A legfontosabb munkaügyi változások 2013-ban - Mt. - SZJA - Tb.

 

Kapcsolódó címkék: munkaügyi változások 2013, betegszabadság számítása 2013, távolléti díj elszámolása 213, munkanapok 2013, minimálbér 2013, garantált bérminimum 2013, családi kedvezmény 2013-tól, kedvezményközös érvényesítés

2012. december 25. kedd, 08:47

abakuszMint az ismeretes, az új munka törvénykönyvének bizonyos rendelkezései 2013. január 1-jétől lépnek életbe, például a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról szóló, a szabadságolásra vonatkozó új szabályok, valamint a távollétidíj megváltozott szabályai is. Munkaügyi cikkünkben a munka törvénykönyvét érintő változásokon kívül röviden bemutatjuk a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb lényeges változásokat is.

jelentkezes2

Fókuszban a munkaviszony új szabályozása
Munkaviszony létesítés, atipikus foglakoztatás, munkaerő-kölcsönzés
Munkajogi Szeminárium Sorozat I. rész

2013 / szeptember / 11 / szerda

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV VÁLTOZÁSAI

2013. január 1-től lép hatályba az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése, így a kiküldetés, kirendelés és átirányítás egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kerül szabályozásra az Mt. 53. §-ában. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként továbbra is 44 munkanap vagy 352 óra lehet. Ha a munkaviszony évközben kezdődött arányosítani kell.

Szabadság

Az  alapszabadság 20 nap, melyen felül a munkavállalót az alábbi jogcímeken illet meg pótszabadság:

életkor alapján járó pótszabadság

gyermek után járó pótszabadság

  • egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság
  • a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két nappal nő

fiatal munkavállalót megillető pótszabadság

  • öt munkanap

50%-os mértékű egészségkárosodás esetén járó pótszabadság

  • öt munkanap

földalatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót megillető pótszabadság

  • öt munkanap

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.


A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartalma legalább összefüggő 14 napot elérje.


A szabadságot továbbra is napban kell megállapítani, azonban ha a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és kiadni.


A  felek megállapodással eltérhetnek a szabadság kiadásával kapcsolatos főszabályoktól, így az összefüggő tartamra vonatkozó 14 naptól , továbbá az Mt.123. § (6) alap ján köthetnek olyan megállapodást is, mely szerint az alap és az életkor szerint járó pótszabadság együttes mértékének 1/3-át az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató.

Betegszabadság

Jövő évtől az Mt. 126. §-a szabályozza a betegszabadság kérdését. Naptári évi mértéke továbbra is 15 munkanap, azonban lényegi változása megszokott gyakorlathoz képest, azon korlátozás megszűnése, mely szerint, ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt az ott igénybe vett betegszabadságot figyelembe kellett venni, így a tárgyévi együttes mérték nem haladhatta meg a 15 munkanapot.

Számítása

Éves mértéke az Mt. 126. § (1) bekezdésében meghatározott 15 munkanap, melyet időközi belépőknél arányosítani kell. Például, ha valaki 2013.07.26.-án áll munkába első lépésként meg kell határozni a 2013. évi munkaviszony napjainak számát az alábbiak szerint:

6+31+30+31+30+31=159  nap

Majd az éves mértékarányosítása szükséges a meghatározott napok alapján:

15/365*159=6,53

Mivel a félnapot elérő töredéknap egész munkanapnak számít , ezért jelen esetben a munkavállalót megillető betegszabadság mértéke 7 munkanap lesz függetlenül attól, hogy 2013-ban volt-e már betegszabadságon.

Mértéke továbbra is a távolléti díj 70%-a az Mt. 146. § (4) alapján, azzal a változással, hogy az Mt. 147. § (2) szerint az arányos bérpótlék is megilleti,ha az irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Távolléti díj

Januártól változnak a távolléti díj elszámolásának szabályai, mely alapján a jövőben külön vizsgálni kell azt is, hogy a kieső idő vagy egyéb jogosultság alapján járó távolléti díj idejére a munkavállalóval volt-e közölve munkaidőbeosztás és az alapján jogosult lett volna e valamilyen pótlékra.

A vonatkozási időszakban a munkavállalóval volt érvényes munkaidőbeosztás közölve

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban olyan munkavégzésre volt beosztva, mely alapján pótlék járt volna részére a kiesőidőre megilleti az alapbérével egyező távolléti díja  és ezen felül minden beosztás szerint járó bérpótléka. Külön érdemes figyelni ilyenkor arra is, hogy a munkavállalót minden beosztás szerinti pótlék (így többek között a vasárnapi, éjszakai pótlék stb.) megilleti, nemcsak azok melyeket rendszeresen kap.

A vonatkozási időszakra a munkavállalónak nincs munkaidőbeosztása

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzésre beosztva (pld. azért, mert végkielégítés kapcsán kell távolléti díjat számolni) mindig a megelőző 6 hónap tényleges pótlékfizetését kell vizsgálni, de csak a jogszabályban meghatározott pótlékok körében. Vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban beosztás szerinti munkaórák legalább 30%-ában volt-e éjszakai és műszakpótlékra jogosító munkavégzés. Ha volt, a távolléti díj számítása során az alapbéren felül ezt is figyelembe kell venni.

Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban volt-e átlagosan 96 óra ügyelet, készenlét. Ha volt, a távolléti díj számítása során ennek figyelembevétele szintén kötelező.

MINIMÁLBÉR ÉS MUNKANAP ÁTHELYEZÉSE

Minimálbér

2013-ban a minimálbér havi összege 93.000 Ft-ról 98.000 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 108.000 Ft-ról 114.000 Ft-ra emelkedik, bár a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete még nem jelent meg az emelésről, azonban a 2012. december 11-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a munkaadók és a szakszervezetek által jóváhagyásra kerültek az összegek.

Munkaszüneti napok körüli munkarend

A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet a nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX.4.) NGM rendelete szabályozza, mely szerint a következő évben három munkanapáthelyezést határoztakmeg:
2013. augusztus 24., szombat munkanap     2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap
2013. december 7., szombat munkanap      2013. december 24., kedd pihenőnap
2013. december 21., szombat munkanap    2013. december 27., péntek pihenőnap

VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEM ADÓBAN

Adóalap-kiegészítés, adóalap

Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó, azaz a jövedelem minden forintja után egységesen 16% személyi jövedelemadót kell fizetni.

Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, az adóalap megállapításánál továbbra is alkalmazható az úgynevezett 78%-os szabály, azaz a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe venni az adóalapmegállapításánál (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy számára megtérítik). 2012-ben a törvény egészségügyi hozzájárulásnak nevezte,és nem részletezte annak mértékét. 2013-tól csak 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén alkalmazható ez a szabály.

 

Nem szűnik meg a 19%-os adóalap-kiegészítés a kifizetőt terhelő adó esetén. Ebben az esetben az adóalapja továbbra is a jövedelem 1,19-szorosa.

Családi kedvezmény

2013- tól a családikedvezményre vonatkozó szabályokat nem csak az EGT állam külföldi illetőségű személyeire lehet alkalmazni, hanem bármely külföldi illetőségű személyre azzal, hogy Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és az összes jövedelmének legalábba 75%-a Magyarországon adóköteles.

 

A korábban alkalmazott megosztás szabályai mellett, 2013-tól a törvény új fogalom bevezetésével, a kedvezményközös érvényesítésről beszél.

 

A törvény nem tartalmazott eddig külön rendelkezést a közös érvényesítés szabályairól, amely tipikusan előfordult a háztartásokban 2012-ben is, mivel a közös háztartásban nevelt gyermeküket nevelő szülők, illetve a szülő és a házastárs általában így érvényesített kedvezményt.


A törvény a családi kedvezmény megosztását is meghatározza, mely szerint a jogosult, és a jogosultnak nem minősülő más magánszemély (élettárs, nevelőszülő házastársa) között is van lehetőség a kedvezmény megosztására, így továbbra is közösen vehető igénybe a kedvezmény.


Tehát a kedvezmény igénybevételének a feltételei lényégében nem változtak, de jogszabály tételesen rendelkezik a kedvezmény közös érvényesítésére, és megosztására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban kiegészülnek a nyilatkozattételi kötelezettségek is.

VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TERÜLETÉN

Nyugdíj járulék plafon eltörlésre kerül

A nyugdíjjárulék fizetési felsőhatár eltörlésre kerül, ennek értelmében a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot valamennyi nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből le kell vonni. Így a magasabb keresetűek kevesebb nettó bérhez jutnak.

Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek továbbra is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2013. január1-jétől havi 6.660 Ft-ra (napi 222 Ft) emelkedik a 2012-ben érvényes havi 6.390 Ft helyett.

SZOCHÓKEDVEZMÉNYEK(A MUNKAHELYVÉDELMI AKCIÓTERV KERETÉBEN)

A kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít.  A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak:

A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén

A 25 év alatti és az 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a bérutáni munkáltatói közteher – szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás - 28,5% helyett 14%.


Nő a kedvezmény mértéke, ha az alkalmazott 25 év alatti fiatal pályakezdőnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói köztehermegfizetése alól. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nemrégebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy eddig legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik.

Képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál


A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a bérutáni munkáltatói közteher 28,5% helyett 14%.

Tartósan álláskereső elhelyezkedését segítő munkáltatói tehercsökkentése

A tartós - 6 hónapot meghaladó -munkanélküliséget követően elhelyezkedő munkavállaló esetében a munkáltatói közteher mértéke a foglalkoztatás első kétévében 28,5% helyett 0%, a harmadik évben 14%.


Kisgyermekes anyukák elhelyezkedésé tsegítő bérköltség csökkentése

A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a munkáltatói teher 28,5%helyett 0%, a foglalkoztatás harmadik évében 14%.

FONTOS: A munkáltatói kedvezményeket valamennyi csoportban bruttó 100 ezer forintos jövedelemig lehet érvényesíteni, az e fölötti részre nem érvényesíthető a kedvezmény! 


Forrás: BDO hírlevél

 

 

 
 
 

Friss hírek

Adószakértő, adótanácsadó, okleveles adótanácsadó kreditpontos online képzés

2014-09-04 13:17:41

 

abakuszONLINE képzéseinkkel 87 adószakértő, AT, OASZ kreditet tud szerezni! Több kreditpont esetén, kérje KEDVEZMÉNYES CSOMAGAJÁNLATUNKAT!

 

Mit tegyek, ha nem szereztem meg a 2013-as kötelező könyvelői krediteket?

2014-01-22 09:17:13

irA kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél. A 2013-as továbbképzési év vonatkozásában a kimentési kérelmet csak 2014. január 1. és 2014. március 31. közötti időszakban lehet a hatósághoz benyújtani. A 2014. január 1-jét megelőzően, valamint a 2014. március 31-ét követően benyújtott kimentési kérelmeket a hatóság nem fogadja be. Tovább >>>

Nyilatkozat a kreditpontra minősített kiadvány megvásárlásáról

2014-01-22 08:56:22

ngmFIGYELEM! Nemzetgazdasági Minisztériumnak a 2013. évben megvásárolt szakmai kiadvány után járó 2 kreditpont jóváírását - 2013. évre - igazoló számlát és nyilatkozatot 2014. január 31. napjáig áll módjába befogadni!

Hamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok

2014-01-15 19:30:09

postaHamarosan megérkeznek a személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok, illetve információk. A munkavállalóknak még ebben a hónapban nyilatkozniuk kell arról, kérik-e munkáltatójuktól adójuk megállapítását, illetve a bevallás elkészítését. A bevallással kapcsolatos teendők első határideje január 31. Eddig kell a munkavállalóknak nyilatkozniuk arról, hogy munkáltatójuk készítse el idén a 2013-ról szóló személyijövedelemadó-bevallásukat. Ha a munkáltató nem vállalja dolgozója kérésére a bevallás elkészítését, akkor tájékoztatnia kell a dolgozót az egyszerűsített bevallás, valamint az adónyilatkozat lehetőségéről. Az egyszerűsített bevallást az adóhivatal készíti el, ha az adózó február 17-éig nyilatkozatban ezt kéri. Valamennyi szükséges nyilatkozat letölthető a NAV honlapjáról.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 787 7570 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: