Megszavazta hétfő délután az Országgyűlés a tranzakciós "illetékről" szóló törvény. Fizetni kell az átutalások, beszedési megbízások és a sárga csekkes fizetések után is. Kikerült viszont a hitelnyújtás az illetékfizetés kötelezettsége alól.

Mennyit kell fizetni?

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Mértéke egy ezrelék, vagyis 0,1 százalék, vagyis ezer forint átutalása és csekkbefizetés után kell fizetnünk további egy forintot "illetékként". Maximuma 6 ezer forint, 6 millió forint feletti pénzmozgás felett már nem keletkezik újabb "illetékkötelezettség".

Keveseket érinthet, de a csoportos beszedések egyes utalásai mind-mind külön utalásnak minősülnek, így nincs közös adóalapjuk, így két 4 milliós utalás esetén mind a 8 millió forint után meg kell fizetni az "illetéket".

Miért kell fizetni?

Az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a legalább egy napos, legfeljebb két hetes jegybanki betét elhelyezése után kell fizetni illetéket.

Illetékköteles tehát szinte minden banki tranzakció, kivéve a hitel rendelkezésre bocsátása. A postán végrehajtott sárgacsekkes fizetések sem úszták meg, hiszen egy zárószavazás előtti módosítás a postai szolgáltatókat is beemelte az adóalanyok körébe.

Nem kell illetéket fizetni a saját számlák között folyó pénzforgalmak után, amennyiben azok egy hitelintézetnél találhatóak.

Ki fizet?

A törvény szerint az "illeték" adóalanyai a pénzforgalmi intézetek, de annak szinte semmi akadálya sincs, hogy ezt a díjak emelésén keresztül áthárítsák a fogyasztókra.

Mikortól kell fizetni?

A törvény 2013. január elsejétől lép hatályba, innentől keletkezhet illetékfizetési kötelezettség.

Miért van idézőjelben az illeték szó?

"Adókról van szó, nincs mese. Nem lehet illetéknek nevezni a pénzügyi műveleteket terhelő új közterhet, egyértelmű, hogy adóról van szó" - jelentette ki a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő. "Illetéknek ugyanis csak azt lehet nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár. Márpedig a tranzakciós "illetékért" nem kapnak semmit cserébe az adófizetők" - magyarázza a szakember.

Angyal József szerint hamis a kormány érvelése, amely szerint a javasolt új adók méltányosabbak, mintha a jövedelmeket terhelnék meg, mert így szétterítik a közterheket az adózók között. Az adószétterítés azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőknek, a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek is meg kell fizetniük az adót, ez kicsit sem nevezhető méltányosnak - hangsúlyozza az adószakértő.

Ki fizeti meg valójában?

Szinte szabadon változtathatják meg a már meglévő számlaszerződések esetén is díjaikat a bankok. Van ugyan egy törvény, mely az infláció mértékénél nagyobb változást nem enged meg, de ez nem vonatkozik az utalásokra és a rendszeresként feltüntetett költségekre sem az eddig ingyenes tranzakciók esetében.

A hitelintézeti törvény értelmében a kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. Már ez is önmagában 5 százalék fölötti áremelést tesz lehetővé a bankok számára, de további lehetőséget jelentenek nekik az ingyenes számlák és a nem rendszeres díjak.

A PSZÁF jelenleg is kilenc intézmény esetében vizsgálja a költségek változását, egyebek közt a díjakra vonatkozóan is. E vizsgálatok eredményét határozataiban nyilvánosságra fogja hozni - mondta el lapunk kérdésére Binder István, a felügyelet szóvivője.

Rendszeres díjnak a két fél közötti szerződésben vagy az azt jogilag kiegészítő Általános Szerződési Feltételekben, üzletszabályzatban rendszeresként feltüntetett díjak számítanak. Ezeket szabályozza a fent idézett hitelintézeti törvény 210/B. paragrafusának 4. pontja. Amennyiben ennek értelmezéséről jogvita alakul ki a felek között, a jogalkalmazók, illetve bíróságok a szavak hétköznapi jelentésének megfelelően minősítik rendszeresnek vagy nem rendszeresnek az adott díjfajtát - mondta Binder.

E szerint tehát a hétköznapi értelemben nem rendszeresnek vett egyszerű utalás díját a bankok a jövőben is szabadon változtathatják, még az infláció mértékétől nagyobb arányban is. Gondot csak a rendszeres és beszedési megbízások jelenthetnek, de ez a legtöbb banknál jelenleg ingyenes.

A PSZÁF-nál érdeklődve az ingyenes szolgáltatásokról, azt a választ kaptuk, hogy a 0 forintos díj azt jelenti, hogy egy, már meglévő díjról van szó, amelynek a költsége jelenleg 0 forint. Ez tehát nem új díjfajta, tehát mértéke megváltoztatható.

Értelmezésünk szerint, tehát ezeknek a banki tranzakcióknak a díja is szabadon változhat akár a meglévő szerződések esetén is, így a bankok könnyen át tudják hárítani az új banki tranzakciós "illetéket".

Forrás: penzcentrum.hu