Aktuális változások a munkajog területén
Egészségügyi alkalmatlanság – Keresőképtelenség – Észszerű alkalmazkodás követelménye – Rendkívüli munkavégzés – Utazási idő – Azonnali hatályú felmondás – Közös megegyezés
Online munkaügyi képzés (e-Learning)
<< HALGASSA MEG A BEVEZETŐT ITT >>
2024-2025. években lényeges változások történtek a munkajog területén, melyeket nagyobb részben alkotmánybírósági és európai uniós bírósági, illetve hazai bírósági döntések váltottak ki és csak kisebb részben a jogalkotás. Áttekintjük ezeket a változásokat és azok lehetséges megoldási módjait.
Címszavakban: Egészségügyi alkalmatlanság – Keresőképtelenség – Észszerű alkalmazkodás követelménye – Rendkívüli munkavégzés – Utazási idő – Azonnali hatályú felmondás – Közös megegyezés
Kinek ajánluk ezt a képzés?
- Olyan munkaügyi szakembereknek, HR szakembereknek, akik szeretnének megismerkedni az elmúlt másfél év legjelentősebb munkajogi változásaival, új alkotmánybírósági döntésekkel, az EUB (Európai Unió Bírósága) új határozataival, a változó magyar bírói gyakorlattal.
- Munkajogászoknak, ügyvédeknek, akik a Magyar Ügyvédi Kamara tagjaiként kreditpontokat gyűjtenek a kötelező szakmai továbbképzési rendszer keretében. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ITT >>
Kik jelentkezhetnek a képzésre, milyen előzetes végzettséggel?
A képzésre bárki jelentkezhet
Mi a munkajogi képzésünk célja?
Munkajogi képzésünk célja, hogy a résztvevők megismerjék az elmúlt másfél év legjelentősebb munkajogi változásaival, új alkotmánybírósági döntésekkel, az EUB (Európai Unió Bírósága) új határozataival, a változó magyar bírói gyakorlattal.
Miről fog tanulni?
Online képzésünk során érthetően, példákon és jogeseteken keresztül ismertetjük a változó munkajogi gyakorlatot a bíróság szemszögéből, az alábbi szempontok alapján:
- Az egészségügyi alkalmatlanság, állásidő, ésszerű alkalmazkodás
- Munkaidő (munkaidő-beosztás, rendkívüli munkavégzés bizonyítása, utazási idő), szabadságok és azok kiadása
- Azonnali hatályú felmondás (jogosulatlan adatkezelés, munka megtagadása, késedelmes bérfizetés, tájékoztatási kötelezettség megsértése, munkaidőn kívüli véleménynyilvánítás miatt)
- Személyiségi jogsértések
- Kártérítési felelősség (az összehangolt munkavégzés kötelezettje és a munkáltató mentesülése, építési terület és ellenőrzési kör)
- Kollektív jogok (szakszervezeti konzultáció módja, határideje, a kollektív szerződés hatálybalépéséhez képest később kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet jogosítványai, a szakszervezet perbeli legitimációja)
- Egyebek: végkielégítés, összeférhetetlen magatartás, közös megegyezés tartalma és megtámadása
Ki a képzés előadója?
Dr. Kulisity Mária bíró, Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma
Milyen formában valósul meg a képzés?
Munkajogi képzésünk e-Learning képzés formájában elsajátítható.
Mennyibe kerül a részvételi díj?
Részvételi díj: 24 900 Ft + 27% Áfa / fő
Meddig elérhető a képzés?
A képzés 2025. december 28-ig elérhető korlátlan hozzáféréssel.
GYIK – Gyakran ismételt kérdések
Miról szól a képzés?
Az Aktuális kérdések és válaszok a munkajog területén c. online képzés egy jogi kreditpontos e-Learning munkajogi képzés, amely a legfrissebb munkajogi változásokkal és kérdésekkel foglalkozik.
