A gyes mellett végezhető munka szabályai

 

Kapcsolódó címkék: gyes, teljes munkaidő, részmunkaidő, távmunka

2011. augusztus 12. péntek, 06:02

gyermekTavaly módosították a gyes melletti munkavállalásról szóló törvényt, de más változás is volt: a módosított szabályok visszamenőlegesen állították vissza a gyes folyósításának időtartamát, így a 2010. április 30-a után született gyermekek szülei is a gyermek 3 éves koráig vehetik igénybe a családtámogatási ellátást, megteremtve ezzel a szülőknek azon lehetőséget, hogy egyéni körülményeiket figyelembe véve maguk választhassák meg az újbóli munkába álláshoz legmegfelelőbb időpontot.

jelentkezes2

KIKÜLDETÉS, KIRENDELÉS, ÜZLETI ÚT
A JUTTATÁSOK ELSZÁMOLÁSA, GYAKORLATA

Adóreggeli a PWC szakértőjével

2013 / május / 14 / kedd

 

Módosították a gyes melletti munkavégzés korábbi szabályozását is, mely szerint a gyes folyósítása mellett, a szülő a gyermek egyéves kora után gyakorlatilag időkorlátozás nélkül vállalhatott munkát. A salátatörvény újra bevezeti a gyes melletti munkavégzés időbeli korlátozását, így a szülő gyermeke egyéves kora után csupán heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát. A törvény indokolása szerint azért nem engedhető meg a heti 30 óránál több munka, mert a gyes a gyermek gondozásáért jár és azon szülők esetében, akik teljes munkaidőben dolgoznak, nincs kieső jövedelem, amit pótolni kellene.

A gyes mellett végezhető keresőtevékenység korlátai

Tehát a gyes-ben részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig továbbra sem folytathat, a gyermek egyéves kora után 2011. január 1-jétől heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, kivéve, ha a munkavégzés az otthonában történik, mert ilyenkor az időkorlátozás nem érvényesül.

Ikergyermekek esetében továbbra is a tankötelessé válás évének végéig, a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek esetében 10 éves korig folyósítható a gyes. Kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja minden tekintetben, míg a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek szülei csupán a gyermek egyéves kora után folytathatnak keresőtevékenységet időkorlátozás nélkül. Ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után szintén időkorlátozás nélkül folytatható keresőtevékenység azzal a feltétellel, hogy a gyes-ben részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén csak egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre.

Teljes munkaidő, részmunkaidő vagy távmunka?

A jogszabály 2011. január 1-jén lépett hatályba, tehát akik ezt követően létesítettek vagy létesítenek jogviszonyt, ezen rendelkezés tudatában kell dönteniük arról, hogy a gyes-t választják és emellett részmunkaidős állást vállalnak, vagy lemondanak a gyes-ről és teljes munkaidőben kívánnak dolgozni.

Azok, akik már tavaly is teljes munkaidőben dolgoztak a gyes mellett, 2011. március 31-éig a 2010. december 31-én hatályos rendelkezések szerint folytathattak kereső tevékenységet. Esetükben tehát március 31-éig minden változatlan volt, de legkésőbb április 1-jén dönteniük kellett, illetve a jövőben dönteniük kell arról, hogy a gyes-t és részmunkaidős foglalkoztatást vagy a teljes munkaidős állást választják. Utóbbi esetben célszerű a munkaszerződést úgy módosítani, hogy a részmunkaidő csak a gyes folyósításának ideje alatt álljon fenn, hiszen ebben az esetben a gyes folyósításának megszűnését követően a munkaidő visszaáll az eredeti teljes munkaidőre.

Ha a szülő lemond a gyes-ről és a teljes munkaidőben történő foglalkoztatást választja, akkor számolnia kell azzal, hogy a felmondási védelem a Munka Törvénykönyve (Mtk.) alapján gyermeke 3 éves koráig áll fenn (ez igaz az ikergyermeket nevelő szülőre is, de az ikergyermekeket nevelők esetén az is igaz, hogy a gyes folyósításának időtartama hosszabb, mint a felmondási védelem, hiszen a gyes ikergyermekek esetén a tankötelesség válás évének végéig jár) . Fontos, hogy a döntést a munkáltatóval közösen kell meghozniuk az érintetteknek, hiszen a munkaidő vonatkozásában a munkaszerződés írásbeli módosítása szükséges és a munkáltató nem kötelezhető teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója által arra, hogy annak szerződését részmunkaidejű szerződéssé módosítsa.

A fentiek természetesen vonatkoznak azokra is, akik 2011-ben kívánnak a gyes mellett keresőtevékenységet végezni. Az Mtk. (84/A.§ (1) bekezdése) kimondja, hogy amennyiben a munkavállaló a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról.

A munkáltató a döntéséről 15 napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni. Ha a foglalkoztató úgy dönt, hogy a munkavállalót csak teljes munkaidőben kívánja foglalkoztatni, akkor az amúgy gyes-re jogosult szülő munkavállaló elesik a gyes igénybevételének lehetőségétől.

További megoldás lehet a távmunka, amelynek feltételeit, rendelkezéseit a Mtk. külön fejezetben szabályozza. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a gyermekét nevelő szülő, nagyszülő továbbra is napi 8 órában dolgozzon, hiszen ez esetben akkor is jár a gyes, ha valaki többet dolgozik, mint heti 30 óra. A távmunkavégzés feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, legtöbbször otthon végezze munkáját, továbbá, hogy a munkavállaló által ellátandó feladat olyan legyen, ami a munkáltató tevékenységi körébe tartozik és végül, hogy a munkavállaló informatikai eszközzel végezze munkáját, illetve annak eredményét szintén informatikai úton küldje meg munkaadója részére.

A nagyszülő és a gyes

Módosultak a nagyszülői gyes-re vonatkozó rendelkezések is. A nagyszülő keresőtevékenységet továbbra is csak a gyermek harmadik életévének betöltését követően folytathat, azonban annak lehetséges időtartama a napi 4 óráról  heti 30 órára emelkedett, míg az otthonában végzett munka esetén nincs időkorlát.

A nagyszülő kizárólag akkor igényelheti a gyes-t, ha a szülő is megfelel a feltételeknek, azzal, hogy a szülő keresőtevékenységének korlátozása nem kizáró ok. A gyermek 3 éves koráig napközbeni ellátást nyújtó intézményben (bölcsőde) nem helyezhető el, ezen életkor betöltését követően azonban igen, de az intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladhatja meg.

Az örökbefogadó is igényelhet gyes-t

A gyakorlati igényekhez igazodva januártól egy új jogcímen is igényelhető a gyes, így azt - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével - az örökbefogadó szülő is igényelheti. A gyes-t a gyermek örökbefogadás előtti kihelyezésétől számított maximum 6 hónapos időtartamra folyósítják, ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, vagy, ha az ikergyermekek már tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be. Amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be a jogosultság alsó határaként megjelölt életkort, akkor a jogosultsági idő ezen életkor betöltését követő 6 hónappal meghosszabbodik. Abban az esetben, ha valaki három év alatti gyermeket fogad örökbe, az általános és fentebb már ismertetett szabályok érvényesek a gyes igénybevétele kapcsán.
 
 
 

Friss hírek

A kisvállalati adóalanyok (KIVA) nem igényelhetnek vissza szakképzési hozzájárulást

2013-05-23 18:18:14

szamologep4A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 21. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény [Szhtv.] 5. § a) pontja értelmében az adózó a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével is teljesítheti.

NGM: változások várhatók a kisvállalkozásokat érintő adók terén

2013-05-23 15:33:39

 

ngmA saját háza táján kellene először körülnéznie Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a finomhangolás jegyében, amikor azt vizsgálja, miért választották a kormány által vártnál kevesebben a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Egyfelől a jelenleg hatályos törvényszöveg rosszul fogalmazza meg, ki számít főállásúnak, ebből következően pedig mellékállásúnak, másfelől az adóhatóság és a minisztérium értelmezése szerint dupla járulékfizetés terheli a kisadózókat, ha egy másik vállalkozásban is közreműködnek egyéni vagy társas vállalkozóként, amivel elijesztették a vállalkozásokat.

Az apai pótszabadságra vonatkozó szabályozás

2013-05-14 05:56:00

baby1Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.

Mikor kötelező az adószámot feltüntetni a számlán? (Az Áfa törvény 169. § d) pontjához)

2013-05-13 15:00:54

adoszamAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. Erre az Áfa törvény értelmében az alábbi három esetben van szükség: >>>

TOVÁBBI HÍREINK

 

Barátaink a Facebook -on

Legyakoribb címkék

ado adóalap adóbevallás adócsökkentés adóelőleg adójóváírás adókedvezmény adókulcs adómentes adórendszer adós adótörvény adózás áfa állás APEH ár art bér béren kívüli juttatás beszámoló bevallás bírság cafeteria családi kedvezmény egyszerűsített foglalkoztatás eho ellenőrzés előleg elszámolás eva felszámolás fizetés foglalkoztatás gazdaság gazdaságpolitika gyes illeték ipa iparűzési adó járulék jövedelem jövedelemadó K+F környezetvédelmi termékdíj közbeszerzés közbeszerzési törvény kutatás-fejlesztés különadó magánnyugdíjpénztár minimálbér munkabér munkaidő munkáltató munkaszerződés munkavállaló munkaviszony NAV nyugdíj nyugdíjjárulék nyugdíjpénztár osztalék reform szabadság számla számvitel Széchenyi Pihenő kártya személyi jövedelemadó szerződés szja szuperbruttó támogatás társasági adó tartozás Tb termékdíj transzferár üdülési csekk vallalkozas VP vpop

1583 Budapest Pf 48. tel: (06 1) 220 03 63 fax: (06-1) 788-26-65       e-mail:  szervezes@systemmedia.hu     Jogi nyilatkozat

dv: