"deloitte" címkéhez tartozó tartalmak

Az iparűzési adó 2013-ban: változások, értelmezési problémák

szamologep4Az iparűzési adó szabályai idén jelentősen megváltoztak. Míg a 2012. évi szabályozás szerint valamennyi nettó árbevétel csökkentő tétel 100 százalékban volt levonható, 2013-tól az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke (mint csökkentő tétel) az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében korlátozottan levonható.

Keves magyar cég kér jogorvoslatot adóügyekben

behajtasA Deloitte Magyarország a közép- és nagyvállalatok körében készített felmérést az adóügyekben kezdeményezhető jogorvoslati eljárások ismertségéről és elterjedtségéről. A vállalatoknak csak egy része ismeri, többségük pedig nem alkalmazza a jogorvoslati lehetőségek teljes körét adóügyekben a felmérése szerint.  Kiderül: a megkérdezett cégek több mint kétharmada találkozott már olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott, és indokoltnak látta fellebbezés benyújtását a felettes adóhatóságoz. A cégek többsége azonban csak jelentősebb, illetve a cég saját méretéhez képest jelentősnek tartott összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést.

Európai mércével rugalmas a munkajogi szabályozás Magyarországon

munkaviszonyEurópai összevetésben rugalmasnak mondható a munkajogi környezet Magyarországon az elbocsátáskor felmerülő jogi kötelezettségek és a várható munkáltatói költségek tekintetében – állapította meg a Deloitte és az ügyvédi irodákat összefogó belga Laga közös felmérése.

adoreggeli
Transzferár szabályozás - Adóreggeli a DELOITTE és a NAV szakértőivel

AJÁNLÓ: A szokásos piaci ár megállapítása számos kérdést vet fel a gyakorlatban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is egyre gyakrabban indít vizsgálatokat, egyre szigorúbb, magasabb szankciókat vet ki. Szakértő előadóink a témát gyakorlati oldalról közelítik meg – a programot egy tapasztalatcserére épülő kerekasztal beszélgetéssel zárva –, amely során a mindennapi gyakorlatból merített példákat mutatják be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamint a tanácsadó szemszögeiből.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!

adoreggeli
Transzferár szabályozás - Adóreggeli a DELOITTE és a NAV szakértőivel

AJÁNLÓ: A szokásos piaci ár megállapítása számos kérdést vet fel a gyakorlatban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is egyre gyakrabban indít vizsgálatokat, egyre szigorúbb, magasabb szankciókat vet ki. Szakértő előadóink a témát gyakorlati oldalról közelítik meg – a programot egy tapasztalatcserére épülő kerekasztal beszélgetéssel zárva –, amely során a mindennapi gyakorlatból merített példákat mutatják be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamint a tanácsadó szemszögeiből.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!

adoreggeli
Magyarok foglalkoztatása külföldön, külföldiek foglalkozatása Magyarországon - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel

AJÁNLÓ: A külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel kapcsolatban épp oly gyakorta merülnek fel adózási kérdések, mint a Magyarországon foglalkoztatott külföldiekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve, lényegre törően, gyakorlati példákkal tarkítva mutatják be a témát. Vegyen részt rendezvényünkön és egy adóreggeli alatt ismerje meg az alkalmazandó jogszabályokat.


Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!

  1. Brit állampolgár Angliában élt, Egy Angliában működő cég Magyarországi  kereskedelmi képviselethez kihelyezte 2 évre dolgozni. Magyarországon kértünk neki adóazonosító jelet és taj kártyát . Itt kapja a magyar kereskedelmi képviselettől a bérét mint a magyar kereskedelmi képviselet alkalmazottja. Kell-e tőle nyugdíjjárulékot vonni, ha Angilában fizeti maga után a nyugdíjbiztosítást?
  2. Tisztelt Előadó! Az idén februárban új német-magyar kettős adóztatást elkerülő megállapodást írt alá a két állam.
    A jövedelmek adóztatására vonatkozóan módosult a szöveg. Értelmezési problémám van az új szöveggel kapcsolatban, hogy a 183 napot hogyan kell számítani. Kérem segítségüket, hogyan kell majd az új egyezményben számítani a 183 napot, valamint hogyan egyeztethető össze az SZJA tv. III.fejezet 3. §-sal.
    A régi szöveg:
    1979. évi 27. törvényerejű rendelet
    a Magyar Népköztársaság1 és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten, 1977. évi július 18-án aláírt egyezmény kihirdetéséről 15. cikk Nem önálló munka
    (1) A 16., 17., 18., 19. és 20. cikkek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró természetes személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik államban adóztatható.
    (2) Tekintet nélkül az (1) bekezdésre, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró természetes személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban adóztatható, ha
    a) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, és
    b) a térítést olyan személy fizeti vagy olyan személy nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban, és
    c) a térítést nem az azt fizető személynek a másik államban lévő telephelye vagy állandó berendezése viseli.
    Új szöveg, amit 2012. évi adóbevallásoknál alkalmazni kell:
    2011. évi LXXXIV. törvény
    a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
    14. Cikk
    Munkaviszonyból származó jövedelem
    (1) A 15., 17., 18. és 20. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban.
    (2) Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:
    a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
    b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és
    c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.
    A 183 nap meghatározása okoz gondot esetünkben, mikor a dolgozóinknál a travel calendárok alapján döntjük el, hogy melyik államban adókötelesek. Minden hónapban kitöltik, hogy hány napot töltöttek Németországban kiküldetésben, de ez általában nem összefüggő időtartam, hanem megszakításokkal teli. Így esetünkben mit jelent " az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül,"?
    Pl: 2011-ben adóévet tekintve kint dolgozott 120 napot, ami úgy jött össze,hogy minden hónapban dolgozott kint pár napot, de nincs 183 nap ezért csak itthon adózott,
    2012-ben januárban volt kint 10 napot, márciusban 20 napot, áprilisban 20 napot, októberben 20 napot. Ez összesen 70 nap, ez is itthon adózna 2012-ben, de melyik bármely 12 hónapot kell 2012-ben nézni, hogy eldönthető legyen az adózása? És akkor melyik jövedelmére kell alkalmazni? Akkor csak a 2012. évben szerzettre mondhatjuk, hogy Németországban adóköteles, de az csak 70 nap lesz, vagy önrevíziózni kell és együttesen 2011-re vonatkozó kint töltött időre szerzett jövedelmét is Németországban kell adóztatni, mert csak együtt érik el a 183 napnál többet?
  3. Új munkavállalót mikor lehet legkorábban külföldi munkavégzésre kiküldeni, és mennyi időre. Hosszabbítható e a kiküldetés? Milyen nyomtatványok szükségesek a kiküldetés dokumentálásához. Helyes e az a gyakorlat, ha egész évben külföldön dolgozik a munkavállaló, az szja-t külföldön (pl. Németország), a társadalombiztosítási járulékokat, a magyar jövedelme után Magyarországon fizeti?
  4. Mi az eljárás/szabály saját munkavállalónk saját külföldi fióktelepünkön (Románia) való foglalkoztatása esetében 183 napnál hosszabb időtartamban?
  5. Magyar munkavállaló foglalkoztatása külföldön: 183 napnál hosszabb időtartam, adózása külföldön történik. 12 hónapos periódus 183 napját és a magyar adóévet hogyan kell összeegyeztetni? Az egyéni járulékok és a szociális hozz.adó alapja csak az alapbére? Ha beteg, a betegszabadság, táppénz (nem munkavégzésért kapja) hogyan adózik? Beleszámít a 183 napba? Részesül béren kívüli juttatásban (önkéntes pénztári hozzájárulás), ennek adó és EHO vonzata változik? 08-as bevalláson hogy kell jelölni? Családi adókedvezményt tudja-e érvényesíteni? Bérpapíron hogy kell jelölni, hogy külföldön adóköteles jövedelmet kap?
  6. 1) Köthető-e "kiküldetési megállapodás" a munkavállalóval, mely alapján a külföldi munkavégzés időtartama meghaladja a 44 napot? Változik-e a helyzet 2013. január 1-től?
    2) Külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló nem dolgozik azokon a napokon, mely az adott országban munkaszüneti nap. Ugyanakkor a magyar munkaszüneti napokon dolgozhat rendes munkaidőben és erre pótlékot kell fizetni. Így a munkavállaló kétszeresen jól jár , mert mind a külföldi, mind a magyar munkaszüneti napon nem dolgozik, vagy, ha az utóbbin dolgozik, akkor azért pótlék jár neki. "Beszámítható"-e a magyar munkaszüneti nap a külföldi munkaszüneti napba? Pld október 3 német munkaszüneti nap a magyar október 23-ába. Hogyan kell a munkavállaló bérét megállapítani ilyen esetekben?
    3) A kiküldő cégnél október 13-án (27-i munkanap helyett) csapatépítés volt, melyen az volt a megállapodás, hogy, aki nem vett részt ezen az szabadságot vesz ki. A kiküldött munkavállaló, aki ezért nem tudott részt venni a csapatépítésen kötelezhető-e a szabadság kivételére a 13-i napra?
  7. 1.) Francia állampolgár, aki már Fr.o-ban nyugdíjas, szakértői tevékenységet végezne kb. 3-4 hónapig Magyarországon cégünk telephelyén.  Hol kell adóznia a magánszemélynek erről? Egészségügyi ellátásra jogosult lesz -e Magyarországon?(A Fr. Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján tudjuk, hogy sürgősségi ellátást igénybe vehet.) Ha megbízási díjat fizetnénk neki és rendelkeznénk a franciaországi adóilletőségi igazolással, ez esetben a cégünknek ill. a magánszemélynek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Illetve az ő esetére mit javasolnak számunkra a munkaviszonyt vagy a megbízási jogviszonyt? Milyen bejelentési és egyéb kötelezettségei vannak a cégünknek és a magánszemélynek a munkaviszony ill. a megbízási jogviszony létesítésekor? Ill. a megszüntetése esetén?
    2.) Harmadik országbeli munkavégzés kezdetekor - Magyarországon továbbra is állandó lakóhellyel rendelkező, azaz lakcímkártyával rendelkező - magánszemély nem tett eleget sem bejelentési, sem fizetési kötelezettségének az egészségügyi szolgáltatási járulék tekintetében 2 évre visszamenőleg. Milyen módon lehet utólag az elmulasztott bejelentési kötelezettséget teljesíteni, ill. az eü. szolgáltatási járulékot megfizetni? Az ügyintézés konkrét gyakorlatáról volna szíves tájékoztatást adni?

Transzferár-nyilvántartás: lehetőség van a mulasztási bírságok felülvizsgálatára

vizsgalat2A Deloitte szerint az adóhatóságtól kapott állásfoglalás tapasztalatai alapján szükséges lehet a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztásáért kiszabott mulasztási bírságok helytállóságának felülvizsgálata.

adoreggeli
K+F adókedvezmények - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel

AJÁNLÓ: A cégek többsége a gazdaság szinte minden területén folytat valamilyen formában kutatás-fejlesztési tevékenységet, még ha erről nem is minden esetben tud. A gazdaság szereplőinek naprakészeknek kell lenniük, hogy maximálisan kihasználhassák a jogszabályok kínálta lehetőségeiket, adókedvezményeket, különös tekintettel arra, hogy hazánkban a K+F-hez kapcsolódó adójogi környezet kiemelkedően kedvező.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!

adoreggeli
Transzferár szabályozás 2012. - Jogszabályi változások, dokumentáció, ellenőrzés - Adóreggeli a DELOITTE és a NAV szakértőivel

AJÁNLÓ: A szokásos piaci ár megállapítása számos kérdést vet fel a gyakorlatban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is egyre gyakrabban indít vizsgálatokat, egyre szigorúbb, magasabb szankciókat vet ki.
Szakértő előadóink a témát gyakorlati oldalról közelítik meg – a programot egy tapasztalatcserére épülő kerekasztal beszélgetéssel kezdve –, amely során a mindennapi gyakorlatból merített példákat mutatják be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamint a tanácsadó szemszögeiből.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!

adoreggeli
Magyarok foglalkoztatása külföldön - Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel

AJÁNLÓ: A külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel kapcsolatban épp oly  gyakorta merülnek fel adózási kérdések, mint a Magyarországon foglalkoztatott külföldiekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve, lényegre törően, gyakorlati példákkal tarkítva mutatják be a témát. Vegyen részt rendezvényünkön és egy adóreggeli alatt ismerje meg az alkalmazandó jogszabályokat!


Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!

  1. Hol található a törvényben, hogy ha továbbszámlázzuk a kiküldetés (betanulás) költségeit a német anyavállalatnak (egymásnak nem telephelyei), akkor már kint kell adózni az első naptól kezdődően. Ez a németországi adózás csak az SZJA-ra vagy a TB-re is vonatkozik?
  2. Egy furcsa felállást szeretnék tisztázni mind adózás, mind munkaügyi szempontból.
    Létezik egy külföldi, EU-n belüli társaság, aki a  egy magyarországi cégnek  kölcsön adja  a munkavállalóit Magyarországon végzendő munkára, ezért havonta  átalánydíjat kap. A dolgozók magyar lakhellyel rendelkeznek, de a külföldi cég alkalmazottai. Kérem fejtse ki milyen fontosabb szabályokat kell alkalmazni ilyen esetben? Hol lesz a tb biztosítása a dolgozóknak? hol fognak adózni? milyen pénzben kapják a fizetésüket? Hol lesznek nyugdíj jogosultak?
  3. 1. Vonatkozik-e a 2012 jan-tól életbe lépett TB bejelentési kötelezettség olyan,  “egyéb” kategóriájú tartózkodási engedéllyel  itt tartózkodó(de nem egyházi szolgálattevő)  3. országbeli állampolgárra, aki nincs Magyországon alkalmazásban, nem folytat kereső tevékenységet, de magyar lakcímmel rendelkezik.
    2. Alkalmazható-e a kiküldetési mentesség olyan esetben, amikor a külföldön szabályosan létező de Magyarországon be nem jegyzett szervezet  nem munkáltatóként és a vele jogi kapcsolatban levő személyek nem alkalmazottként írhatóak le a Magyar és külföldi törvények szerint , hanem egy vallásos szervezet tagjai ( a hazájukban jövedelemadó szempontjából alkalmazottnak, TB szempontból mentesnek ,vagy ha mégis fizetni szeretnének egy magasabb szintű ellátásért egyéni vállalkozónak számítanak).
    3. Befolyásolják-e a Tb bejelentési kötelezettséget a kettős adóztatás elkerüléséről szóló  egyezmények  (Magyarország- 3. Ország között- a TB járulék nem szerepel az adónemek között)
    4. Befolyásolja –e a tb bejelentési kötelezettséget az itt élő USA állampolgárokra nézve az ún. időtartamában vagy egyáltalán a kötelezettségben jelent-e különbséget  Totalization treaty vagy agreement, amelyet az USA jelenleg tárgyal Magyarországgal  és valószínűleg be fog vezetni, amelyben meghatározott idő útán csak egyik vagy másik országban kaphat TB ellátást az állampolgár és a másikban elveszik az addig befizetett összeg.
    5. Mennyit és mi alapján fizetnek a bejelentettek –milyen dokumentumokat kell benyújtani a megállapításhoz ha van itteni munkáltató-illetve ha nincs.
    6. Ha bejentésre kerül sor, kapnak-e TAJ-kártyát?
    7. Ki számít itt tartózkodónak valójában, a bejelentett lakcímmel rendelkezés a műanyag lakcímkártyára vonatkozik-e , vagy pedig a fehér , elvileg ideiglenes lakcímbejelentő is ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel jár ebben az esetben?
    (Ezek a kérdések nem csupán USA állampolgárokra vonatkoznak (kivéve ahol kifejezetten erről szól a kérdés) ,hanem európai 3. Országokra is-pl . Szlovénia, Albánia, Ukrajna.)

adoreggeli
Terítéken a K+F adókedvezmények, aktualitások, változások 2012-ben - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel

AJÁNLÓ:  A cégek többsége a gazdaság szinte minden területén folytat valamilyen formában kutatás-fejlesztési tevékenységet, még ha erről nem is minden esetben tud. A gazdaság szereplőinek naprakészeknek kell lenniük, hogy maximálisan kihasználhassák a jogszabályok kínálta adóoptimalizációs lehetőségeiket, adókedvezményeket, különös tekintettel arra, hogy hazánkban a K+F-hez kapcsolódó adójogi környezet kiemelkedően kedvező.
Az elmúlt hetekben tárgyalt és az eredeti beadványhoz képest számos ponton módosított számviteli-, adó- és egyéb kapcsolódó jogszabály-változásokat foganatosító törvény-tervezetet hétfőn fogadta el a Parlament. A végleges módosító törvényt az új jogalkotási szabályok értelmében legkésőbb december 1-jéig kell kihirdetni, hogy a kihirdetést követő 30. napon, azaz 2012. január 1-ével hatályba léphessen.

Kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó módosítások

Innovációs járulék

Az új törvény értelmében talán legfontosabb változásként megemlítendő, hogy a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység közvetlen költsége 2012-től már nem csökkenti az innovációs járulékot. Pontosításra kerül ugyanakkor, hogy az innovációs járulék alanyának nem minősülő mikro- és kisvállalkozási kategória meghatározása során konszolidált adatokból kell kiindulni.

Egységesülő fogalom-meghatározások

Fontos változás továbbá, hogy az eddig különböző törvényekben megtalálható K+F definíciókat az adótörvény-módosítások egy törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált K+F szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél. Ennek értelmében például K+F-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése, azonban a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások semmiképpen nem tartoznak bele a K+F kategóriába.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység

A törvényjavaslat alapján definiálják egyúttal a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet, amely a társasági adóban alapul szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység is.

Frascati-kézikönyv

Fontos változás, hogy a törvényekből kikerül a Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv K+F tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a K+F tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni.

Egyéb, társasági adót érintő változások

Eltörlik azt a rendelkezést, hogy a K+F bérköltség, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség meghatározott százaléka, mint társasági adókedvezmény vehető figyelembe.
Bekerül a társasági adó törvény 3. számú mellékletébe, hogy nem elismert költség a K+F tevékenység közvetlen költsége, ha az az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.

K+F tevékenység minősítési eljárás

Bevezetésre kerül továbbá egy új intézmény, a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás, amelynek részletszabályai azonban még nem ismertek. Annyi viszont bizonyos, hogy a NAV egy ellenőrzés során a K+F témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.


Tegye fel előre, jelentkezéskor, kérdéseit, és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
  1. A novemberben elfogadott innovációs járulékot érintő adómódosítások kapcsán a kérdéseim a következők:

    - Mi van azon cégek járulékelszámolási kötelezettségével, akiknek 2011. szeptemberében kezdődött meg a 2012-es üzleti évük, vagy 2011. decemberében.
    - A több évre átnyúló szerződések- melyek nem fejeződtek be- milyen dokumentációs kötelezettségnek kell eleget tenni, amely a későbbi NAV ellenőrzés kapcsán megállja a helyét
    - Illetve ami érdekes, a 2012-től kiírásra kerülő pályázati feltételek és azok támogatási aránya.
  2. Innovációs járulék szabályozása 2012-től. Mi hivatott kiváltani az innovációs járulék csökkentési lehetőségét? NIH működése 2012-től. K+F támogatásának eszközei 2012-től Magyarországon, forráshoz, támogatáshoz jutás szabályai..

Felmérés a Közép-európai pénzügyi vezetők között: Növekvő optimizmus!

manager2A Deloitte cseh, lengyel, horvát, román, szlovák és magyar vállalatok pénzügyi igazgatóinak megkérdezésével végzett friss felméréséből kiderül, hogy a régió legnagyobb vállalatainak pénzügyi vezetői általában optimisták cégük kilátásai tekintetében, azonban még mindig jellemző rájuk az óvatosság. Jelentős többségük szerint a jelenlegi időszak nem alkalmas arra, hogy a cégek nyilvánvaló kockázatokat vállaljanak.

Az év adótanácsadójává választották a Deloitte-ot Magyarországon

deloitte_szobaAz International Tax Review, nagy tekintélyű nemzetközi adózási szaklap 2011-ben a Deloitte Zrt.-t választotta az év adótanácsadó cégének Magyarországon; közép-európai anyavállalatát pedig Közép-Európa legjobbjává.

adoreggeli
A kihasználatlan K+F adókedvezmények - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel

AJÁNLÓ:  A cégek többsége, a gazdaság szinte területén folytat valamilyen formában kutatás-fejlesztési tevékenységet, még ha erről nem is minden esetben tud. A gazdaság szereplőinek, hogy maximálisan kihasználhassák a jogszabályok kínálta adóoptimalizációs lehetőségeiket, adókedvezményeket, különös tekintettel arra, hogy hazánkban a K+F-hez kapcsolódó adójogi környezet kiemelkedően kedvező.

Kapcsolódó cikkünk:

Tegye fel előre, a jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
  1. Saját tevékenységi körben végzett kutatás fogalma? Mi kell ahhoz, hogy saját tevékenységnek minősüljön a K+F? (adóhatósági, ellenőrzési tapasztalatok?)
  2. Saját kutatógárda alkalmazása esetén mely költségek számolhatóak el K+F-ként?
  3. Mi a helyzet akkor, ha a kutatásban kapcsolt vállalkozások ill. külsős cégek is  részt vesznek? A vásárolt K+F segítségével végzett kutatás teljes mértékben adó/ adóalap-csökkentő tétel lehet?
  4. Elszámolható-e a prototípus készítésénél, ha bizonyos feladatokat külső céggel kell végeztetni, mert erre a saját cégnek nincs apparátusa? Elszámolható-e a speciális software továbbfejlesztés, ha azt külső céggel végeztetjük? El lehet-e számolni a prototípus bemutatási ( pl. kiállítás ) költségeit?
  5. Hogyan számolható el a fejlesztés során felmerült gépkocsihasználat költsége (a kocsi céges , havi km kimutatással)?
  6. Hogyan kell dokumentálni a fejlesztési feladat előkészítő (felhasználói igények összegyűjtése) munkáinak költségeit?
  7. Egy Kft. saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik,  amelyről külön analitikus nyilvántartást vezet. 2010-ben két féle kutatást is végeztünk, de mindkettő feladattal várhatóan 2011.-ben készülünk el.
    Az egyik fejlesztési téma PLC-s mintakészüléken program elkészítése, a rendszer összeállítása és kipróbálása. A kísérletek alapján az újonnan telepített szabályozókba az új program telepítése, modemek beépítése és a rendszer kipróbálása.
    A másik feladat egy próbakészülék paramétereinek összeállítása és egy prototípus elkészítése.
    Az egyik kérdésünk a közvetlen költségek körével kapcsolatos. A témával foglalkozó szakember bérén és közterhein kívül, a kísérlet során felhasznált anyagok és valamint egy a fejlesztéshez beszerzett és a Kft. tárgyi eszközeként nyilvántartott műszer értékcsökkenési leírását számoljuk el közvetlen költségként.
      - Hogyan kell értelmezni a Tao. tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját mely szerint: az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget).
     - Ha egy másik Társasággal végeztetünk bizonyos szerelési munkákat azok nem számolhatók el a kutatás közvetlen költségeként?
     - A kísérletek teszteléséhez a fejlesztőnek a helyszínekre is utaznia kell. Az így felmerült üzemanyag költséget is a fejlesztés közvetlen költségeként szeretnénk elszámolni. Jól gondoljuk-e?
     -  A másik kérdésünk az aktiváláshoz kapcsolódik: A fejlesztés eredményeként létrehozott prototípus tárgyi eszközként történő aktiválása egyértelműnek látszik, de az első fejlesztési témánkkal kapcsolatban szeretnénk megkérdezni, hogy a „minta” modemeket tárgyi eszközként aktiválhatjuk-e vagy külön kell aktiválnunk a felmerült költségeket szoftverre és mintakészülékre.
     - Harmadik kérdésként tennénk fel, hogy a korábbi években képzett fejlesztés tartalék felszabadítható-e a kutatás- fejlesztés eredményeként  tárgyi eszközök (esetleg  szoftverek ) értékével.

adoreggeli
Magyarok foglalkoztatása külföldön - Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel!

AJÁNLÓ:  Gyakran merülnek fel adózási kérdések mind a külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel, mind a Magyarországon foglalkoztatott külföldiekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat!

