáltatójuk készítse el idén a 2013-ról szóló személyijövedelemadó-bevallásukat. Ha a munkáltató nem vállalja dolgozója kérésére a bevallás elkészítését, akkor tájékoztatnia kell a dolgozót az egyszerűsített bevallás, valamint az adónyilatkozat lehetőségéről. Az egyszerűsített bevallást az adóhivatal készíti el, ha az adózó február 17-éig nyilatkozatban ezt kéri. Valamennyi szükséges nyilatkozat letölthető a NAV honlapjáról.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 787 7570 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: