Már megint elkéstem! - Gyarlóságunk munkajogi következményei

Bizonyára mindenki tudja milyen érzés a munkaidő kezdete után átlépni a munkahely küszöbét. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Ezt a kötelezettségét szegi meg a munkavállaló, amikor az előírt 8.00 helyett 8.08-kor lép be a munkahelyére. A késés akkor is kötelezettségszegés, ha csak pár percről van szó, persze a lehetséges következmények az eset körülményei – így a késés mértéke – alapján változóak lehetnek. Mit is jelent a késés munkajogi szempontból? Ezt vizsgáljuk meg az alábbiakban.

Kevesebb a munkaügyi per, nem éri meg pereskedni

Kevésbé éri meg munkaügyi pert indítani a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt, mióta hatályba lépett az új Munka törvénykönyve. A jogszerűtlenül elbocsátottak kevesebb kártérítésre és gyorsabb ítéletre számíthatnak - Petrovics Zoltán munkajogász szerint ez a munkaügyi perek számának csökkenését fogja eredményezni. A KSH adatai szerint 2011 óta egyre kevesebb a peres eljárások száma.

Változik a transzferár-nyilvántartás szabályozása

Nyilvánossá tette a Nemzetgazdasági Minisztérium a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet módosítására vonatkozó tervezetét. Ugyan a rendelet még nem került kihirdetésre, azonban addig is fontosnak tartottuk a tervezett változtatásokra felhívni a figyelmet.

Mit tegyünk, ha a munkavállalónkat baleset éri?

Szinte minden munkahelyen előfordulhat, hogy a munkavállalót valamilyen baleset éri munkavégzés közben. Azt, hogy hogyan kell kezelni egy ilyen helyzetet és mit kell pontosan tenni, szabályok írják elő.
Nézzük meg most röviden ezeket!

Fókuszban a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtási rendeletei - Szakmai Reggeli

Fókuszban a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtási rendeletei - Szakmai Reggeli

AJÁNLÓ: A Magyar Országgyűlés elfogadta hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvényt, amelynek végrehajtására 27 kormányrendeletet és 17 miniszteri rendeletet kell megalkotni, illetve módosítani.

Eddig megjelent 12 végrehajtási rendelet, és március 1-én várhatóan további 8 lép hatályba. Az előadás keretében a hallgatók áttekintést kapnak a megjelent végrehajtási rendeletekről és ezzel kapcsolatos feladataikról, adminisztrációs kötelezettségeikről.

Tegye fel előre, jelentkezéskor kérdéseit és előadónk a rendezvény alatt biztosan megválaszolja!

1. 
   1. Gumikeverék gyártással foglalkozunk, egy partnerünknek a tevékenységéből csiszolatpor keletkezik, amit hulladékként tartanak nyilván. A gumikeverékünkben tökéletesen feltudnánk használni ezt a port, mint töltőanyagot, gazdaságilag nagyon jó lenne, és hulladékként sem terhelné a lerakókat. A gumikeverékből ez az anyag keverést követően nem tud kiválni, a hengerszéken összedeállítva tökéletesen eldolgozódik.
   A felügyelőség véleménye szerint hulladék hasznosítási engedélyt kell kérnünk.
   Valóban ezt kell tennünk? És ha igen, hogyan kell ezt az engedélyeztetést elkészíteni, a régi rendeletben benne voltak az engedély készítés pontjai, az újban nem találtam meg (de lehet elkerülte a figyelmem).
   2. Veszélyes hulladék gyűjtő helyet akarunk a telepünkön kialakítani, a mérete akkora, hogy nem kell építési engedély hozzá. Továbbra is elég, ha a felügyelőségnek elküldjük a gyűjtőhely szabályozását? Vagy van egyéb teendőnk?

Törvényekkel a lánctartozás ellen

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban a nemzetgazdasági miniszter által a parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint, amely emellett a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításokat is tartalmaz.

Béren kívül adható juttatások: mindent visz az Erzsébet-utalvány

A munkáltatók többsége a dolgozók étkezését, pihenését, egészségmegőrzését és rekreációját támogatja a béren kívüli juttatásokkal – összegezte Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel együttműködésben készült „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2013-ban?” című kutatás béren kívüli juttatásokra vonatkozó eredményeit. A 2013-as cafeteria toplistát az egy évvel ezelőtt bevezetett Étkezési Erzsébet-utalvány és a SZÉP Kártya különböző alszámlái vezetik.

A Start kártyák igénylése 2013. január 1-jével megszűnt. Mi lesz a kedvezményekkel?

2013. január 1-jén megszűnik a Start kártya, az eddig kiváltott Start kártyák érvényességükig hatályban maradnak, az új belépő pályakezdők foglalkoztatására másféle lehetőség nyílik a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében. Januártól a pályakezdők foglalkoztatása esetén az első 2 évben a munkaadónak nem kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, míg a Start kártyával a második évben 10 százalékot kellett fizetni a 27 százalék helyett. A még érvényben lévő kártyák utáni kedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb 2014. december 31. A legfontosabb tudnivalókat a különböző Start kártyákról a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat foglalta össze: >>>

Csőd, felszámolás 2013-ban -  Követeléskezelési Szeminárium III. rész

A béren kívüli juttatások 2013-ban - Összefoglalás

Fontos kiemelni, hogy a béren kívüli juttatások – bemutatni kívánt – rendszere tágabb juttatási kört fed le, mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 71. §-ában meghatározott juttatások, továbbá nem azonos a köznyelvben cafeteriaként említett juttatásokkal. A béren kívüli juttatások a javadalmazás olyan elemei, amelyeket a munkáltató a béren (és az esetleges nyereségrészesedésen) kívül nyújt a munkavállalóknak.

Adókedvezmény - Mire figyeljünk a sporttámogatás nyújtása esetén?

Egyre több cég számára jelent vonzó adómegtakarítási és egyben közérdekű támogatási lehetőséget az úgynevezett látvány-csapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) egyes szervezeteinek támogatása. Mivel a naptári év szerint adózók esetében a társasági adó feltöltése december 20-án esedékes, illetve ekkorra körvonalazódik, hogy mekkora az az adófizetési kötelezettség amelynek terhére maximum 70%-os mértékig támogatást lehet ilyen formában is nyújtani, a legtöbb cég ezekben a napokban él ennek a lehetőségnek a kihasználásával.

NAV transzferár-ellenőrzés 2012.: milliókba kerülhetnek a hibás nyilvántartások!

A transzferár-nyilvántartások sok évre visszatekintő, egyértelmű, részletes jogi szabályozása ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága általánosságban még mindig azt tapasztalja, hogy a nem a 3000 legnagyobb adózó kategóriájában tartozó vállalkozások nyilvántartásai formailag hiányosak, a cégek késve készítik el azokat, hiányoznak a dokumentációk, továbbá nem jelentik be a kapcsolt vállalkozásokat. Ezek a mulasztások pedig minden esetben bírságot vonnak maguk után, ami egy-egy mulasztás esetében ügyletenként a 2 millió forintot - ismételt jogsértés esetén 2012. évtől a 4 millió forintot- is elérheti.

Cafeteria 2013. - Az elfogadott törvények alapján

Törvényi háttérhez való alkalmazkodás nélkül bizony nincs adó- és járulék megtakarítás. Mi is teszi lehetővé a béren kívüli juttatási rendszerek bevezetését? Hogyan lehet az, hogy 257.000 forintba kerül, hogy munkabérrel adjunk nettó 131.000 forintot a dolgozóinknak? Mindeközben mások 172.000 költséggel megteszik ugyanezt? Ahhoz, hogy tényleg sokkal kevesebb adót és járulékot kelljen fizetnünk, alaposan fel kell készülnünk. Olyannyira, hogy még egy adóellenőrzéskor is elégedetten bólogasson az ellenőr. Sőt magában elismerje, hogy végre, VÉGRE vannak, akik nem a zsebből zsebbe fizetésekhez nyúlnak, mielőtt kihasználnák a törvényes kereteket.

Új rendelet a SZÉP-kártyához 2013. január elsejétől