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit, és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
  1. Magyarországi kifizető német és svájci állampolgárokat alkalmaz munkaszerződéssel. A1-es (illetve Svájc esetében E101-es) igazolást hozták, így csak  SZJA-t vonunk tőlük (APEH állásfoglalásunk is van minderről).  Az alkalmazás időtartama kevesebb, mint egy év: 8-10 hónap és még év vége előtt véget ér. Fizikailag nem tartózkodnak itt állandóan (részben számítógépen küldenek elkészített anyagokat).
    A számfejtett bruttó jövedelmüket a 1108-as bevallás 1108M-04-es lapjának 360. sorában jelentjük. Helyes-e ez a gyakorlat ?
    Távozásukkor hogyan állítsuk ki részükre az Adatlapot ?
    Milyen adóbevallási kötelezettség terheli majd őket ?
    Mikor kell ezt megtenniük és hogyan ( távozásukkor, vagy 2012.05.20-ig )? Adójóváírásról és gyermekkedvezményről nem nyilatkoztak, de jár-e nekik ?
    Hogyan számolnak el a magyar adóhatósággal, vagy egyszerűen a Magyarországon megfizetett adóval csökkentik majd a Mo-i jövedelmet is magában foglaló összjövedelmükre számított  német/svájci  adókötelezettségüket a németországi/svájci adóbevallásukban ?
  2. Az osztrák anyavállalattól érkezett egy osztrák kolléga a magyar foglalkoztatóhoz több éves munkavégzésre. A foglalkoztatás nem kirendeléssel, hanem a magyar jog alapján az osztrák alkalmazott és a magyar leányvállalat között munkaszerződéssel jött létre. A munkavégzés Magyarországon történik, a munkabért a magyarországi foglalkoztató fizeti. E mellett az osztrák kolléga az anyavállalattól az ottani igazgatósági tagsága okán tiszteletdíjat is kap Ausztriában, amely átterhelésre kerül a Mo.-i foglalkoztatóra. Helyesen értelmezzük-e azt, hogy jövedelemadózás szempontjából Magyarország lesz az illetősége és ennek megfelelően mind a magyarországi munkabérét, mind az ausztriai tiszteletdíját Mo.-n kell adóznia, továbbá szintén Mo.-n kell adóznia a külföldről (Ausztriából) származó tőkejövedelmeit is.
    A kérdésünk arra irányul, hogy melyik államban lesz biztosított és mi után kell a járulékokat fizetnie, és Mo-i biztosítási kötelezettség esetén kinek?

adoreggeliTerítéken a külföldiek foglalkoztatása - Személyi jövedelemadó, Tb., Munkajog - Adóreggeli a DELOITTE szakértőivel!

AJÁNLÓ: A Magyarországon foglalkoztatott külföldi magánszemélyek foglalkoztatásával, adózásával, valamint járulékfizetésével kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat, valamint választ kaphat kérdéseire!

videosales_banner3

Transzferár szabályozás Jogszabályi változások dokumentáció ellenőrzés - Az idén  a kapcsolt kis- és középvállalatok és az önkormányzati cégek ügyleteit is vizsgálja a NAV!

AJÁNLÓ: 2011-től bővült a szokásos piaci ár megállapításakor alkalmazható nevesített módszerek köre. Milyen tapasztalatok vannak az adóellenőrzések során? Hogyan lehet a kockázatokat állásfoglalással, illetve szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelemmel (APA) csökkenteni? Mit látunk az APEH gyakorlatában? Mire lehet számítani a jövőben? – Ezeket és a mindennapi munka során felmerült kérdéseket is megválaszolják szakértő előadóink a szakmai nap során!
Az adóhatóság az idén szigorítja a transzferárvizsgálatokat, sőt az ellenőrzési irányelvek szerint azt a kkv-szektorra is kiterjesztik. Vagyis a kapcsolt vállalkozások közti ügyletek értékéről már nemcsak a multinacionális cégek esetében érdeklődik a NAV.
Sok önkormányzati tulajdonú cég még mindig nem ébredt rá, hogy transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezett, holott őket is fenyegeti a sok millió forintos mulasztási bírság.
Kapcsolódó cikkeink a témában:

videosales_banner3

Előzetes hatósági ármegállapítással (APA) csökkenthetjük a transzferárazással kapcsolatos kockázatainkat

jegyzetelAkár 3-5 évre is minimalizálhatják transzferárakkal kapcsolatos adókockázataikat a cégek azzal, ha előzetesen jóváhagyást kapnak a kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított ügyletek során alkalmazott árazásra, vagyis előzetes hatósági ármegállapítást (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérnek. Bár a módszer a bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet, és a sokszor ellentmondásos hazai ellenőrzési tapasztalatok miatt nagyon felértékelődött, sok vállalkozás semmit sem tud erről a biztonságot nyújtó lehetőségről - mutat rá a tanácsadó cég közleménye.

adoreggeliA magyar állampolgárok foglalkoztatása külföldön  Adóreggeli a Deloitte szakértőivel

hr_ado_kicsi_


AJÁNLÓ: Gyakran merülnek fel adózási kérdések a külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink röviden, a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve gyakorlati oldalról közelítik meg a témát. Jöjjön el rendezvényünkre és egy reggeli alatt megismeri az alkalmazandó jogszabályokat!

Adókonferencia a K+F adókedvezményekről

Számtalan lehetőség áll rendelkezésre a cégek számára, hogy k+f költségeit figyelembe vegye az adózás során. Magyarország a legjobbak között van ezen a téren, a vállalkozások mégsem használják ki a lehetőségeket.

A magyar állampolgárok foglalkoztatása külföldön
 
 
  

Konferenciáink

A mérlegsorok helyes értelmezése

 2013.05.22. (szerda)

(6 könyvelői kreditpontos) Nyereményjátékok, promóciók, bónuszakciók adózása, Szja, Áfa, Tao kérdései - Országos Adókonferencia

 2013.05.22. (szerda)

Angol nyelvű prezentációs készségfejlesztés – Kétnapos tréning

 2013.05.23, 30 (cs)

TOVÁBBI KONFERENCIÁINK

Friss hírek

Az apai pótszabadságra vonatkozó szabályozás

2013-05-14 05:56:00

baby1Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.

Mikor kötelező az adószámot feltüntetni a számlán? (Az Áfa törvény 169. § d) pontjához)

2013-05-13 15:00:54

adoszamAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség: >>>

Teszt: online adóbevallás magyar és amerikai módra

2013-05-13 11:49:06

usa_adoÖt éve leteszteltük, milyen a magyar és az amerikai elektronikus adóbevallási rendszer, heroikus küzdelmet folytattunk az akkor még APEH-nek nevezett hivatal adóbevalló szoftverével, próbáltuk értelmezni a misztikus hibaüzeneteket, majd felüdülésképpen végigkattintgattuk az amerikai Turbotax programját is. Idén megismételtük a kísérletet, és egyben emeltük a tétet is: mindent kizárólag online intéztünk, esélyt sem adva a postán, papíron beküldésnek, ráadásul az amerikai bevallás is élesben ment, valós adatokkal, igazi dollárokért.

Milyen nyomtatványokat kell kitölteni a termékdíj bevallásakor

2013-05-13 06:28:09

termek7A termékdíj-kötelezettségek egyik legfontosabb részkötelezettsége a bevallási kötelezettségteljesítése, melyet a kötelezettnek a nyilvántartása alapján elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell beküldeni az állami adóhatósághoz. A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig - két tizedesjegy pontossággal - kilogrammban tünteti fel, azonban a bevallási kötelezettséget számviteli bizonylattal és az előírt nyilvántartással megegyezően kell teljesíteni.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado,  adóalap,  adóbevallás,  adócsökkentés,  adóelőleg,  adójóváírás,  adókedvezmény,  adókulcs,  adómentes,  adórendszer,  adós,  adótörvény,  adózás,  áfa,  állás,  APEH,  ár,  art,  bér,  béren kívüli juttatás,  beszámoló,  bevallás,  bírság,  cafeteria,  családi kedvezmény,  egyszerűsített foglalkoztatás,  eho,  ellenőrzés,  előleg,  elszámolás,  eva,  felszámolás,  fizetés,  foglalkoztatás,  gazdaság,  gazdaságpolitika,  gyes,  illeték,  ipa,  iparűzési adó,  járulék,  jövedelem,  jövedelemadó,  K+F,  környezetvédelmi termékdíj,  közbeszerzés,  közbeszerzési törvény,  kutatás-fejlesztés,  különadó,  magánnyugdíjpénztár,  minimálbér,  munkabér,  munkaidő,  munkáltató,  munkaszerződés,  munkavállaló,  munkaviszony,  NAV,  nyugdíj,  nyugdíjjárulék,  nyugdíjpénztár,  osztalék,  reform,  szabadság,  számla,  számvitel,  Széchenyi Pihenő kártya,  személyi jövedelemadó,  szerződés,  szja,  szuperbruttó,  támogatás,  társasági adó,  tartozás,  Tb,  termékdíj,  transzferár,  üdülési csekk,  vallalkozas,  VP,  vpop, 

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: