KREDITPONTOS ÜGYVÉD TOVÁBBKÉPZÉSEK | KÖNYVELŐ, ADÓSZAKÉRTŐ, AT TOVÁBBKÉPZÉSEK | ADÓZÓNA TOVÁBBKÉPZÉS | ÁKSZ TOVÁBBKÉPZÉSEK

100 KÉRDÉS-VÁLASZ A KÖZBESZERZÉSI JOGGYAKORLATBÓL – 3. RÉSZ ÁLLAMI KÖZBESZERZÉSI SZAKTANÁCSADÓK (ÁKSZ) KÖTELEZŐ ONLINE SZAKMAI KÉPZÉS (eLEARNING)


👋🏻 SZAKMAI KÉPZÉS
📅
2026. 10. 05 – 2026. 12. 13.
💻 eLEARNING

 

───► jelentkezzen itt a képzésre

MI A KÖZBESZERZÉSI SZAKMAI KÉPZÉSÜNK  CÉLJA?

Közbeszerzés szakmai képzésünket olyan állami közbeszerzési szaktanácsadóknak (áksz) ajánljuk, akik kreditpontokat gyűjtenek képzési időszakukra! A közbeszerzési szakmai képzéseink célja, hogy az állami közbeszerzési szaktanácsadók naprakész tudással, magas szintű ismeretekkel és széles körű tapasztalaton alapuló felkészültséggel rendelkezzenek. A közbeszerzési szakmai képzéseink elismerése során a közbeszerzésekért felelős miniszter minden képzéshez meghatározott számú továbbképzési tanulmányi pontot rendel a képzés tematikájára és összetettségére tekintettel.

HALGASSA MEG A KÉPZÉS VIDEÓ KIAJÁNLÓJÁT ITT:

KINEK AJÁNLJUK EZT A KÉPZÉST?

Állami közbeszerzési szaktanácsadóknak, akik kredit pontokat gyűjtenek, közbeszerzési szakembereknek.

MILYEN KREDITPONTOT LEHET SZEREZNI A KÉPZÉS ELVÉGZÉSÉVEL?

Az állami közbeszerzési szaktanácsadók (áksz) a képzés elvégzésével 3 kreditpontot tudnak gyűjteni.

MELYEK A KÉPZÉS TÉMAKÖREI?

50+1 jogeset 2025-2026. évből az alábbi témákban:
I. Törvény célja, elvei, hatálya, nyilvánosság, esélyegyenlőség és verseny biztosítása, összeférhetetlenség, megfelelő ajánlattétel feltételeinek biztosítása, eljárás előkészítése
II. Eljárási típusok és beszerzési technikák
III. Elektronikus beszerzés
IV. Eljárási cselekmények
V. Szerződés és jogorvoslat

MELYEK AZ eLEARNING KÉPZÉS MODULJAI?

1. modul (70 perc) – Előadó: Dr. Tátrai Tünde
Témacsoportok – 1. témacsoport – Törvény célja, elvei, hatálya, nyilvánosság, esélyegyenlőség és verseny biztosítása, összeférhetetlenség, megfelelő ajánlattétel feltételeinek biztosítása, eljárás előkészítése: 1. Elegendő-e az eljárás eredményes lezárását követően a GVH-hoz fordulnia az ajánlatkérőnek? – 2. Lehet-e úgy függetlenül ajánlatot tenni, hogy a felek együttműködnek az ajánlattétel során? – 3. Az árak azonossága önmagában elegendő-e az alapelvi sérelem megállapításához? – 4. Az értékelési szempont meghatározása jogszerű-e akkor, ha a beérkezett összes ajánlat azonos? – 5. Tehetnek-e egy eljárásban ajánlatot házastársak más-más gazdasági szereplő képviseletében? – 6. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alapján – az eljárás tisztaságát sértő cselekmény elkövetése miatt – eredménytelenné nyilvánította, önmagában  jelenti-e azt, hogy a cselekményt megvalósító gazdasági szereplők megsértették a verseny tisztaságát? – 7. Köteles-e az ajánlatkérő vizsgálatot folytatni, amennyiben a beérkezett ár majdnem azonos a fedezettel? – 8. Amennyiben az ajánlattevő terméke nem felel meg a műszaki tartalomnak, de álláspontja szerint az előírt követelmény szűkíti a versenyt, elegendő-e saját termékének egyenértékűségét általában igazolnia? – 9. Az ajánlatkérőnek joga van-e egyes árra vonatkozó értékelési szempontok értékét maximálni? – 10. Az értékelési szempontok kialakítása során esélyegyenlőséget sért-e, amennyiben nem minden teljesítési helyszín jelenik meg az értékelési szempontban közétkeztetési szolgáltatás beszerzése esetében? – 11. Sértheti-e az esélyegyenlőséget a redundáns kiegészítő tájékoztatás nyújtása? – 12. Van-e vizsgálati kötelezettsége az ajánlatkérőnek, amennyiben az előkészítésbe bevont gazdasági szereplő és a nyertes ajánlattevő azonos címre van bejegyezve? – 13. A Közbeszerzési szabályzattól való eltérés eredményezheti-e az átláthatóságra, nyilvánosságra vonatkozó szabályok megsértését? – 14. Ellenőrizhető-e a szubalvállalkozó a teljesítés során? – 15. Fennáll-e a megrendelési kötelezettség arra a mennyiségre, mely a várható igénytől +/- eltér a felhívás szerint? – 16. Az ingóság bérlése kivételi körbe tartozik-e?
2. modul (60 perc) – Előadó: Dr. Tátrai Tünde
17. Szolgáltatási koncesszió esetében szükséges-e a hasznosítási jog átengedése és a kockázat megosztása? – 18. A fő tárgy teszt esetében elegendő-e vizsgálni az egyes beszerzési tárgyak értékarányát – 19. Elegendő-e, ha részben eltérő a funkciója két beszerzési tárgynak, a részekre bontáshoz? – 20. : Az egybeszámítás esetében az időbeliség szempontjából van-e annak jelentősége, hogy az ajánlatkérő az előkészítéskor tudhatott a jövőben felmerülő további hasonló tárgyú beszerzési igényéről? – 21. Két épület eltérő földrajzi elhelyezkedée megtöri-e a  műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállását? – 22. Amennyiben az ajánlatkérő adminisztratív hibájából kifolyólag az ajánlatok nem összehasonlíthatók, feltölthet-e az ajánlatkérő új táblázatot az ajánlattételt követően? – 23. Indokolható-e a részekre bontás kizárása, amennyiben az hátrányos lenne a beszerzési igény megvalósítása során?  – 24. Jogsértésnek minősül-e, ha a keretszerződés mennyisége/értéke nem kerül meghatározásra? – 25. A dokumentáció ellentmondása eredményezheti-e az ajánlat érvénytelenségét? – 26. A gazdasági szereplők felelőssége, hogy a bejárás során felhívják a figyelmet a műszaki dokumentumok hiányosságaira? – 27. A típus, vagy gyártmány-megjelölés a verseny szűkítését eredményezi-e? – 28. Elegendő-e az alkalmassági követelmény meghatározásakor arra figyelemmel lenni, hogy mi a beszerzés tárgya az eljárásban? – 29. Helyettesíthető-e az eredménytelenné nyilvánítás egy ajánlat miatt előzetes piaci konzultációval? – 30. Van-e jelentősége közjogi szervezeti státusz megítélése során a gazdasági szereplő finanszírozásával kapcsolatos kimutatások értelmezése során a támogatások részletfizetésének megérkezését alapul venni? – 31. A közjogi szervezeti státuszt megalapozhatja-e, amennyiben az ajánlatkérőt felvásárolja egy állami tulajdonú vállalkozás és ezzel közpénzt juttat az érintett vállalkozásnak? – 32. Alkalmazható-e kivételi kör, amennyiben hasonló beszerzési tárgy kerül beszerzésre? –  2. témacsoport – Eljárási típusok és beszerzési technikák: 33. Elegendő-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról szóló hirdetményt és kapcsolódó dokumentumokat a megindítást követő héten eljuttatni a Közbeszerzési Hatósághoz? – 34. Keretmegállapodásban versenyújranyitás esetében adható-e magasabb ár? – 35. Keretmegállapodás esetében a részajánlattétel meghatározásánál elegendő-e arra hivatkozni, hogy a korábbiakban lefolytatott eljárások során azonos részekre bontotta az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát?  – 36. Versenyújranyitás során előírható-e olyan műszaki paraméter, amely szűkíti a megajánlható termékek körét? – 37. Megköthető-e a szerződés, amennyiben a becsült érték nem éri el az uniós értékhatárt, de a nyertes ajánlatban kínált ár meghaladja azt? – 38. Lehet-e alkalmassági követelményt meghatározni 115. § szerinti eljárásban? – 39. Alkalmazható-e 115. § szerinti eljárás, amennyiben a főtárgyteszt szerint nem építési beruházás a beszerzés tárgya? –  3. témacsoport – Elektronikus beszerzés: 40. Megfelelő-e a jogorvoslati kérelem, ha önmagában „csak” elektronikus úton és elektronikus aláírás nélkül nyújtották be? – 41. Elfogadható-e, ha a tanácsadó a jogorvoslati kezdeményezét DÁP aláírással hitelesíti? – 42. Amennyiben az aláírás az előszerződésen nem egyezik meg az aláírásmintával, figyelembe vehető-e a dokumentum a bírálat során? – 43. Azonos tévesztések, formák, elnevezések alátámaszthatják-e az együttműködést a versenytársak között? – 44. Jogsértőnek minősül-e, ha az ajánlatkérő ismerteti, hogy ki kérdezett és kinek küldte meg a kiegészítő tájékoztatást? – 45. Kötelező-e közzétenni a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót az EKR-ben? – 46. Kötelező-e közzétenni az alvállalkozók teljesítésére vonatkozó adatokat az EKR-ben? – 47. Elegendő-e tervezői költségbecslést a jogorvoslati eljárás megindítását követően feltölteni az EKR-be? – 48. Köteles-e az ajánlatkérő akkor is közbeszerzési tervet feltölteni, amennyiben nem indít közbeszerzési eljárást? – 49. Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződését is közzétenni? – 50. Dönthet-e az ajánlatkérő arról, hogy hibásan lefolytatott árlejtést követően megismétli azt?

3. modul (78 perc) – Előadó: Dr. Fazekas Szilvia
4. témacsoport – Eljárási cselekmények: 51. Jogsértőnek minősül-e, ha a bírálati szakaszban válik nyilvánvalóvá, hogy az alkalmassági követelmény túlzó és a kiegészítő tájékoztatás félreérthető volt? – 52. Elvárható-e az ajánlatkérőtől, hogy „nyomozzon” a referenciaigazolás valóságtartalmát illetően? – 53. Az ajánlatkérő szakmai véleménye helyettesítheti az ajánlattevő igazolását?  – 54. Jogszerű-e, ha az ajánlattevő adminisztratív hibára hivatkozással hiánypótlás során lecseréli a gyártót? – 55. Jogszerű-e, ha az ajánlattevő hiánypótlás során megváltoztatja a termék megnevezését? – 56. Jogszerű-e, ha az ajánlattevő egy csekély értékű segédeszközzel kiegészíti a szakmai ajánlatát? – 57. A táblázat képlethibája számítási hibának minősül? – 58. Egyenértékűségi vizsgálat alá vonható a „szín”, ha a megajánlott termék színe eltér a referenciatermék színétől? – 59. Jogszerű-e, ha a keretmegállapodás „első szakaszában” az ajánlatkérő nem vizsgálja az aránytalanul alacsony árat?   – 60. Jogszerű-e, ha az aránytalanul alacsony árnak „látszódás” vizsgálata során az ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatokat figyelmen kívül hagyja? – 61. Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat, ha az árindokolásban feltüntetett alvállalkozói teljesítés mértéke ellentmond a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozatnak? – 62. Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat, ha az indokolás és a kiegészítő indokolás ellentmondásban áll? – 63. Felmerülhet a hamis nyilatkozat, ha a Kkv besorolás hibás? – 64. Megállapítható-e a hamis nyilatkozat kizáró ok fennállása a Kbt. 66. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, illetve a Kbt. 71. § (1) bekezdés szerinti felvilágosítás tartalmára hivatkozással? – 65. Előírható-e értékelési szempontként magas súlyszám és egy konkrét igazolási mód? – 66. Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a fedezethiány miatti eredménytelenségi okot, ha a fedezet „csak” rögzítve van az EKR-ben?
4. modul (72 perc) – Előadó: Dr. Fazekas Szilvia
Eljárási cselekmények (folyt.) – 67. Eredményessé nyilvánítható-e az eljárás, ha „letelt” a bírálati határidő? – 68. Megállapítható-e a jogsértés, ha az ajánlatkérő alig végez eljárási cselekményt és a bírálat 150 napig tart? – 69. Jogszerűnek minősül-e, ha az ajánlatkérő az eredménytelenségi okok között érvénytelenségre vonatkozó körülményeket tüntet fel? – 70. Megfelelő-e az iratbetekintési jegyzőkönyv, ha nem tartalmazza azoknak az iratoknak a megjelölését, amelyekbe a kérelmező betekintett?  – 71. A Kbt. 45. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez elegendő a felolvasólap és az összegezés tartalmának ismertetése? – 72. Jogszerűen üzleti titokká nyilvánítható az adóalap, számított adó, alvállalkozói díj? – 5. témacsoport – Szerződés és jogorvoslat : 73. Kimenthető-e a Ptk. alapján, ha az ajánlatkérő és az ajánlattevő nem a végleges feltételeknek megfelelően kötötték meg a szerződést? – 74. Elegendő indok a gyártóra  hivatkozás a szerződéskötés megtagadására? – 75. Elegendő indok-e a geopolitikai helyzetre hivatkozás a szerződéskötés megtagadására? – 76. Szerződéskötési feltételként előírható ISO tanúsítvány? – 77. Elfogadható-e az a biztosíték, amely szövegében visszamenőlegesen az előírt dátumot tartalmazza? – 78. Jogsértő-e a Kbt. 138. § (2), (4) bekezdés alapján, ha a FMV az építési beruházás kulcseseményein nem vesz részt? – 79. Elegendő igazolás-e, ha az alkalmassági követelménynek való megfelelésre bevont szakember munkaviszonyban áll az ajánlattevővel a teljesítés ideje alatt?  – 80.  Az ajánlattevő és az alvállalkozó között létrejött szerződés szabályai elsődlegesek a 32/A. § szabályaival szemben? – 81. De minimis” szerződésmódosítás esetében a szerződéses érték csökkentésére is vonatkoznak az értékkorlátok?  – 82. Megfelel-e a Kbt. szabályainak, ha az opció lehívásának feltételei a szerződő felek döntéseitől függenek? – 83. Megalapozza-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontját, ha a munkaterület ugyanaz? – 84. Elfogadható-e előre nem látható körülményként, ha a keretszerződés kimerülése miatt volt szükség a keretösszeg újratöltésére? – 85. Elfogadható előre nem látható körülményként az extrém időjárásra hivatkozás – 86. 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. §-ra hivatkozással az építőanyag korlátlanul helyettesíthető? – 87.  Lényeges szerződés-módosításnak minősül-e, ha az értékelési szempontra tett vállalást az ajánlattevő nem teljesíti? – 88. Jogsértést követ-e el az ajánlatkérő, ha nem vizsgálja, hogy egy szervezet milyen minőségben vesz részt a teljesítésben? – 89. Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződéstől eltérő teljesítést ellenőrzés és dokumentálás nélkül elfogadja? – 90. Megfelel-e a felelősségbiztosítás a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-nak, ha a több ajánlattételi részt elnyerő ajánlattevő nem ajánlattételi részenként köti meg? – 91. Megállapítható-e az ügyfélképesség hiánya arra való hivatkozással, hogy az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmazott és a kérelmező ajánlatát a bírálat során figyelmen kívül hagyta ? – 92. Fennáll-e az ügyfélképessége az értékelési sorrend szerinti 4. helyezettnek? – 93. Megállapítható-e az ügyfélképesség hiánya, ha az ajánlattevő a versenyújranyitásra nem képes ajánlatot tenni a műszaki tartalom miatt? – 94. Fennáll-e az ügyfélképessége a nyertes ajánlattevőnek, ha a második helyezett érvényessé nyilvánítását vitatja? – 95. Megállapítható-e az ügyfélképesség hiánya, ha a kérelmező a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítását kívánja elérni? – 96. Megfelel-e a Kbt-nek, ha a kérelem „ömlesztve” vagy az „általánosság” szintjén tartalmazza a kifogásokat? – 97. Visszautasítható-e a kérelem arra való hivatkozással, hogy a KDB másik kérelem alapján már döntést hozott?  – 98. Lehet-e tudomásszerzési időpont a Kbt. 69. § (2) bekezdés szerinti ún. közbenső döntés hiánya? – 99. Elkésettnek minősül-e az eljárás eredményével kapcsolatos kérelem, ha az ajánlatkérő már megkötötte a szerződést?  – 100. Az EVK minden esetben befolyásolja a jogorvoslati határidő számítását? – +1 A KDB hatáskörébe tartozik az üzleti titok megsértésének megállapítása?

KIK A KÉPZÉS ELŐADÓI?

  • Dr. Tátrai Tünde egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, az Európai Bizottság szakértője
  • Dr. Fazekas Szilvia közbeszerzési vezető, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

MILYEN FORMÁBAN VALÓSUL MEG A KÉPZÉS?

eLEARNING – Képzésünk e-Learning képzés formájában elsajátítható. Elérhető a https://e-systemmedia.hu képzési portálunkon.
A tananyag modulokból áll, melyeket szabadon bejárhatnak a résztvevők, és szakmai anyagok is letölthetők hozzá PDF formátumban. A képzés online, önálló tempóban végezhető el.
ÁKSZ kreditpontos regisztráció esetén a képzés lineárisan bejárható, a modulok között vizsgakérdésekkel.

MENNYIBE KERÜL A KÉPZÉS RÉSZVÉTELI DÍJA?

Részvételi díj:

  • ÁKSZ kreditponttal: 36 900 Ft / fő (A képzés ÁFA mentes)
  • Kreditpont nélkül: 29 900 Ft + 27% Áfa/ fő
    (Az eLeaning képzés szabadon, kötöttségek és vizsagkérdések nélkül is megtekinthető!)

────► jelentkezem itt az ÁKSZ kreditpontos képzésre
────────► jelentkezem itt a képzésre

*** HIRDETÉS ***

– 2026. évi frissítéssel! –
BEVEZETÉS A KÖZBESZERZÉSBE I-II.

ALAPOZÓ ÉS HALADÓ SZINTEK
ÁLLAMILAG TANÚSÍTOTT SZAKMAI KÉPZÉS
(E-LEARNING)
<< TOVÁBBI INFORMÁCIÓK >>

MIK A KÉPZÉS JELENTKEZÉSI FELTÉTELEI?

ÁTUTALÁSOS FIZETÉS:
A jelentkezés fizetési kötelezettséget von maga után. A regisztráció után a megadott e-mail címre visszaigazoló e-mailt küldünk. A visszaigazoló e-mailhez csatolt DÍJBEKÉRŐT kérjük a fizetési határidőig kiegyenlíteni szíveskedjenek. A részvételi díjat az OTP: 11714051-21458037-00000000 számlaszámra, számlánk alapján szíveskedjen utalni. Oktatási segédanyagot biztosítunk .pdf formátumban. A befizetett díjbekérő után küldjük ki azokat a belépési kódokat, amivel az online képzést képzési portálunkon elkezdheti!
KÁRTYÁS FIZETÉS:
A kártyás fizetés után azonnal e-mailben elküldjük a képzés elkezdéséhez szükséges belépési kódokat, ill. a számlát. A képzést azonnal elkezdheti!>>>
>>>

MIK A KÉPZÉS TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEI?

Támogatott operációs rendszerek: Win 10/11
NEM támogatott operációs rendszerek: Windows 95, Windows XP, – Apple operációs rendszerek
Támogatott böngészők: Internet Explorer (IE 11) vagy Edge (14) böngészőben kezdje el a képzést! Opera böngésző NEM támogatott!
Egyéb követelmények: JavaScript engedélyezése.
A böngészőben a felugró (pop-up) ablakok engedélyezése!
HÁLÓZATI KÖVETELMÉNYEK:
Minimálisan 1MB/s letöltési sávszélességre van szükség. Ennek ma a legtöbb internet előfizetés megfelel (DSL, kábel). Kérjük, hogy a szolgáltatást stabil, folyamatos (megszakításmentes) internetkapcsolattal használja. A tananyagok mobil eszközökön való megtekintése nem támogatott! A mobil eszközön történő megtekintés miatti problémákért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

Frissítve: 2026.09.19.

Részletek
Részletek
Megosztás
közbeszerzési vezető, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
egyetemi tanár
A Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Tanszékének egyetemi tanára és az egyetem közbeszerzési menedzser képzésének szakmai vezetője.