Az országgyűlés 2012. október 1-jén elfogadta a 2013. január 1-jétől hatályba lépő kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot, illetve szavaztak a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósításához szükséges törvénymódosítások elfogadásáról is.

KATA, azaz kisadózó vállalkozások tételes adója

A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek és kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok vagy közkereseti társaságok választhatják.

Az adóalanyiságot választó kisadózó vállalkozásnak kisadózóként kell bejelentenie azon személyeket, akik bármilyen jogviszonyban (kivéve munkaviszony) részt vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében, illetve a vállalkozással megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselőket és a személyes közreműködésre köteles tagokat.

A tételes adó mértéke minden főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, melynek megfizetésével a főállású kisadózó Tbj. szerinti biztosítottnak fog minősülni. A nem főállású kisadózók után fizetendő havi 25 ezer forint nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt.
Ezen felül, amennyiben a kisadózó vállalkozás naptári évben elért bevétele meghaladja a 6 millió forintot, a meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett.

A bevétel megállapítására megfelelő részletezettségű bevételi nyilvántartást kell vezetni.
Az új adónem a következő közterheket váltja ki:

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
• a társasági adó,
• a személyi jövedelemadó,
• járulékok és az egészségügyi hozzájárulás,
• a szociális hozzájárulási adó,
• a szakképzési hozzájárulás.

A kisadózó vállalkozás tételes adó megfizetése mellett is köteles a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek részére juttatott jövedelmek utáni adó- és járulékfizetést teljesíteni.

Végezetül néhány pont, amire a KATA alanyaival történő együttműködés során figyelni kell:

• A kisadózó vállalkozástól a termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról csak az Áfa tv. szabályai szerinti számlát fogadjanak be, amelyen fel van tüntetve a „Kisadózó” jelzés.
• Itt jelezzük, hogy az általános forgalmi adóban alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár jövő évtől 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik, mely lehetőséget biztosít a KATA-fizetőknek az alanyi adómentesség választására.
• Az eredeti tervekkel ellentétben az elfogadott szabályok szerint a kisadózó vállalkozások által kiállított számlát a társasági adó alanyai elszámolhatják költségként, azonban 1 millió forint fölötti éves forgalom esetén adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik mindkét félnél.
• Főszabály szerint az adóhatóság vélelmezni fogja, hogy a kisadózó vállalkozással folytatott együttműködés munkaviszony keretén belül történik. A vélelmet azzal lehet megdönteni, ha legalábbkét, törvényben felsorolt, színlelt munkaviszonyt kizáró körülmény megvalósul. Javasolt tehát kiemelt figyelmet fordítani ennek dokumentálására.

KIVA, azaz kisvállalati adó

A KIVA alanya lehet többek között az egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság, a külföldi vállalkozó a belföldi telephelye után, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy is, ha

• kapcsolt vállalkozásaival együtt számítva az átlagos állományi létszám a bejelentkezés adóévében maximum 25 fő (ezt követően 50 fő),
• a kapcsolt vállalkozásaival együtt az elszámolandó összes bevétel az 500 millió forintot nem haladja meg,
• a bejelentkezést megelőző adóév beszámolójában a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot,
• az üzleti év mérlegforduló napja december 31.,
• az adószámát nem törölték vagy függesztették fel.

Az adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (azaz a pénzeszközök változásának) a Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább ez utóbbi összeg. A pénzforgalmi szemléletű eredmény összegét

• csökkentik a vállalkozásba a tárgyév során kívülről bevont pénzeszközök (például hitelfelvétel, jegyzett tőkeemelés tőkebevonással, kapott osztalék),
• növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például kölcsön törlesztése, előlegfizetés), és
• növelik a nem a vállalkozás érdekében felmerülő, törvényben nevesített pénzeszköz-kifizetések és elszámolt ráfordítások, mint például a végleges pénzeszközátadás, a követelés elengedése, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés.

A törvény veszteségelhatárolásra, kettős adóztatás elkerülésére és transzferár-szabályok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

Általános esetben az adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és havonta vagy negyedévente adóelőleget kell megállapítani, bevallani és fizetni. A 16 százalékos adó megfizetésével pedig a KIVA alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Azon Ügyfeleink, akik a KIVA hatálya alá való belépést tervezik, döntésük során mérlegeljék, hogy amennyiben az adóhatóságnak bejelentik belépési szándékukat, társaságiadó-előleg bevallására és fizetésére nem lesznek kötelezettek, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentést jogszerűen nem tehették volna meg, az elfogadott törvény szerint nem mentesülnek a társaságiadóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.

Érdemes megfontolni továbbá, hogy egy későbbi visszalépés esetén a társasági adóban elszámoltnak kell tekinteni bizonyos költségeket és ráfordításokat (például a KIVA-adóalanyiság alatt beszerzett tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenését), illetve a KIVA-alanyiság előtti elhatárolt veszteség meghatározott százalékát.

Munkahelyvédelmi akcióterv

A munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítása érdekében elfogadott törvény szerint a következő személyek foglalkoztatására tekintettel elszámolt bruttó munkabér – de legfeljebb havi 100 000 forint  – után az alábbi adókedvezmény érvényesíthető a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból:

• szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 14,5 százalék,
• 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló esetén 27 százalék a foglalkoztatás első két évében,
• más, 25 év alatti nem pályakezdő, és 55 év feletti munkavállaló esetén 14,5 százalék,
• a foglalkoztatást megelőző 9 hónapban tartósan, legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy esetén 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, és 14,5 százalék a harmadik évben,
• anyasági ellátások (gyed, gyes, gyet) folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személy esetén 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalék a harmadik évben.

A fenti adókedvezmények részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a 100 000 forint arányos része után érvényesíthetőek.

Az elfogadott törvény tartalmazza azt a módosítást is, hogy a szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti azon pályakezdők, tartósan álláskereső személyek és anyasági ellátásokról visszatérők bruttó munkabérének összege, de legfeljebb havi 100 000 forint/fő, akik foglalkoztatására tekintettel adózó az első két évben szociális hozzájárulási adókedvezményt vesz igénybe.

Pénzforgalmi elszámolás az áfában

Közösségi irányelvi alapokon 2013-tól lehetővé válik ún. pénzforgalmi elszámolás választása az áfa rendszerében azon adóalanyok számára, amelyek

• a tárgy naptári év első napján a Kkv. törvény alapján kisvállalkozásnak minősülnek,
• gazdasági céllal belföldön letelepedtek,
• nem állnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és
• az összes adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (bizonyos kivételekkel) adó nélküli ellenértékének éves szinten göngyölített összege sem a tárgyévet megelőző naptári évben, sem tárgyévben nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő összeget.

A pénzforgalmi elszámolást választók kötelesek lesznek az általuk kiállított számlán egyértelmű utalással ezt a tényt feltüntetni.

A pénzforgalmi elszámolás lényege, hogy az ezt választók az általuk belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után a fizetendő áfát az adót is tartalmazó ellenérték
jóváírásakor, kézhezvételekor állapítják meg. Ezzel összhangban termékbeszerzéskor, szolgáltatás
igénybevételekor a rájuk áthárított áfalevonási jogot legkorábban az ellenérték megfizetésekor gyakorolhatják.

A „hagyományos” eljárással adózó adóalanyok számára is fontos, hogy ha pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól számlát fogadnak be, akkor a számla alapján adólevonási jogot a vevő is csak pénzforgalmi alapon, a számla kifizetettségét követően gyakorolhat.

Forrás: KPMG hírlevél