ONLINE JOGI KÉPZÉSEINK

Ezen az oldalon a tantermi képzéseink kép-, hang- és szakmai anyagaiból készült online képzéseinket találja.

Kattintson az Önt érdeklő címre és lenyílik a képzés tájékoztatója!

A fizetési meghagyásos és polgári peres eljárás a hatékony végrehajtás tükrében - Buktatók és gyakorlat tanácsok - Online képzés a PKKB csoportvezető bírójával

AJÁNLÓ: A cégek, magánszemélyek alapvető igénye, hogy minél hamarább, hatékonyabban tudják követeléseiket érvényesíteni. Ennek feltétele, hogy  gyorsan jussanak jogerős, végrehajtható határozatokhoz. Azt ezt akadályozó eljárásjogi hibákról, segítő eljárásjogi megoldásokról ad a PKKB csoportvezető, címzetes törvényszéki bírója gyakorlat orientált segítséget.

ELŐADÓNK: Fónyiné dr. Kazareczki Andrea csoportvezető, címzetes törvényszéki bíró, Pesti Központi Kerületi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: Jogi képviseleti meghatalmazás elektronikusan és papír alapon ▪ Az illetéklerovás „rejtelmei” ▪ A fizetési meghagyásos kérelem gyakori hibái ▪ Példák, tippek megoldások ▪ Ellentmondás vagy sem, érdemi nyilatkozat vagy sem? ▪ Mi a következménye a perben? ▪ Perré alakult-e vagy sem az eljárás? ▪ A részjogerő jelentősége, hogyan lehet „hozzájutni” ▪ A kézbesítési vélelem és megdöntése, hatása a végrehajtásra – bírói gyakorlat ▪ Az elutasított fizetési meghagyás iránti kérelem hatályának fenntartása, gyakori hibák a perré alakuló eljárásban ▪ Perújítás jogerős fmh ellen – az önhiba bírói megítélése ▪ Perré alakulás után „alperescsere” ▪ A „kérem a tárgyalást távollétemben megtartani” nyilatkozat „veszélyei” ▪ A hiányzó vagy kevés illetékkel kapcsolatos bírói gyakorlat ▪ Jogerős fizetési meghagyás után szerződés érvénytelenségi per ▪ A perújítás elhatárolása a végrehajtás megszüntetési pertől és a végrehajtási lap visszavonásától, a jogerősítő záradék törlésétől ▪ Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés elhatárolása ▪ Fedezetelvonás esetén a végrehajthatóság biztosítása ▪ Az elévülés veszélyei, elkerülése az új Ptk tükrében ▪ Az elektronikus polgári eljárás “szigora”, előnyei, és veszélyei.

A szellemi alkotások jogai - Jogvédelem a gyakorlatban - Online képzés a FT tanácselnök bírójával

AJÁNLÓ: Képzésünkben a Fővárosi Törvényszék szellemi alkotásokra specializálódott tanácselnök bírája jogászok és nem jogászok számára igyekszik bemutatni azokat a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokat, amelyek bármely vállalkozást mindennaposan érintenek, hasznos tanácsokat ad arról, hogy mi a teendő e jogok sérelme esetén, ítélkezési tapasztalatán keresztül mutatja be a jogvédelem gyakorlati problémáit, tanácsokkal szolgál a jogérvényesítés gyorsabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé tételéhez.

ELŐADÓNK: Dr. Csóti Tamás tanácselnök, Fővárosi Törvényszék

TÉMAKÖRÖK: A szellemi alkotások súlya a gazdasági életben ▪ Melyiket, mikor és miért? – A legfontosabb szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogok típusai, ezek lényege, elhatárolása ▪ A védjegyek és szerzői jog megkülönböztetése, a cégnév, terméknév védelmének praktikus kérdései ▪ A szellemi alkotásokat érintő szerződések gyakorlati kérdései (alakiság, tartalom, a díjazás meghatározásnak főbb módjai) ▪ A licencia szerződésekkel kapcsolatos jogviták gyakorlati kérdései ▪ A jogbitorlással kapcsolatos jogviták gyakorlati kérdései ▪ A jogvita rendezésének hatékonyságát, gyorsaságát növelő csodafegyver: az ideiglenes intézkedés

Az új Polgári törvénykönyv személyiségi jogi, kártérítési újdonságai - Online jogi képzés dr. Kerepesy Krisztián bíróval

AJÁNLÓ: 2014. március 15-én befejeződött a “magánjogi rendszerváltozás”, azaz hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.és végrehajtási jogszabályai. A képzés célja, hogy jogászoknak és nem jogászoknak bemutassa ennek a törvénynek a legfontosabb változásait, újításait, amelyek a személyiségi jogokkal és a szerződésen kívüli valamint szerződésszegéssel okozott kártérítéssel kapcsolatosak.

ELŐADÓNK: Dr. Kerepesy Krisztián bíró Pesti Központi Kerületi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: A védett személyiségi jogok rendszere ▪ A személyiségi jogok megsértésének következményei ▪ A sérelemdíj, az ún. “bagatell jogsérelmek” kérdései ▪ A közéleti szereplő jogvédelme ▪ Az ún. gyűlöletbeszéd-klauzula (a közösségek elleni jogsértés) ▪ A szerződésen kívüli kártérítés rendszere ▪ Egyes speciális kárfelelősségi formák (vezető tisztégviselő) ▪ A szerződésszegéssel okozott kár döntő változásai ▪ A kimentés és a megtérítendő károk köre. Az orvosok, ügyvédek műhibáival kapcsolatos új kérdések ▪ Az előreláthatósági elv a szerződésen kívüli és szerződésszegéssel okozott károk esetén ▪ A kárfelelősségi esetek ütközése

Birtokvédelem a bírósági gyakorlat tükrében - Online jogi képzés a PKKB bírójával

AJÁNLÓ: Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet alapjaiban változtatta meg a birtokvédelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet számos kérdést megválaszolatlanul hagy, melyekre a bírósági gyakorlat tükrében ad válaszokat szakértő előadón.

ELŐADÓNK: Dr. Váczi Judit bíró Pesti Központi Kerületi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: Mi a birtok? Ki a birtokos? Milyen jogai és kötelezettségei vannak és kivel szemben ▪ A birtokvédelem a régi és új Ptk.-ban (mi változott és mi nem) ▪ A birtokvédelem 3 eszköze ▪ A birtokvédelem változása, ahogy az élet hozza ▪ Jogalap nélküli birtoklás

Bizalmi vagyonkezelés (Trust) – Lehetőségek, korlátok, jogszabályi háttér – Online jogi képzés

AJÁNLÓ: A bizalmi vagyonkezelési szerződések (trust) létrehozását a 2014. március 15-óta hatályos 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv vezette be magyar jogrendszerbe.Ma már több, kontinentális jogrendet alkalmazó országban is lehet trustot létrehozni és a magyar gazdasági életben is megjelent az igény a rugalmasan alkalmazható bizalmi vagyonkezelői jogviszony szabályozására.Előadóink gyakorlatorientáltan ismertetik a lehetőségeket, a hatályos jogszabályokat.

ELŐADÓINK:

  • Dr. Rybaltovszki Péter igazgatósági tag Primus Trust Zrt.
  • Dr. B. Szabó Gábor igazgatósági tag, Primus Trust Zrt.
  • Dr. Menyhei Ákos igazgatósági tag, Primus Trust Zrt.
  • Dr. Magyar Csaba igazgatósági tag, Primus Trust Zrt.

TÉMAKÖRÖK: Vagyonvédelem és privacy – „van élet az offshore után”  ▪ A vagyonvédelem és a személyes vagyonnal kapcsolatos nyilvánosság jelenkori kihívásai és a bizalmi vagyonkezelés, mint ezekre válaszul szolgáló intézményrendszer ▪ Transzparencia – hatékonyság, diszkréció ▪ A bizalmi vagyonkezelés felépítése, felek a jogviszonyban, lehetőségek, korlátok, jogszabályi háttér ▪ Nemzetközi adóinformáció csere és a bizalmi vagyonkezelés ▪ A nemzetközi információcsere adóügyi vetülete, a hagyományos rendszerek kihívásai, a bizalmi vagyonkezelés elhelyezkedése az információcsere új világában ▪ Rugalmas üzleti megoldások ▪ Gyakorlati megoldások, hasznos ötletek, kiaknázható lehetőségek

Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (ESPD) kitöltése, hiánypótlás lépésről-lépésre (Elmélet+Gyakorlat) – Online képzés

AJÁNLÓ: Az új Kbt. lényegesen megváltoztatta a kizáró okok és alkalmassági feltételek igazolásának módját. Az ajánlatban az egységes európai közbeszerzési dokumentumot (ESPD) kell benyújtani, melyben arról kell nyilatkoznia a gazdasági szereplőnek, hogy nem tartozik a Kbt-ben szereplő kizáró okok hatálya alá, valamint teljesíti az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeket. Az ESPD kitöltése komoly előkészületet és gondos odafigyelést igényel. A 2016. június 21-i konferenciánkból készült online képzés keretében előadóink körbejárják a kitöltés, az értelmezés és a hiánypótlás kérdéseit, segítve ezzel a gazdasági szereplőket, ajánlattevőket és az ajánlatkérőket is.

ELŐADÓINK:

  • Dr. Tátrai Tünde egyetemi docens, közbeszerzési szakértő Budapesti Corvinus Egyetem
  • Lak Vilmos mérnök-közgazdász, felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó

TÉMAKÖRÖK: Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kitöltése ▪ Hasznos tanácsok ajánlatkérők és ajánlattevők számára a Dokumentum értelmezésével, hiánypótlásával kapcsolatban ▪ Nyilatkozati elv alkalmazása közösségi és nemzeti rezsimben ▪ E-certis és az elektronikus adatbázisok ▪ Kizáró okok és alkalmasság igazolása

Ingatlanjog - Az ingatlan bérbeadásból származó gyakorlati problémák és megoldásuk - Online jogi képzés dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea címzetes törvényszéki bíróval

AJÁNLÓ: Minden szerződés annyit ér, amennyit betartanak belőle, de ha már jogvita van, a leírt szövegnek nagyon nagy a jelentősége. Előadónk tapasztalata, hogy nem minden bérbeadással foglalkozó jogász van tisztában minden jogi problémával, hiszen nem lenne akkor annyi peres eljárás. A cél nem elméleti “oktatás”, kizárólag gyakorlati tapasztalatok, a perekből leszűrhető szerződési hiányosságok, ezek elkerülése, a végrehajtási nehézségek megkönnyítése.

ELŐADÓNK: Fónyiné dr. Kazareczki Andrea csoportvezető, címzetes törvényszéki bíró, Pesti Központi Kerületi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: Hogyan kell szerkeszteni a bérleti szerződést, hogy érvényt tudjunk neki szerezni ▪ A későbbi bizonyítás érdekében milyen „trükkök” ajánlottak – mit fogad el a bírói gyakorlat ▪ Mit tegyünk fizetési késedelem esetén ▪ Vigyázat: megváltozott elévülést megszakító szabály az új Ptk-ban ▪ Mi a különbség jogcím nélküli használó és az önkényes beköltöző esetében  ▪ Mit vizsgál a bíróság, ha a per bérleti jogviszonyból származik ▪ Mi a hatása a közös tulajdon megszüntetésének, az ingatlan átruházásának és az öröklésnek a már meglévő bérleti szerződésre ▪ Mikor érdemes közjegyzői okiratba foglalni a bérleti szerződést ▪ Hogyan kell felmondani egy ilyen szerződést, hogy azonnal végrehajtható legyen ▪ Milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy eredményesen kérhessük a végrehajtás elrendelését ▪ Mi az a befogadó nyilatkozat és mire jó ▪ Néhány szó a hatékony végrehajtásról ▪ A kifogás, mint a végrehajtó jogsértése vagy mulasztása elleni hatékony jogorvoslat ▪ Hogyan biztosíthatjuk előre, hogy legyen miből végrehajtani ▪ Ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés a gyakorlatban ▪ Lehet-e a bérleti jogot árverezni ▪ Le lehet-e foglalni a bérleti díjkövetelést

Kötelmi jog, szerződések joga az új Polgári törvénykönyvben - Online képzés dr. Kerepesy Krisztián bíróval

AJÁNLÓ: Képzésünk a Polgári törvénykönyv egyik legtöbbet forgatott jogterületével kapcsolatban, a kötelmi jog és azon belül különösen a szerződésekre vonatkozó szabályozáshoz ad segítséget.

ELŐADÓNK: Dr. Kerepesy Krisztián bíró Pesti Központi Kerületi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: A kötelem és a szerződés az új Ptk.-ban ▪ A jogvesztő határidő és az elévülés módosításai ▪ A kamat és különösen a 40 EUR átalány az új Ptk.-ban és a Lánctartozás-törvényben ▪ A semmisség és a megtámadhatóság megváltozott szabályai ▪ Új semmisségi ok az új Ptk.-ban: a fiduciárius biztosítékok ▪ A szerződéses biztosítékok rendszere ▪ A gyökeresen megváltoztatott zálogjogi rendszer ▪ A hitelbiztosítéki nyilvántartás ▪ A kezesség és a garancia összehasonlítása a korábbi szabályokkal ▪ Új szerződéstípusok a Ptk.-ban ▪ Az értékpapír

Társasági jog, cégjogi változások az új Ptk.-ban - Online jogi képzés

AJÁNLÓ: A parlament 2016. június 13-án elfogadta a polgári törvénykönyvet (Ptk.) módosító salátatörvényt. Az új Ptk. alapjaiban változtatja meg a társasági jog és a cégjog szabályait. Előadónk kiemeli a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásait, valamint hogy hogyan érinti az új törvény a cégek működését.

ELŐADÓNK: Dr. Metzinger Péter ügyvéd, egyetemi docens, Corvininus Egyetem

TÉMAKÖRÖK: Általános szabályok, a Harmadik Könyv alapelvei, jogi személy kritériumai ▪ A diszpozitivitás új alapelve, az egyes jogi személy formákra vonatkozó szabályozás megismerésének technikája ▪ A jogi személyek alapításának általános szabályai ▪ A jogi személy nyilvántartása, felügyelete, civil nyilvántartás ▪ A gazdasági társaságok rendszerszintű főbb változásai (nonprofit szféra, , diszpozitivitás és kogencia, Ptk. hatálya alá helyezkedés továbbra is nyitott kérdései) ▪ A gazdasági társaságok közös szabályai ▪ A Kkt., és a Bt. ▪ A Kft. ▪ Az Rt. (Zrt., Nyrt.) ▪ Átmeneti rendelkezések a Ptk-ban szabályozott egyes jogi személy típusok esetében

A munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaügyi perek - Online jogi képzés az FKMB bírójával

AJÁNLÓ: Az előadás gyakorlati példákkal szemléltetve foglalkozik azzal, hogy a munkaviszony létesítése során milyen tartalmi elemeket érdemes szabályozni, milyen munkaszerződést kössenek a felek. A munkaszerződés módosításának bírósági esetjogán keresztül bemutatjuk, hogy miként módosítható a munkaszerződés, mikor állapítható meg, hogy írásba foglalás nélkül módosult például a munkakör vagy a munkabér. Továbbá az előadás bemutatja a munkaviszony megszüntetés legújabb bírói gyakorlatát figyelemmel a Kúria döntéseire, az alkalmazandó kollégiumi véleményekre, a joggyakorlat-elemző csoportok összefoglaló véleményeire, és az alsóbb szintű bíróságok gyakorlatára is. Kitérünk a munkaügyi perek mindennapos kérdéseire, a bizonyítási kötelezettségre és nehézségekre is.

ELŐADÓNK: Dr. Sívó-Darás Orsolya bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: A munkaviszony létesítését megelőző tárgyalások • Milyen képzettségi, képességi követelmények támaszthatók? • Mely alkalmassági vizsgálatok, nyilatkozatok megtétele kérhető? A munkaszerződés formaiságai, kötelező, természetes, eshetőleges tartalmi elemei • Munkakör, alapbér és egyéb bérelemek meghatározása •Meghatározzuk-e, ha igen miként a munkavégzés helyét,- milyen időre kössük,- milyen további elemeket érdemes szabályozni? • A próbaidő kikötése és az azzal kapcsolatos gyakorlati problémák • Tájékoztatási kötelezettség • A munkaszerződés módosítása és annak bírósági gyakorlata • Írásba foglalás nélküli módosítások, szóban, ráutaló magatartással történő módosítás • Mikor egyoldalú módosítás és mikor állapítható meg a felek egyező, közös akarata? • Ha egyes munkaköri feladatok változnak, mikor állapítható meg a munkakör módosítása? • A módosítási ajánlat elutasításának lehetséges következményei • Általános elvek a munkaviszony megszüntetés során ▪ A munkaviszony megszüntetés alakiságai az Mt. szerint és a bírói gyakorlatban ▪ A munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlése és annak bírói gyakorlata ▪ A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetése és annak megtámadása ▪ A határozott és határozatlan idejű munkaviszony megszűnése,felmondása ▪ A képességre és a magatartásra alapított felmondási indok elhatárolása, alkalmatlanság, a nem megfelelő munkavégzést bizonyítása, eljárás egészségügyi alkalmatlanság esetén ▪ A létszámcsökkentés, az átszervezés és a minőségi csere bírói gyakorlata ▪ Felmondási védelmek ▪ Bizonyítási kötelezettség és teher, bizonyítékok számbavétele és mérlegelése az indok valóságának, okszerűségének bizonyítása során ▪ Bizonyítási eszközök: okiratok, tanúvallomások, szakértői vélemények, titkos kép-, és hangfelvételek ▪ Az azonnali hatályú felmondás ▪ A próbaidő alatti megszüntetés ▪ Eljárás a munkaviszony megszüntetés során ▪ A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei ▪ A munkajogi igény érvényesítése ▪ Keresetindítási határidő és az igazolás

Ellenőrizzen legálisan! - Munkahelyi adatkezelési szabályok, adatvédelem - A munkáltató és munkavállaló jogai és kötelezettségei - Jogi online képzés

AJÁNLÓ:

Képzésünket ajánljuk:

  • jogászoknak, jogi képviselőknek, adatvédelmi felelősöknek,
  • HR munkatársaknak,
  • cégvezetőknek.

Hogyan, milyen eszközökkel ellenőrizheti legális keretek között a munkáltató a munkavállaló munkavégzését? Miként lehet betekinteni a munkavállalók levelezésébe, számítógép használatába, az internetforgalmom, a közösségi hálózatok használata miként felügyelhető, mik a kamerás és GPS megfigyelés lehetőségei? Mik az adatkezelési szabályok a felvételi eljárás és a munkaviszony fennállása alatt? Milyen jogai vannak a munkavállalóknak az adatkezelés során és milyen munkaviszonyból származó kötelességei? Miként biztosítható a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, jó hírnevének és üzleti titkainak védelme? Felhasználhatók-e a titkos felvételek a bíróságon, ha igen, miként? Előadónk a részletesen sorra veszi ezeket a kérdéseket és gyakorlati példákkal ismerteti a hatályos szabályozást bemutatva a bírói gyakorlatot is. Az előadás kitér az EU új adatvédelmi rendeletére és az annak folytán prognosztizálható változásokra is.

ELŐADÓNK: Dr. Kulisity Mária bíró, Fővárosi Munkaügyi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: A munkahelyi adatvédelem szabályozása, az adatkezelés általános előírásai és munkajogi specifikumai ▪ Személyes adat és különleges adat kezelése, tájékoztatás, hozzájárulás, érdekmérlegelés, bizonyítási nehézségek, az önkéntesség megítélése ▪ A személyiségi jogok védelme, azok korlátozása ▪ A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, az üzleti titok megőrzését biztosító hatékonyabb és kevésbé hatékony lehetőségek ▪ A munkáltató jó hírnevének védelme és a munkavállaló véleménynyilvánításának joga, annak korlátai, ▪ A munkavállaló munkahelyen kívüli magatartásának megítélése ▪ A felvételi eljárás során történő adatkezelés, az álláshirdetések tartalma, a pályázati anyagok kezelése, mire lehet rákérdezni a felvételi eljárás során, milyen nyilatkozat megtétele, alkalmassági vizsgálatok, felvételi tesztek teljesítése kérhető ▪ A munkaviszony fennállása alatt felmerülő adatkezelés, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretében a munkavállalónak milyen adatokat kell közölnie a munkáltatóval, mikor, milyen módon ▪ A várandósság bejelentése ▪ A munkavállalók ellenőrzésének jogszerű lehetőségei, ellenőrzési alapelvek ▪ A munkavállalók levelezésének, számítógép- és telefonhasználatának, internetforgalmának, a közösségi hálózatok használatának ellenőrzése, a kamerás és GPS megfigyelés lehetőségei, az okostelefon készülékek földrajzi helymeghatározása, csomagátvizsgálás, alkoholszonda, drogteszt ▪ A jogellenesen megszerzett bizonyítékok, titkos felvételek felhasználása

Munkaidő, pihenőidő és a munka díjazása – Miért és mennyit kell fizetni munkaviszonyban? - Online képzés dr. Kártyás Gáborral

AJÁNLÓ: Nincs a munka világának annyi kérdést, ellenérzést felvető területe, mint a munkaidő meghatározása, és az azért fizetett, vagy éppen nem fizetett díjazás kérdése. A hatékony munkavégzés elengedhetetlen feltétele a munka- és a pihenőidő helyes arányának megállapítása. Előadóink gyakorlati oldalról közelítik meg a témát, és válaszolják meg a felvetődött kérdéseket.

ELŐADÓINK:

  • Dr. Kártyás Gábor munkajogász Opus Simplex Kft.
  • Dr. Kovács Szabolcs munkajogász Opus Simplex Kft.

TÉMAKÖRÖK: A munkaidő mértéke: teljes és részmunkaidő ▪ Hogyan kell beosztani a munkaidőt? ▪ A munkaidőkeret: hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet? ▪ A kötelező pihenőidők szabályos beosztása ▪ A rendkívüli munkaidő típusai és elszámolásuk ▪ Fizetett és fizetés nélküli szabadság ▪ A munkaidő nyilvántartása ▪ Mit tartalmazzon a munkaszerződés a  munkabérről? ▪ Az alapbér és a minimálbér ▪ A kötelező bérpótlékok rendszere ▪ Lehetőségek a bérpótlékok meghatározására ▪ Levonás a munkabérből ▪ A jogalap nélküli munkabér visszakövetelése ▪ Elszámolási kérdések

Kiszervezés, munkaerő-kölcsönzés, létszámleépítés, átszervezés - Online munkajogi képzés az FKMB bírójával

AJÁNLÓ: Az előadás gyakorlati példákkal szemléltetve foglalkozik a munkáltató saját szervezetét érintő döntési jogaival, lehetőségeivel és ezen döntések munkajogi következményeivel. Valamely tevékenység kihelyezése, az úgynevezett outsourcing milyen szerződésekkel valósulhat meg, miként biztosítható a további kontroll és mikor valósul meg munkajogi jogutódlás. A képzés részletesen bemutatja a munkaerő-kölcsönzés, mint hárompólusú jogviszony törvényi szabályait és bírói gyakorlatát, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, a munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlását. Végül az átszervezés és a létszámcsökkentés, csoportos létszámcsökkentés kérdéseire is kitérünk és bemutatjuk az e tárgyban született széleskörű esetjogot.

ELŐADÓINK: Dr. Kulisity Mária bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: Kiszervezés fogalma, formái• munkajogi jogutódlás• A munkaerő-kölcsönzésre létrehozott munkaszerződés kötelező, természetes és eshetőleges tartalmi elemei ▪ A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony • A munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlása • A kölcsönzött munkavállaló viszonya a kölcsönbeadóhoz és a kölcsönvevőhöz • A korábbi munkavállaló visszakölcsönzése • A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszűnése és megszüntetése • Az átszervezés fogalma • A létszámcsökkentésről, átszervezésről való döntés és annak kivitelezése • A munkáltató üzleti döntése, korlátozott bírósági felülvizsgálat • Az elbocsátandó munkavállalók kiválasztása • Szervezeti egység, telephely, fióktelep megszűnése •  A felmondás időszerűsége • Tájékoztatási és konzultációs kötelezettségek • A csoportos létszámcsökkentés speciális szabályai • Minőségi csere

Az elektronikus per (e-per) - Hivatali kapu - Létesítés, űrlapok, dokumentumkezelés - Online képzés

AJÁNLÓ: A 2016. július 1-jét követően indult ügyekben a hatóságoknak és jegyzőknek a bírósággal elektronikus úton kell tartaniuk a kapcsolatot. A képzés a hatóságokat és jegyzőket e körben terhelő kötelezettségeket és gyakorlati tennivalókat mutatja be.

ELŐADÓINK:

  • Dr. Homoki Péter ügyvéd, Homoki Ügyvédi Iroda
  • Kovács Beáta szolgáltatástámogató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

TÉMAKÖRÖK: A hivatali kapu létrehozásának menete ▪ ÁNYT igénylése,  használata, közzététele ▪ A hivatali kapu főbb egyedi funkciói ▪A beérkezett iratok továbbítása OBH-hoz/bírósághoz ▪ K01 és P26 nyomtatványok kitöltése, adattartalom, perjogi rész ▪ Űrlapkészítés folyamata, testre szabása ▪ Mikor használhatnak perkaput közigazgatási szervek is ▪ Azonosság a perkapu és HKP között ▪ Elsőfokú szerv kötelezettsége kétfokú eljárásban ▪ Elektronikusan beérkezett iratok iktatása ▪ Határidők és automatizálási lehetőségek

Az elektronikus per (e-per) - Jogszabályi háttér - Gyakorlati bemutató - Online képzés

AJÁNLÓ: 2016. január 1. napján részben hatályba lépett a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. tv., ami 2016. július 1. napjával jelentősen módosítja az elektronikus aláírások jogát (hatályon kívül helyezve egyidejűleg a korábbi, elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényt).
Ugyanezen időponttól valamennyi gazdálkodó szervezet és jogi képviselővel eljáró fél kizárólag elektronikus úton kommunikálhat a bírósággal, papír alapú beadványai hatálytalanok lesznek.

A képzés első részében ennek a törvénynek az apropóján igyekszik összefoglalni, mit érdemes tudni az elektronikus kommunikációról, mit mond a polgári jog az elektronikus aláírásokról, milyen jogkövetkezményeket fűz az egyes típusokhoz.

A képzés második részében előadónk gyakorlatban mutatja be az ügyfélkapun, e-perkapun keresztüli ügyintézést. Segítséget nyújt az Általános Nyomtatványkitöltő Program használatához, az elektronikus nyomtatványok megfelelő kitöltéséhez.

ELŐADÓINK:

  • Dr. Homoki Péter ügyvéd, Homoki Ügyvédi Iroda
  • Dr. Kerepesy Krisztián bíró Pesti Központi Kerületi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: Az elektronikus aláírás technikai alapjai, a nyilvános kulcs – titkos kulcs jelentősége ▪ Az elektronikus aláírások fajtái, joghatásai a polgári jogban/szerződések jogában ▪ A csak írásban érvényes szerződések és az elektronikus út ▪ Az elektronikus jognyilatkozatok kézbesítésének, közlésének problémái ▪ A bizalmi szolgáltatások új fogalmai ▪ Elektronikus kommunikáció a polgári perben ▪ A jogszabály változások “menetrendje”

Beadandó iratok átalakítása és elkészítése, aláírása ▪ÁNYK és a perkapu használata, iratok feltöltése, letöltése, perkapu kapcsolattartók adminisztrálása ▪Beérkező iratok letöltése, megőrzése

Csőd- és felszámolási eljárás gyakorlata - Online követeléskezelési képzés

AJÁNLÓ: A csőd-és felszámolási eljárások témájának aktualitását a gazdasági helyzet következtében fizetésképtelen cégek számának emelkedése generálja. A folyamatosan változó jogszabályi háttér gyakorlati alkalmazását kísérlik meg bemutatni az előadóink a mindennapi jogalkalmazás során felmerülő tipikus problémák bemutatásával. Az előadás segítséget nyújthat a gazdasági élet szereplőinek a törvény útvesztőjében való eligazodáshoz.

ELŐADÓINK:

  • Dr. Metzinger Péter ügyvéd, egyetemi docens, Corvinus Egyetem
  • Dr. Elek Orsolya csoportvezető-helyettes bíró Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala

TÉMAKÖRÖK: Az elektronikus eljárás tapasztalatai a felszámolási eljárásokban ▪ A fizetésképtelenség feltételeinek bírósági gyakorlata (fizetési felszólítás, vitatás) ▪ A hitelezői igények bejelentése és besorolása a felszámolás során ▪ A zálogjogos hitelező helyzete a csőd és a felszámolási eljárásokban ▪  Szerződések felszámoló által történő felmondása és megtámadása ▪  Felszámolási kifogás jogintézményének gyakorlata ▪ Az adós gazdálkodó szervezet képviselőjének felelőssége, a képviselővel szembeni perek ▪ Tagi/tulajdonosi felelősség a felszámolás során ▪ A csődvédelem mint alanyi jog ▪ Az egyezségi tárgyalás technikai buktatói ▪ A hitelező lehetőségei a csődeljárásban ▪ A csődegyezség formai és tartalmi feltételei ▪ A felszámolási eljárás megszüntetése a Csődtv. 45/A. §-a alapján

A közszférában dolgozók munkaviszonyának megszüntetése, a fegyelmi felelősség szabályai - Online jogi képzés

AJÁNLÓ: Online képzésünk bemutatja a közszféra területén dolgozók munkaviszonyának megszüntetése kapcsán érvényesülő általános és speciális szabályokat. Külön foglalkozunk a bizalmatlanság és a méltatlanság jogi szabályozásával, bírói gyakorlatával.  Kitérünk a nem megfelelő munkavégzés esetén célszerű eljárásra, az ezen alapul megszüntetési indok bizonyítására. Ismertetjük a vétkes kötelezettségszegés felmerülésekor követendő fegyelmi eljárás lényeges szabályait, a büntetéseket.

ELŐADÓNK: Dr. Kulisity Mária bíró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

TÉMAKÖRÖK: Vétkes kötelezettségszegés észlelése, írásbeli figyelmeztetések, hátrányos jogkövetkezmények, fegyelmi büntetések gyakorlata ▪ A fegyelmi/hátrányos jogkövetkezmény miatti eljárás szabályai, határidők ▪ A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat alakiságai, a közlés módja és ideje ▪ A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés tartalma, a megállapodás megtámadása ▪ Próbaidő kikötésének szabályai (kötelező esetek, tiltott esetek), számítása és a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés ▪ A határozott idő megállapításának szabályai, meghosszabbítása, a jogviszony megszűnése, megszüntetése ▪ Felmentés a munkáltató működésével összefüggő okból, a munkavállaló kiválasztás ▪ Felmentés a munkavállaló nem megfelelő munkavégzése vagy tartós alkalmatlansága folytán ▪ Méltatlanság, bizalomvesztés ▪ Felmondási tilalmak, korlátozások ▪ Rendkívüli felmentés

Munkahelyi szankciók, kárigények a munkavállalóval szemben, bírói gyakorlat - Online jogi képzés dr. Kártyás Gáborral és az FKMB bírójával

AJÁNLÓ: Nem lehet egyetlen hibáért megválni egy egyébként jó dolgozó munkavállalótól. El kell fogadnunk, hogy esetenként még a precíz emberek is hibázhatnak. De melyik a megfelelő fegyelmezési eszköz? Mire ad lehetőséget a Munka Törvénykönyve? Az előadás bemutatja a munkavállaló nem megfelelő munkavégzése esetén alkalmazható munkajogi szankciórendszert és ennek alkalmazási szabályait, valamint ezek bírói gyakorlatát.

ELŐADÓINK:

  • Dr. Kulisity Mária bíró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  • Dr. Kártyás Gábor munkajogász Opus Simplex Kft.

TÉMAKÖRÖK: Vétkes kötelezettségszegés észlelése, írásbeli figyelmeztetések, hátrányos jogkövetkezmények, fegyelmi büntetések gyakorlata ▪ A fegyelmi/hátrányos jogkövetkezmény miatti eljárás szabályai, határidők ▪ A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat alakiságai, a közlés módja és ideje ▪ A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés tartalma, a megállapodás megtámadása ▪ Próbaidő kikötésének szabályai (kötelező esetek, tiltott esetek), számítása és a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés ▪ A határozott idő megállapításának szabályai, meghosszabbítása, a jogviszony megszűnése, megszüntetése ▪ Felmentés a munkáltató működésével összefüggő okból, a munkavállaló kiválasztás ▪ Felmentés a munkavállaló nem megfelelő munkavégzése vagy tartós alkalmatlansága folytán ▪ Méltatlanság, bizalomvesztés ▪ Felmondási tilalmak, korlátozások ▪ Rendkívüli felmentés

Az európai jogra alapított kártérítési igények érvényesítése – Online Jogi továbbképzés

AJÁNLÓ: A tagállami jogalkotó és jogalkalmazó szervek kötelesek tiszteletben tartani az európai jog előírásait. E kötelezettség ellenére – nem is ritkán – előfordul, hogy akár a magyar jogalkotó (pl. Országgyűlés), akár a jogalkalmazó (pl. NAV, Kúria) megsérti a magánszemélyek európai alanyi jogait (pl. a felszámított Áfa levonásba helyezésének jogát). Az előadás azt tekinti át – elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt -, hogy az efféle jogsértések miként orvosolhatóak, a sérelmet szenvedett fél miként tudja vonatkozó jogait (így kártérítési igényét) kikényszeríteni a magyar közhatalommal szemben.

ELŐADÓNK: DR. METZINGER PÉTER ügyvéd, egyetemi docens, Corvinus Egyetem

TÉMAKÖRÖK: Az európai jog és a tagállami jogok viszonya (egységes jogrend) ▪ Az európai jog alkalmazása (a nemzeti bíró hatalma és felelőssége) ▪ A tagállamok kártérítési felelősségének elméleti alapjai (az európai alanyi jogok) ▪ A kártérítési igények érvényesítése (jogesetek)