Megvan, ki nyerne a családi adózással

 

Kapcsolódó címkék: családi adózás, adóreform, adó

2010. május 10. hétfő, 13:55

Az Ecostat azt vizsgálta, hogy a családi adózás 2009-ben történő bevezetése milyen mértékben változtatta volna meg a jövedelmek eloszlását.

Az Ecostat kutatói alapváltozatban a makrogazdasági feltételrendszer és a hatályos adójogszabályok alapján becsülték meg a nettó jövedelmek alakulását az egyes háztartásokban.

A családi jövedelemadózás modellezésekor a jövedelmek megosztása nélkül azt feltételezték, hogy az egyes személyek a jövedelmükhöz tartozó személyi jövedelemadót csökkenthették egy gyermek után 20, két gyermek után 50, három gyermek után 75 százalékkal, míg a 4 és több gyermekes családok 100 százalékos adókedvezményt élveztek.

Az eredmények szerint a családi jövedelem-adózás hatására ténylegesen csökkenthetőek a gyermekszám szerinti jövedelemkülönbségek. A legjelentősebb javulás a kétgyermekes háztartásokban mutatható ki.

E modell szerint a magasabb jövedelmű háztartások átlagosan nagyobb jövedelemtöbbletre tesznek szert, mivel a nagyobb adóteherből több kedvezmény érvényesíthető. A paraméterek változtatása jelentősen befolyásolja a családi adózás előnyeit az egyes jövedelmi csoportoknál.

Az Ecostat szerint a modellezési eredményeinek felhasználásával kialakítható olyan szabályozás, amely mérsékli az eltartottak számából, kereseti különbségekből stb. adódó eltéréseket.

Az Ecostat kutatói a nemzetközi tapasztalatok alapján összefoglalták a családi adózás legfontosabb jellemzőit is:

- Ha nem az adózókat, hanem a háztartásokat tekintjük a gazdálkodás alapegységének, akkor a családi adózás bizonyos szempontból méltányosabb, mint az egyéni. Két azonos összjövedelmű család ugyanis a családi adózásnál biztosan ugyanannyi adót fizet, míg az egyén alapú adózásnál ez nem feltétlenül van így. Az a család, ahol nagyobb a különbség a házastársak jövedelme között, több adót fizet az adókulcsok progresszivitása miatt.
- A családi adózás viszont nem veszi figyelembe, hogy a család összesen hány órát dolgozott. Ha két család összjövedelme megegyezik, ugyanannyit adóznak akkor is, ha az egyik családban csak egy fő dolgozik (és keresi meg a család
teljes jövedelmét), mint a másik családban, ahol mind a két házastárs aktív kereső. Itt az első család jobb helyzetben van, hiszen a nem dolgozó házastársnak több ideje marad házimunkára és gyermeknevelésre, miközben adóterhelése ugyanolyan mértékű, mint a több munkavállalós családoknak.
- A háztartások szempontjából a második kereső jövedelmének változatlansága mellett az egyéni adórendszerhez képest annál nagyobb a családi adózás bevezetéséből származó munkavállalói haszon, minél magasabb az első kereső jövedelme. Ez azt jelenti, hogy a támogatás nagysága az első kereső
- Az első kereső jövedelmének változatlansága mellett az egyéni adórendszerhez képest annál nagyobb a családi adózás bevezetéséből származó haszon, minél alacsonyabb a második kereső jövedelme. Ebben az esetben a támogatás nagysága a második kereső jövedelmével fordítottan arányosan
nő.
- A családi adózás bevezetésével csökken az első kereső marginális adókulcsa. Ez növelheti a munkaerő-piaci aktivitást.
- A családi adózás bevezetésével a második kereső adókulcsa növekszik, azaz minden újabb jövedelmi egységből többet kell adóznia, mintha egyén alapú lenne az adórendszer. Ez pedig azért jelent gondot, mert a második keresőnek
általában sokkal nagyobb a munkaerő-piaci rugalmassága, mint az elsőnek.

 

Forrás: napi.hu


 
 
 

Friss hírek

Az apai pótszabadságra vonatkozó szabályozás

2013-05-14 05:56:00

baby1Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.

Mikor kötelező az adószámot feltüntetni a számlán? (Az Áfa törvény 169. § d) pontjához)

2013-05-13 15:00:54

adoszamAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség: >>>

Teszt: online adóbevallás magyar és amerikai módra

2013-05-13 11:49:06

usa_adoÖt éve leteszteltük, milyen a magyar és az amerikai elektronikus adóbevallási rendszer, heroikus küzdelmet folytattunk az akkor még APEH-nek nevezett hivatal adóbevalló szoftverével, próbáltuk értelmezni a misztikus hibaüzeneteket, majd felüdülésképpen végigkattintgattuk az amerikai Turbotax programját is. Idén megismételtük a kísérletet, és egyben emeltük a tétet is: mindent kizárólag online intéztünk, esélyt sem adva a postán, papíron beküldésnek, ráadásul az amerikai bevallás is élesben ment, valós adatokkal, igazi dollárokért.

Milyen nyomtatványokat kell kitölteni a termékdíj bevallásakor

2013-05-13 06:28:09

termek7A termékdíj-kötelezettségek egyik legfontosabb részkötelezettsége a bevallási kötelezettségteljesítése, melyet a kötelezettnek a nyilvántartása alapján elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell beküldeni az állami adóhatósághoz. A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig - két tizedesjegy pontossággal - kilogrammban tünteti fel, azonban a bevallási kötelezettséget számviteli bizonylattal és az előírt nyilvántartással megegyezően kell teljesíteni.

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: