A szakképzési hozzájárulás kötelezettséget meghatározó jogszabályok már olyan bonyolult rendszert alkottak, mely a jogalkalmazás gátjává vált. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény lényegesen egyszerűbbé teszi a jogalkalmazók eljárását. Írásunkban ismertetjük e törvény rendelkezéseit, alkalmazásának kérdéseit.

A 2011. év lezárása, a rendszer változásai - Országos Szakmai Konferencia

A SAJÁT DOLGOZÓK KÉPZÉSI KÖLTSÉGEINEK ELSZÁMOLÁSA A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TERHÉRE

Szakképzési hozzájárulás kötelezettség - 2012

Leglényegesebb változás, hogy a gyakorlati képzést szervezők is az adóhatósághoz teljesítik bevallási kötelezettségüket. Ezen belül a szakképzési hozzájárulás előlegét az 1-11. hónap tekintetében havi rendszerességgel kell teljesíteni a kötelezetteknek.

Szűkülnek a szakképzési hozzájárulás teljesíthetőségének módozatai. Megszűnik az eltérő üzleti év szerint adókötelezettséget teljesítő adózókra vonatkozó az általános szabályoktól eltérő szabályok alkalmazhatósága, és a gyakorlati képzést szervezők a továbbiakban nem tételes költségelszámolás keretében, hanem meghatározott normatíva alapján érvényesítik költségeiket.

Az új törvény átláthatóbbá, egyszerűbbé teszi a szakképzési hozzájárulás megállapításának rendszerét.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre némileg bővült.

Továbbra is terheli e kötelezettség

• a gazdasági társaságot – kivéve a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a  felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
• a szövetkezetet - kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,
• az állami vállalatot, trösztöt, tröszti vállalatot, közös vállalatot, erdőbirtokossági társulatot, vízgazdálkodási társulatot - kivéve a víziközmű-társulatotot -, az egyes jogi személyek vállalatát és a leányvállalatot,
• az ügyvédi irodát, végrehajtó irodát a szabadalmi ügyvivő irodát.
  A közjegyzői iroda 2011. december 31-éig nem volt alanya kötelezettségnek, de az új rendelkezések szerint szakképzési hozzájárulást kell fizetniük.
  Továbbra is terheli e kötelezettség a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozót,

• az egyéni céget.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Az átalányadózó kötelezett továbbra is az átalányadó megfizetésével teljesíti a kötelezettségét. A szakképzési hozzájárulással összefüggésben bevallási és elszámolási kötelezettsége nincs.
Az eva adóalany adózó szakképzési hozzájárulás kötelezettségét az Eva tv. szabályai szerint teljesíti.

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie

• a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnek,
• az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatónak - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,
• az egyéni vállalkozónak a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
• az egyéni cégnek, végrehajtó irodának, szabadalmi ügyvivő irodának, ügyvédi irodának, közjegyzői irodának a tevékenységében személyesen közreműködő tagjának a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint
• a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

2012. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapja a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (bruttó kötelezettség).
A rendszerből kivezetésre kerül az eltérő naptári év szerint adózókra vonatkozó szabály. A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.

A hozzájárulás alapja

Gyakorlati nehézséget okozott az egészségügyi szolgáltatók esetében a közfeladatra és a vállalkozási tevékenységre jutó munkaórák arányában történő hozzájárulás alap meghatározása. A hatályba lépő módosítás orvosolja ezt a helyzetet.

A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

• a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
• az előző pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányábankell megosztani.

A közhasznú nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó szabály nem változott. A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

Lényeges változás van a szakképzési hozzájárulás teljesíthetőségének módozataiban. Megszűnik a saját munkavállalók képzésével kapcsolatosan felmerülő költségek elszámolhatósága, és fejlesztési támogatás nyújtása sem lehetséges a továbbiakban a szakképzési hozzájárulás terhére.

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint
aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy
ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján
folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,
b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött, (ez a rendelkezés 2012. szeptember 1-jétől hatályát veszti),
c) 2012. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, a kötelezettség teljesíthető a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor.

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki a kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, a bruttó kötelezettségét az adóhatóságnál vezetett számlára kell megfizetnie. A gyakorlati képzést szervezők a nettó kötelezettségüket fizetik be.

Annak lehetősége továbbra is biztosított, hogy az adózó maga döntse el, hogy a kötelezettségét milyen módon teljesíti.

A bruttó kötelezettség csökkentése

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét

• 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alap normatíva alapján,
• a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap normatíva alapján,

az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti. (A gyakorlati képzési normatívákat tartalmazó kormányrendelet kihirdetése még nem történt meg.)

Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik.

Tanulószerződés  alapján folytatott gyakorlati képzéssel összefüggő szabályok:

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Ha a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést szervező kötelezett csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben, de az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet normatívát.
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem élhet a bruttó kötelezettség csökkentés lehetőségével, azaz nem érvényesíthet normatívát.

Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:

-   a) a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodást kötő felek)
-    aa) nevét (cégnevét),
-    ab) székhelyét,
-    ac) adószámát,
-    ad) statisztikai számjelét,
-    ae) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
-    af) kamarai nyilvántartási számát,
-    b) a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányítanak,
-    c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként,
-    d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,
-    e) az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
-    f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét,
-    g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást,
-    h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését.

A visszatérítés nem illeti meg a gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet.

Bevallás és befizetés

A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b) a csökkentő tétel éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak.

Az előleg megállapítása és megfizetése

A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető, és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés tekintetében a törvényi feltételek teljesülése  esetén visszaigényelhető.
Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy az előző bekezdés szerinti esetben visszaigényli.

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az éves bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza.

A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége a törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Átmeneti szabályok:

Főszabályként a hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény szabályait kell alkalmazni.

Naptári évtől eltérő üzleti év szerint adózó kötelezettek:
A 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett
a) az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint,
b) 2012. január 1-jétől az előzőekben ismertetett (új) szabályok szerint
teljesíti.

A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén a az üzleti év első napjától december 31. napjáig
a) a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé,
b) a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami adóhatóság felé
2012. február 25-ig benyújtandó soron kívüli bevallásban teljesíti.

A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén, ha az üzleti év első napjától december 31. napjáig a hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben a saját munkavállalói számára a megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesíti, 2012. február 25-ig a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki 2012. január 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre
a) együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló elszámolás szabályait kell alkalmazni,
b) hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló elszámolást és, ha a kötelezettség csökkentő tétel meghaladja a bruttó kötelezettséget, akkor  a visszaigénylés szabályait kell alkalmazni.

Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa a 2011. december 31-éig  megkötött tanulószerződést vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt, 2012. január 1-je után jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a szerződés alapján annak felmondásáig
a) az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni,
b) a normatíván alapuló csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a jelenleg hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-ig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ha a tárgyi eszköz ingatlan, 10 évig - gyakorlati képzés céljaira használni. Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzés szervezését vagy az adott szakképesítés gyakorlati képzésének a szervezését megszünteti, a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszköznek és beruházásnak - a képzés megszűnése időpontjában fennálló -  az előző bekezdés szerint még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értékét legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg be kell fizetnie az EFK számlára.

Mentesül a befizetési kötelezettség alól

a) a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
b) a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a szakképzésről szóló törvényben meghatározott térségi integrált szakképző központ keretében működő nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek térítésmentesen átadja. Ezt az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.

A jelenleg hatályos szabályok szerint a 2011. évben nyújtott fejlesztési támogatás a támogatási szerződésben meghatározott célokra legkésőbb 2012. december 31. napjáig használható fel, az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-ig be kell fizetni az EFK számlára.

A fejlesztési támogatásban részesített e törvény hatálybalépését megelőzően 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan köteles elszámolást készíteni, és 2013. március 15. napjáig adatot szolgáltatni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósult fejlesztésekről. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, a fejlesztési támogatásban részesített elszámolását elfogadja vagy a jogszerűtlen felhasználás miatti befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK számlára.
A 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának az elszámoltatását és ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi.

Az Art.-ban meghatározott elévülés időtartama alatt a hozzájárulási kötelezettségét a 2003. évi LXXXVI. törvény szabályai szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő kötelezettnek
a) e kötelezettsége teljesítését a benyújtott elszámolás alapján továbbra is az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellenőrzi, valamint
b) az önellenőrzést is az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania. Az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezen eljárások alapján a hozzájárulásra kötelezettet terhelő befizetésre, vagy a visszatérítési igény érvényesítésére értelemszerűen az új törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok az irányadók.

A pótbevallás benyújtása az állami adóhatóság felé történik.

Forrás: onadozo.hu