Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A továbbiakban összefoglaljuk, hogy kit érint, mennyit kell fizetni, miket kellene tenni a bevallás benyújtásához.

1. Mennyi a felügyeleti díj?

A díj mértéke az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette.

A díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag az abból a tevékenységből származó árbevétel, illetve jövedelem, amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.

Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

Kisvállalkozások évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

A költségvetési intézmények által folytatott vállalkozási tevékenység keretében történt áruértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a díj hatálya alá tartozó bevételei után felügyeleti díjat kell fizetni.

Az ezer forintot el nem érő felügyeleti díjat bevallani és megfizetni nem kell.

2. Kire vonatkozik az élelmiszer felügyeleti díj?

Azon személyek, vagy vállalkozások, akik az élelmiszerlánc felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek, díjat kötelesek fizetni.

A NÉBIH honlapján elérhető az a táblázat, amely az érintett tevékenységeket felsorolja TEÁOR kóddal és megjegyzésként azzal, hogy az egyes esetekben mely termékekhez kötődő tevékenységekhez kapcsolódik felügyeleti díj-kötelezettség.

A felügyeleti díjfizetési és bevallási kötelezettség alá tartozik minden olyan élelmiszer- és takarmányipari vállalkozás, illetve élelmiszerlánc-szereplő, amelynek tevékenységére kiterjed az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrző munkája: az élelmiszerbolttól, a vendéglátóhelyig, a közétkeztetéstől terménykereskedelemig, a szendvicsgyártótól a vegyes kiskereskedelemig sok minden beletartozik a sorba; alaposan nézzük át a táblázatot, nehogy meglepetés érjen bennünket, vagy ügyfeleinket.

3. Hogyan tegyük meg a bevallást?

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának lépéseiről részletes leírás található a NÉBIH honlapján, amelyet nem ismételnénk meg. A magunk részéről csak annyit emelünk ki, hogy hiába van ügyfeleink részéről meghatalmazás, hogy az Ügyfélkapun keresztül intézhessük ügyes-bajos dolgaikat; ez annyira kevés, mint vasbetonban a mazsola – A bevallás megkezdése előtt el kell készíttetni az érintettek (meghatalmazó, meghatalmazott) azonosításához szükséges azonosítókat (MVH regisztrációs szám, Partner azonosító, adóazonosító jel, adószám, lakcímkártya stb.).

Tessék megkapaszkodni: A meghatalmazás elkészítése során ellenőrizni kell, hogy a meghatalmazó szerepel-e a NÉBIH és az MVH közös ügyfélnyilvántartásában. Ehhez meg kell adni vagy az MVH regisztrációs számát, vagy a Partner azonosítóját, amennyiben ismeri azokat; vagy Magánszemély esetén a természetes azonosítókat (születési hely, születési idő, anyja neve), Cég esetén annak adószámát. A megadott adatok alapján a rendszer megpróbálja beazonosítani a meghatalmazót.

Ééééés…. Az elkészült meghatalmazást a kinyomtatást és hitelesítést követően postai úton kell eljuttatni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal címére. A meghatalmazás elkészülte után lehetőség van a bevallási folyamat azonnali megkezdésére.

Elég rendes annak az esélye, hogy a könyvelő ügyfelei közül szinte egyik sem rendelkezik MVH regisztrációval, Partner azonosítóval.