Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség: >>>
A tőzsdei ügyletek adózására a személyi jövedelemadó törvényben speciális szabályok vonatkoznak. Tőzsdei ügylet alatt kell érteni azokat a tőkepiaci tranzakciókat, amelyeket a magánszemély egy befektetési szolgáltató (bank, brókercég) közreműködésével bonyolít és az valamilyen pénzügyi eszköznek (részvény, kötvény, deviza, származékos pénzügyi termék), árutőzsdei terméknek - csereügyletnek nem minősülő - adásvételére vonatkozik, és jellemzően árfolyamnyereség elérését célozza.
AJÁNLÓ: A többször módosított Szja-törvény szerinti bizonyos típusú nyereményjátékok adókötelezettséget keletkeztethetnek. Az egyes marketingakciókkal, promóciókkal kapcsolatos adózási kérdésekről több európai és hazai bírósági ítélet született, melyeket gyakorlati példákon keresztül mutatják be szakértő előadóink a legtipikusabb hibákkal és az egyes konstrukciókban rejlő lehetőségekkel együtt.
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
AJÁNLÓ: A többször módosított Szja-törvény szerinti bizonyos típusú nyereményjátékok adókötelezettséget keletkeztethetnek. Az egyes marketingakciókkal, promóciókkal kapcsolatos adózási kérdésekről több európai és hazai bírósági ítélet született, melyeket gyakorlati példákon keresztül mutatják be szakértő előadóink, a legtipikusabb hibákkal és az egyes konstrukciókban rejlő lehetőségekkel együtt.
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
Az elmúlt években sok magyar állampolgár próbált szerencsét a határainkon túl. Amikor külföldi munkavállaláson törjük a fejünket, érdemes tájékozódni az adózással kapcsolatos következményekről, ugyanis sok esetben előfordulhat, hogy adókötelezettségünk keletkezik Magyarországon annak ellenére, hogy a munkát külföldön végezzük, írja a WTS Klient.
AJÁNLÓ: A lízing, mint finanszírozási forma egyre növekvő súllyal részesedik a kkv és vállalati szektorban. Rendezvényünkön résztvevőink megismerhetik a hitelen kívüli egyéb finanszírozási lehetőségeket, különféle szabályozási, elszámolási formákat szakértő előadóink tolmácsolásában.
2012 év eleje óta - a módosult áfa visszaigénylési szabályoknak köszönhetően - jelentős pénzügyi előnnyel jár a vállalatok számára, ha cégautóikat operatív lízing formájában finanszíroztatják és üzemeltetik. Sok kis-, közepes- és néhány nagyvállalat is már tavaly élt a személygépjármű bérlet után megfizetett áfa levonásának lehetőségével, de eddig az egységes jogszabály-értelmezés hiányában többen nem használták ki az új szabályozás minden előnyét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közelmúltban a Lízingszövetség rendelkezésére bocsátott két tájékoztatójában pontosította a bérbe, operatív lízingbe vett személygépkocsikhoz kapcsolódó áfa-levonási jog terjedelmét, annak gyakorlási módját. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában megerősítette, hogy a személygépkocsikat bérbe, illetve operatív lízingbe vevő adóalanyok jogosultak levonásba helyezni a személygépjármű bérbe, operatív lízingbe vételével összefüggésben felmerülő teljes ellenérték áfáját, azaz a teljes bérleti díj, és az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások (például szerviz, gumiabroncs-szolgáltatás, gépjárműmentés, stb.) általános forgalmi adóját is, amely kapcsolódó szolgáltatások folyamatosan felmerülő, illetve eseti jellegűek is lehetnek. Az állásfoglalás azt is kimondja, hogy az adólevonási jogot nem befolyásolja az a körülmény sem, ha a lízingtársaság az egyes díjtételeket közösen – egy számlán – vagy egyedileg – külön számlákon – hárítja át ügyfeleire.
Az idei adócsomag-változások nagy részét már jól ismerik a hazai kis- és középvállalkozások. A megkérdezett kkv vezetők azonban úgy ítélték meg, hogy azok többsége nem lesz jelentős befolyással cégük helyzetére. Legpozitívabban a két új adónemmel, a kisvállalati adóval illetve a kisadózó vállalkozások tételes adózásával kapcsolatban nyilatkoztak a vállalkozások. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, a kata beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kiva esetében azonban a tényleges regisztráltak aránya nem tükrözi az optimista várakozásokat. Legnegatívabban a helyi iparűzési adó módosítását ítélték meg a vállalkozások.
A magánszemély a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére, munkaviszony mellett is választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot, és az adóévben sem haladja meg. A választás egyéb feltételei nem változtak.
Az evások és az új alapítású vállalkozások ha év közben választják a katát, akkor kérhetik, hogy alanyi áfamentesek is legyenek. Az a cég, egyéni vállalkozó, aki eddig a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó alapján adózott, és idén tér át katára, mindenképpen áfaköteles lesz.
2013. január 1-jétől megváltoztak egyes NAV adóztatási számlaszámok és adónemek. Új adónemek miatt új számlaszámokat is nyitott a NAV 2013-tól, ilyenek például a NAV Kisvállalati adó bevételi számla vagy a NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla. 2013. január 1-től érvényes új adónemek és számlaszámokat itt megtalálhatja!
Itt a részletes áfa bevallás! A tételes áfabevallás lényege: az adózóknak 2013. január 1-től áfabevallásukban kötelesek lesznek nyilatkozni a 2 millió forintot meghaladó értékű, belföldi , egyenes adózású, termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással, illetőleg termékbeszerzéssel és szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos számláik adatairól.
Bár volt érezhető pozitív elmozdulás Magyarország adózási környezetében, az adózási rangsorban a 114. helyről a 118. helyre estünk vissza. A magyar adózás annyira bonyolult, hogy az európai országok sorában mindössze három kelet-európai országban vesz igénybe hosszabb időt az adók ügyvitele.
Az országgyűlés hétfőn elfogadta az októberben benyújtott adócsomagot. A Fidesz és a KDNP frakciójából 229 igen szavazatot kapott a 2013-as adócsomag, emellett még egy független képviselő is támogatta a törvényt. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak. Számos ponton változik az adórendszer jövőre. Valóban egykulcsos lesz az szja, életbe lépnek a kisadózókat és kisvállalkozókat érintő adóformák, változnak az áfa-szabályok, mindenki fizeti majd a tranzakciós adót, különadók mennek és jönnek, marad a bankadó.
Ingatlan átruházása esetén személyi jövedelmadó fizetendő, amennyiben az értékesítő magánszemély. A fentiek irányadók az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog alapítása, átruházása esetén is. Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megkap.
AJÁNLÓ: A Parlament a munkahelyvédelmi akcióterv részeként elfogadta a foglalkoztatást terhelő adó-és járulékkedvezményeket, valamint a kisvállalkozások működési feltételeit javító salátatörvényt.
2013. január 1-jétől a kisvállalkozások két új adózási forma szerint is teljesíthetik fizetési kötelezettségüket, valamint újdonságként bevezetésre kerül a pénzforgalmi elszámolás lehetősége.
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
A két cég közötti, egymillió forintot meghaladó "katás" forgalom utáni bejelentési kötelezettségről, és a NAV ezt követő munkaviszony-vélelméről szeretnék egy kicsit bővebbet megtudni. Köszönettel ...
EVA-s Bt. esetében, a főállású ügyvezető után kötelezően fizetendő járulékot milyen mértékben váltja ki az új adónem?
Majdnem 400 ezer vállalkozás tartozott 2011-ben a társasági adózók közé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint. De csak kicsivel több, mint kétharmaduk vallott fizetendő adót. Kérésünkre az adóhatóság kigyűjtötte, hogy a kisebb és nagyobb cégek milyen arányban járultak hozzá a 287 milliárdos társaságiadó-bevételhez. Az derült ki, hogy a befolyt társasági adó nagyobbik felét 530 nagy cég fizette. Ezek a cégek azok, amelyeknek 500 millió forint felett van az adóalapjuk, s ezért jelenleg a többieknél magasabb, 19 százalékos kulccsal kell adózniuk. Az adatokból azonban az is világossá vált, hogy az adózás előtti eredményük arányában átlagosan mindössze 9,32 százaléknyi adót fizettek. Ami nem azt jelenti, hogy a többi adót elbliccelték volna.
Az ún. „adószámos magánszemély" fogalmát az adó jogszabályok nem tartalmazzák, a megnevezés egy gyűjtőfogalom, azokat kell érteni alatta, akik nem egyéni vállalkozóként folytatnak önálló tevékenységet. Mivel ez egy sajátos formája az önálló tevékenység végzésének, egyfajta átmenetet képez az egyéni vállalkozó és az önálló tevékenységet nem folytató magánszemély között.
Az Országgyűlés 2012 júniusában határozott a tételes bevallással összefüggő törvénymódosításról, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. A cégeknek tehát három hónapjuk maradt arra, hogy felkészüljenek a szabályok gyakorlatba történő átültetésére. A tételes áfabevallás lényege: az adózóknak 2013. január 1-től áfabevallásukban kötelesek lesznek nyilatkozni a 2 millió forintot meghaladó értékű, belföldi , egyenes adózású, termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással, illetőleg termékbeszerzéssel és szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos számláik adatairól.
AJÁNLÓ: A külföldön foglalkoztatott magyar magánszemélyekkel kapcsolatban épp oly gyakorta merülnek fel adózási kérdések, mint a Magyarországon foglalkoztatott külföldiekkel kapcsolatban. Szakértő előadóink a legfontosabb változásokat és szabályokat kiemelve, lényegre törően, gyakorlati példákkal tarkítva mutatják be a témát. Vegyen részt rendezvényünkön és egy adóreggeli alatt ismerje meg az alkalmazandó jogszabályokat.
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
Brit állampolgár Angliában élt, Egy Angliában működő cég Magyarországi kereskedelmi képviselethez kihelyezte 2 évre dolgozni. Magyarországon kértünk neki adóazonosító jelet és taj kártyát . Itt kapja a magyar kereskedelmi képviselettől a bérét mint a magyar kereskedelmi képviselet alkalmazottja. Kell-e tőle nyugdíjjárulékot vonni, ha Angilában fizeti maga után a nyugdíjbiztosítást?
Tisztelt Előadó! Az idén februárban új német-magyar kettős adóztatást elkerülő megállapodást írt alá a két állam. A jövedelmek adóztatására vonatkozóan módosult a szöveg. Értelmezési problémám van az új szöveggel kapcsolatban, hogy a 183 napot hogyan kell számítani. Kérem segítségüket, hogyan kell majd az új egyezményben számítani a 183 napot, valamint hogyan egyeztethető össze az SZJA tv. III.fejezet 3. §-sal. A régi szöveg: 1979. évi 27. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság1 és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten, 1977. évi július 18-án aláírt egyezmény kihirdetéséről 15. cikk Nem önálló munka (1) A 16., 17., 18., 19. és 20. cikkek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró természetes személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik államban adóztatható. (2) Tekintet nélkül az (1) bekezdésre, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró természetes személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban adóztatható, ha a) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, és b) a térítést olyan személy fizeti vagy olyan személy nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban, és c) a térítést nem az azt fizető személynek a másik államban lévő telephelye vagy állandó berendezése viseli. Új szöveg, amit 2012. évi adóbevallásoknál alkalmazni kell: 2011. évi LXXXIV. törvény a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 14. Cikk Munkaviszonyból származó jövedelem (1) A 15., 17., 18. és 20. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban. (2) Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha: a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli. A 183 nap meghatározása okoz gondot esetünkben, mikor a dolgozóinknál a travel calendárok alapján döntjük el, hogy melyik államban adókötelesek. Minden hónapban kitöltik, hogy hány napot töltöttek Németországban kiküldetésben, de ez általában nem összefüggő időtartam, hanem megszakításokkal teli. Így esetünkben mit jelent " az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül,"? Pl: 2011-ben adóévet tekintve kint dolgozott 120 napot, ami úgy jött össze,hogy minden hónapban dolgozott kint pár napot, de nincs 183 nap ezért csak itthon adózott, 2012-ben januárban volt kint 10 napot, márciusban 20 napot, áprilisban 20 napot, októberben 20 napot. Ez összesen 70 nap, ez is itthon adózna 2012-ben, de melyik bármely 12 hónapot kell 2012-ben nézni, hogy eldönthető legyen az adózása? És akkor melyik jövedelmére kell alkalmazni? Akkor csak a 2012. évben szerzettre mondhatjuk, hogy Németországban adóköteles, de az csak 70 nap lesz, vagy önrevíziózni kell és együttesen 2011-re vonatkozó kint töltött időre szerzett jövedelmét is Németországban kell adóztatni, mert csak együtt érik el a 183 napnál többet?
Új munkavállalót mikor lehet legkorábban külföldi munkavégzésre kiküldeni, és mennyi időre. Hosszabbítható e a kiküldetés? Milyen nyomtatványok szükségesek a kiküldetés dokumentálásához. Helyes e az a gyakorlat, ha egész évben külföldön dolgozik a munkavállaló, az szja-t külföldön (pl. Németország), a társadalombiztosítási járulékokat, a magyar jövedelme után Magyarországon fizeti?
Mi az eljárás/szabály saját munkavállalónk saját külföldi fióktelepünkön (Románia) való foglalkoztatása esetében 183 napnál hosszabb időtartamban?
Magyar munkavállaló foglalkoztatása külföldön: 183 napnál hosszabb időtartam, adózása külföldön történik. 12 hónapos periódus 183 napját és a magyar adóévet hogyan kell összeegyeztetni? Az egyéni járulékok és a szociális hozz.adó alapja csak az alapbére? Ha beteg, a betegszabadság, táppénz (nem munkavégzésért kapja) hogyan adózik? Beleszámít a 183 napba? Részesül béren kívüli juttatásban (önkéntes pénztári hozzájárulás), ennek adó és EHO vonzata változik? 08-as bevalláson hogy kell jelölni? Családi adókedvezményt tudja-e érvényesíteni? Bérpapíron hogy kell jelölni, hogy külföldön adóköteles jövedelmet kap?
1) Köthető-e "kiküldetési megállapodás" a munkavállalóval, mely alapján a külföldi munkavégzés időtartama meghaladja a 44 napot? Változik-e a helyzet 2013. január 1-től? 2) Külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló nem dolgozik azokon a napokon, mely az adott országban munkaszüneti nap. Ugyanakkor a magyar munkaszüneti napokon dolgozhat rendes munkaidőben és erre pótlékot kell fizetni. Így a munkavállaló kétszeresen jól jár , mert mind a külföldi, mind a magyar munkaszüneti napon nem dolgozik, vagy, ha az utóbbin dolgozik, akkor azért pótlék jár neki. "Beszámítható"-e a magyar munkaszüneti nap a külföldi munkaszüneti napba? Pld október 3 német munkaszüneti nap a magyar október 23-ába. Hogyan kell a munkavállaló bérét megállapítani ilyen esetekben? 3) A kiküldő cégnél október 13-án (27-i munkanap helyett) csapatépítés volt, melyen az volt a megállapodás, hogy, aki nem vett részt ezen az szabadságot vesz ki. A kiküldött munkavállaló, aki ezért nem tudott részt venni a csapatépítésen kötelezhető-e a szabadság kivételére a 13-i napra?
1.) Francia állampolgár, aki már Fr.o-ban nyugdíjas, szakértői tevékenységet végezne kb. 3-4 hónapig Magyarországon cégünk telephelyén. Hol kell adóznia a magánszemélynek erről? Egészségügyi ellátásra jogosult lesz -e Magyarországon?(A Fr. Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján tudjuk, hogy sürgősségi ellátást igénybe vehet.) Ha megbízási díjat fizetnénk neki és rendelkeznénk a franciaországi adóilletőségi igazolással, ez esetben a cégünknek ill. a magánszemélynek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Illetve az ő esetére mit javasolnak számunkra a munkaviszonyt vagy a megbízási jogviszonyt? Milyen bejelentési és egyéb kötelezettségei vannak a cégünknek és a magánszemélynek a munkaviszony ill. a megbízási jogviszony létesítésekor? Ill. a megszüntetése esetén? 2.) Harmadik országbeli munkavégzés kezdetekor - Magyarországon továbbra is állandó lakóhellyel rendelkező, azaz lakcímkártyával rendelkező - magánszemély nem tett eleget sem bejelentési, sem fizetési kötelezettségének az egészségügyi szolgáltatási járulék tekintetében 2 évre visszamenőleg. Milyen módon lehet utólag az elmulasztott bejelentési kötelezettséget teljesíteni, ill. az eü. szolgáltatási járulékot megfizetni? Az ügyintézés konkrét gyakorlatáról volna szíves tájékoztatást adni?
Huszonöt intézkedésből álló akciótervet készít az Európai Bizottság (EB) az adóelkerülés visszaszorítására. A brüsszeli testület egyebek mellett javasolja az egységes európai adóazonosító szám bevezetését, és technikai segítséget ajánl a tagállamoknak az adóbehajtás hatékonyságának javításához - mondta Algirdas Semeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos a Focus című német hetilapnak.
A magánszállásadási tevékenység adózása kapcsán elsőként tisztázni kell, hogy milyen jellegű szállásadás tartozik ebbe a kategóriába, amelyre speciális adószabályok vonatkoznak. Magánszállás alatt általában azokat a szálláshelyeket értjük, amelyek egy magánszemély tulajdonában (haszonélvezetében) álló ingatlan helyiségeinek idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítását szolgálják, rövid távú szállásadás formájában.
AJÁNLÓ: A Parlament elfogadta a költségvetés tervezete, és az ehhez kapcsolódó adótörvény-módosítás! A gazdasági szakemberek számára elengedhetetlen, hogy időben megismerjék a változásokat. A 2013-as járulékfizetési szabályozás jelentős változásokat hoz. Vegyen részt konferenciánkon és ismerje meg a legújabb, legfontosabb változásokat a téma szakértő előadóitól!
AJÁNLÓ: A Parlament előtt a jövő évi költségvetés tervezete, és az ehhez kapcsolódó jövő évi adótörvény-módosítás! A gazdasági szakemberek számára elengedhetetlen, hogy időben megismerjék a változásokat. A 2013-ra tervezett új adó- és járulékfizetési szabályozás jelentős változásokat hoz. Vegyen részt konferenciánkon és ismerje meg a legújabb, legfontosabb változásokat a téma szakértő előadóitól!
Konferenciánkat, már hagyományosan több időpontban is megszervezzük, kitűnő szakmai előadókkal!
AJÁNLÓ:A Parlament előtt a jövő évi költségvetés tervezete, és az ehhez kapcsolódó jövő évi adótörvény-módosítás! A gazdasági szakemberek számára elengedhetetlen, hogy időben megismerjék a változásokat. A 2013-ra tervezett új adó- és járulékfizetési szabályozás jelentős változásokat hoz. Vegyen részt konferenciánkon és ismerje meg a legújabb, legfontosabb változásokat a téma szakértő előadóitól!
Konferenciánkat, már hagyományosan több időpontban is megszervezzük, kitűnő szakmai előadókkal!
AJÁNLÓ: A többször módosított Szja-törvény szerinti bizonyos típusú nyereményjátékok adókötelezettséget keletkeztethetnek. Az egyes marketingakciókkal, promóciókkal kapcsolatos adózási kérdésekről több európai és hazai bírósági ítélet született, melyeket gyakorlati példákon keresztül mutatják be szakértő előadóink a legtipikusabb hibákkal és az egyes konstrukciókban rejlő lehetőségekkel együtt.
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
1. Nagykereskedő cégként a szállítóinktól kapunk rabat, bonusz..stb. különböző elnevezéssel érték nélkül, vagy 1 Ft/ db áron termékeket. Ha 0 értékű, az érkezhet két féle bizonylatolással: 1. csak szállítólevél van számla nincs 2.szállítólevél és számla is van és a számlán vagy 0 Ft érték szerepel, vagy 1Ft/db egységáron van kiszámlázva. Ezeknek a termékeknek a rendeltetése általába két féle: - bonusz típusú, forgalom ösztönző a cégünk (nagyker. cég) számára, vagy - a szállító meghatározza, hogy milyen akciók, promóciók formájában kell szintén érték nélkül továbbadnunk a kisker tevékenységet végző vevőink részére. Amennyiben nekünk "térítés nélkül " kell továbbadni ezeket a termékeket, akkor mi a számlára rátesszük eladási áron és engedmény formájában lemínuszoljuk a termék árának megfelelő összeget. Kérdésem: helyes- e a mi gyakorlatunk, amikor továbbadjuk ezeket a termékeket? A termék beérkezési oldalát hogyan szabályos lekezelni egyrészt ÁFA szempontjából, másrészt a készletérték nyilvántartása (könyvelés) szempontjából. Több állásfoglalással találkoztunk ez ügyben: pl. képeznem kell az érték nélkül (vagy 1Ft-ért) kapott termékre egy piaci értéket (ez főként akkor gond, ha a térítés nélkül kapott termék egyébként nincs az általunk forgalmazott termékkörben), majd ezzel az értékkel, és mint térítés nélküli átvételt,eszközt bevételként el kell számolni, majd értékesítéskor ezt az értéket, mint ELÁBÉT kell a ráfordítások között kimutatni. Mi a helyes elszámolás? ÁFA és társasági adó (ráfodítás, bevétel) szempontjából érdekes a kérdés, SZJA hatás ez esetben nincs, mert cégek között történik a termék átadás. Köszönöm a lehetőséget és várom az iránymutatást.
1. Promóciós céllal szolgáltatást nyújtunk, ennek milyen számlázási, könyvelési tételei jelennek meg a cégünkben? Mivel az szolgáltatás térítésmentes az igénybe vevő számára, így milyen kötelezettségek jelennek meg? 2; Van-e arra lehetőség, hogy a szolgáltatásainkat ajánlók számára engedményeket, pontgyűjtéseket tegyünk lehetővé? Ha igen, milyen adózási, könyvviteli és nyilvántartási kötelezettségünk jelentkezik?
Kártyarendszert üzemeltető cég szervezne nyereménysorsolást, amelyhez az ajándékokat a cég maga, illetve a kártyarendszerhez partnerként csatlakozott, illetve a cégcsoporthoz tartozó más cégek ajánlanák fel. Szervezhető-e nyereménysorsolás, milyen bejelentési, bevallási, fizetési és egyéb kötelezettség terheli a céget?
AJÁNLÓ: Az adózási szabályok ismerete nélkül szinte lehetetlen döntést hozni arról, hogy a cégautó, vagy a magánszemély tulajdonában lévő autó használatával valósítható-e meg egy társaság üzleti célja. Előadóink ismertetik a személygépjármű beszerzésével, használatával és értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket és az üzleti út – munkába járás - személyes utak nyilvántartásának jelentőségét is.
Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadóink a rendezvény alatt biztosan megválaszolják!
Bérelt személygépkocsi (5 év) esetén, a bérleti díj áfája visszaigényelhető amennyiben kizárjuk a magánhasználatot. (útnyilvántartást vezetünk). Ha ezt a személygépkocsit külföldi illetőségű egyéni vállalkozónak adom használatra, annak érdekében, hogy a köztünk lévő megbízási szerződésben foglalt tevékenységet elvégezze, a bérleti díj áfáját visszatudom igényelni útnyilvántartás vezetése mellett?
A munkahelyek védelme érdekében benyújtott adócsomag keretében bevezetésre kerülne az általános forgalmi adózásban a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás, melynek lényege, hogy az áfá-t csak akkor kellene befizetnie a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha azt már neki kifizették.
A hirdetési tevékenység egyre gyorsabban elterjedő módja a Google AdWord-AdSense rendszerén alapuló hirdetési felület hasznosítás, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk. E tevékenységből a magánszemélynek akár rendszeres, jelentős jövedelme is származhat. A magánszemély Google AdSense által megszerzett bevételét adójogi szempontból a következők szerint ítéli meg az adóhatóság:
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 21. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény [Szhtv.] 5. § a) pontja értelmében az adózó a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével is teljesítheti.
A saját háza táján kellene először körülnéznie Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a finomhangolás jegyében, amikor azt vizsgálja, miért választották a kormány által vártnál kevesebben a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Egyfelől a jelenleg hatályos törvényszöveg rosszul fogalmazza meg, ki számít főállásúnak, ebből következően pedig mellékállásúnak, másfelől az adóhatóság és a minisztérium értelmezése szerint dupla járulékfizetés terheli a kisadózókat, ha egy másik vállalkozásban is közreműködnek egyéni vagy társas vállalkozóként, amivel elijesztették a vállalkozásokat.
Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség: >>>