Míg három-négy évvel ezelőtt Ciprus, Málta, vagy egyes, a Karib-tenger térségében lévő államok voltak a magyar cégek által nemzetközi adótervezésre figyelembe vehető elsőszámú adóparadicsomai, addig napjainkra átrendeződés zajlott le. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új irány több ok miatt jellemzően Hongkong és Szingapúr lett, ahol a belföldi illetőségű adóalanyaikat csupán a hongkongi és szingapúri forrású jövedelmek tekintetében adóztatják, és amely városállamokkal hazánk kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezményeket kötött.

Ciprus, Málta, Belize, a Brit Virgin-szigetek, vagy a Kajmán-szigetek jelentőségvesztésének több oka is van, így például a hazai adótörvények ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatos szabályainak elmúlt években történt szigorítása átrendezte a magyar adóalanyok által nemzetközi adótervezésre figyelembe vehető adóparadicsomok és egyéb külföldi országok körét - mondta el az - nak dr. Jalsovszky Pál.

Az okok közt szerepelnek az Európai Unió és az OECD egyre határozottabb intézkedései a pénzmosás elleni küzdelemben, az unión belüli káros adóverseny megszüntetésére irányuló törekvések, valamint nem egyszer az adott országok közelmúltban tett intézkedései. Erre az egyik legjobb példa Ciprus, amely az offshore társaságokra érvényes korábbi, 4,25 százalékos adókulcsot megszüntette, és helyette egységes, 10 százalékos adókulcsot vezetett be - nem mellékesen, uniós nyomásra.

De a magyar jogalkotás szerepe is megkerülhetetlen. Egyrészt 2010-ben jelentősen módosult az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó jogszabály, amely, többek között, kiterjesztette a magyarországi adófizetési kötelezettséget az adóparadicsomi társaságok fel nem osztott jövedelmére. Másrészt a társadalombiztosítási törvény 2011-es módosítása alapján a ciprusi társaságok magyar igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai számára is kötelezővé vált felvett tiszteletdíjuk, jövedelmük után eleget tenniük magyarországi tb-fizetési kötelezettségeiknek - hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Cipruson ráadásul a magyar cégek nem egyszer azt is megtapasztalhatták, hogy Aphrodité szigetének tanácsadói kultúrájának színvonala még hagy némi kívánnivalót maga után, nem elég alaposak, nem kellően felkészültek, és a jogbizonytalanságot növeli, hogy három megkeresett tanácsadói iroda három különböző véleményt ad a hozzájuk fordulóknak.

Hongkongi és szingapúri adórendszerek előnyei

Magyarországnak és Hongkong, illetve hazánk és Szingapúr között kettős adóztatást elkerülő egyezmények léteznek, Szingapúrral már 1998-ban megkötöttük, a hongkongi egyezmény 2012 januárjában lépett hatályba. A két ország adórendszerének sajátossága az úgynevezett territoriális elven működő adóztatásban nyilvánul meg, ennek lényege, hogy a két ázsiai városállam a belföldi illetőségű adóalanyait csupán belföldi, azaz hongkongi és szingapúri forrású jövedelmek tekintetében adóztatja.

Ezzel szemben például az általánosan elterjedt és Magyarországon is működő, úgynevezett univerzális elven alapuló adórendszerekben az adott országban illetőséggel rendelkező társasági adóalanyok adókötelezettsége a belföldi és külföldi forrásból szerzett jövedelmeikre egyaránt kiterjed.

A territoriális adórendszer sajátosságának köszönhetően, megfelelő tervezéssel, egy szingapúri vagy hongkongi társaságon keresztül megkötött ügylet adóterhe elkerülhető. Emellett, köszönhetően a Magyarországgal kötött kettős adóztatási egyezményeknek, az ügylet, megfelelő feltételek esetén, Magyarországon sem lesz adóköteles. A territoriális adóztatáson túlmenően mindkét városállam a holdingtársaságokra vonatkozó, további kedvező adószabályokat vezetett be. Így például mind a hongkongi, mind a szingapúri társaságok által kapott osztalék mentes a helyi társasági adó alól, valamint a leányvállalatokban fennálló részesedések elidegenítésekor keletkező árfolyamnyereség sem képez adóalapot a hongkongi és szingapúri anyavállalatoknál.

Ezen túlmenően egyik ország sem vet ki forrásadót a területén bejegyzett társaságok által fizetett osztalékra, vagy az ilyen társaságban lévő részesedés elidegenítésén realizált árfolyamnyereségre - mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az adóelőnyök kihasználásának lehetőségei

A két városállam ideális helyszínként szolgálhat kereskedelmi, finanszírozási, vagy szellemi termékek hasznosításának tevékenysége céljából alapítandó vállalkozásoknak. Amennyiben ugyanis e tevékenységeket a kint bejegyzett cégek Hongkongon és Szingapúron keresztül folytatják, úgy az ebből származó jövedelmet ezen országokban nem fogja nyereségadó terhelni és a jövedelem - amennyiben a tevékenységgel kapcsolatosan más országban nem keletkezik telephely - más országban sem lesz adóköteles. Az osztalékjövedelem és árfolyamnyereség társaságiadó-, valamint forrásadó-mentességre tekintettel mindkét ország alkalmas adózási környezetet biztosít holdingközpontok létrehozására is.

Dr. Jalsovszky Pál kiemelte: Hongkong és Szingapúr egyaránt izgalmas, új alternatívát jelent a nemzetközi adótervezés céljából hagyományosan igénybevett és az utóbbi években, kisebb-nagyobb mértékben, fogalmazzunk úgy, elhasználódott országok helyett. Ám a territoriális adórendszer sajátosságai, a vonatkozó szabályrendszer és az adózási gyakorlat összetettsége elkerülhetetlenné teszik a hongkongi és szingapúri társaságok alapításával létrehozandó üzleti és cégcsoport struktúrák alapos átgondolását és adójogi előkészítését.

Forrás: origo.hu