Miért érdemes elvégezni a képzést?
Naprakész, a 2025-ös munkajogi változásokat és jogalkalmazói gyakorlatot részletesen bemutató, hiteles szakmai tudást nyújt, így segíti a munkáltatókat, HR-szakembereket és jogászokat a hatékony és jogszabálykövető munkavégzésben.
Korlátlan hozzáférést biztosít a képzés anyagaihoz, amelyek többször is visszanézhetők, ezzel rugalmas időbeosztást tesz lehetővé..
Szakértő előadók részvételével, élő kérdések-válaszok formában valósul meg, ami segíti a konkrét, gyakorlati problémák megértését és tisztázását.
Mennyibe kerül a képzés?
A képzés ára 24 900 Ft + 27% Áfa / fő.
Miről fog tanulni?
Online képzésünk során érthetően, példákon és jogeseteken keresztül ismertetjük a változó munkajogi gyakorlatot a bíróság szemszögéből, az alábbi szempontok alapján:
- Az egészségügyi alkalmatlanság, állásidő, ésszerű alkalmazkodás
- Munkaidő (munkaidő-beosztás, rendkívüli munkavégzés bizonyítása, utazási idő), szabadságok és azok kiadása
- Azonnali hatályú felmondás (jogosulatlan adatkezelés, munka megtagadása, késedelmes bérfizetés, tájékoztatási kötelezettség megsértése, munkaidőn kívüli véleménynyilvánítás miatt)
- Személyiségi jogsértések
- Kártérítési felelősség (az összehangolt munkavégzés kötelezettje és a munkáltató mentesülése, építési terület és ellenőrzési kör)
- Kollektív jogok (szakszervezeti konzultáció módja, határideje, a kollektív szerződés hatálybalépéséhez képest később kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet jogosítványai, a szakszervezet perbeli legitimációja)
- Egyebek: végkielégítés, összeférhetetlen magatartás, közös megegyezés tartalma és megtámadása
Milyen kérdéseket tettek fel halagatóink a képzésen elhangzottakkal kapcsolatban?
- Munkavállaló olyan folyamatos, sorozatos magatartást tanúsít, amely később, a vezetőség tudomására jutva akár megalapozhatná az azonnali hatályú felmondást.
– A bírói gyakorlat szerint a felmondási indokként elfogadott bizonyítási eljárás hogyan épül fel ebben a helyzetben?
– Különösen érdekel, honnan számítható a 15 napos határidő az azonnali hatályú felmondás kezdeményezésére, és milyen dokumentációkat, bizonyítékokat fogadnak el a bíróságon ennek alátámasztására? - Van egy munkavállalónk, akinek testi fogyatékossága látható, például nehezen mozog, ám egy IT munkakörben dolgozik, és a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megfelelt. A munkavégzése azonban problémás: határidőket nem tart, kommunikációja és pontossága nem megfelelő. A munkáltató ennek alapján munkahelyi magatartás és teljesítmény miatt munkáltatói felmondást fontolgat.
Az Mt. 66. § szerint, ha a felmondás egészségügyi okból eredő képesség-csökkenés miatt történik, akkor alternatív munkakört kell felajánlani. Jogirodalmi kérdés, hogy pontosan hol húzódik a határ a munkavállaló képessége és magatartása között.
Felmerül bennünk az is, hogy a munkavállaló perelhet-e azzal az érveléssel, hogy a nem megfelelő munkavégzése valójában szellemi fogyatékossága miatt van, amit nem közölt, és amire így a munkáltató sem tudott megfelelően reagálni. Létezik-e ilyen átmenet a magatartás és a képesség között a joggyakorlatban? - A kérdésem a felmondás/közös megegyezés BH-hoz kapcsolódik. Ha a munkavállaló elé, anélkül, hogy közölném vele formálisan a felmondást, ha elé teszek 2 papírt, egy felmondást és egy közös megegyezést, hogy válasszon, fennáll az a veszély, hogy nem lesz közölt a felmondás. Van erre már bírói gyakorlat?
Vagy ha előbb közöljük vele a felmondás tényét, szabályszerűen, aláírva, majd utána ajánljuk fel alternatívaként, a felmondást felül írva a közös megegyezést, amit ö ott helyben alá is ír, visszavesszük tőle a felmondást, és ezután már csak egy kétoldalúan aláírt közös megegyezés marad. Ebben a helyzetben is alkalmazható, az Ön által ismertetett BH-ban, miszerint ilyenkor is él az, hogy nem lehet vizsgálni az előbb közölt, de utána visszavontt felmondás tartalmát? - Amennyiben a munkavállaló távolléte – például szülési szabadság – alatt a munkáltatónál szervezeti átalakítás vagy létszámleépítés történik, és erre hivatkozva a munkaviszonyt a későbbiekben, a munkavállaló visszatérési szándékának bejelentésekor kívánják megszüntetni, elegendő-e, ha a munkáltató az intézkedés időpontjában dokumentált formában tájékoztatja erről a munkavállalót? Vagy jogszabály alapján szükséges rendszeres vagy időközi tájékoztatást is nyújtania a munkáltatónak a távollét ideje alatt történő változásokról?
- A munkáltató találkozik egy a munkavállaló által eszközölt azonnali hatályú felmondással és szeretné azt megtámadni vagy az ebből eredő igény (pl. végkielégítés) alól mentesülni, akkor neki kell-e peres eljárást kezdeményeznie és a jogellenességet megállapítani vagy megvárja a munkavállaló esetleges kereseti kérelmét.
A képzés témakörei, tematikája
1. modul – Keresőképtelenség és egészségügyi alkalmatlanság (58 perc)
Témakörök: Egészségügyi alkalmatlanság – Jogszabályok – Keresőképtelenség és egészségügyi alkalmatlanság – Keresőképtelenség – táppénz – 1/2004. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat – Következtetések – Állásidő – Változó bírói gyakorlat – EBH2017.M.16. – Mfv.10.776/2016/3. – Kérdések – Mt. módosítás 2023. január 1-től – Gyakorlati problémák – 1/2025. (II. 27.) AB határozat – AB határozat indokolása – Fővárosi Ítélőtábla Mf. 31.061/2025/3.
2. modul – Észszerű alkalmazkodás követelménye – Munkaidő-pihenőidő-szabadság – Rendkívüli munkavégzés – Utazási idő (66 perc)
Témakörök: Észszerű alkalmazkodás követelménye – Egyéb nemzetközi szerződések – Fogalmak – Szempontok – És a magyar jogban? – Mt. – És a magyar jogban? – Egészségügyi alkalmatlanság és ésszerű alkalmazkodás – Lépések – Bírói gyakorlat – Mfv.II.10.082/2024/4. – Munkaidő, pihenőidő, szabadság – 12/2020. (VI. 22.) AB határozat (Mfv.II.10.279/2018/13.) – 2023. január 1-től Mt. 104.§ (5) bek. – IH kontra MÁV-START (C-477/21. sz. ügy) – Mfv. 10.025/2024/6.,BH2024. 238. – Kúria Mfv. 10.044/2024/6., BH 2020.246. – 3183/2025. (V. 30.) AB végzés – Utazási idő – C-266/14. (Tyco) – Mfv. 10.100/2016/1. – FIT Mf. 31.110/2023/14. – Jogirodalom – Rendkívüli munkavégzés bizonyítása – Szabadság – Mt. 122.§ (4) 15 napos határidő elmulasztásának jogköv. – Utólag szabadság – C-477/21. – Szabadságok, pótszabadságok külön nyilvántartása – EUB
3. modul – ÉA szabadság díjazása – Munkaviszony megszüntetése – Azonnali hatályú felmondás – Közös megegyezés – Kártérítés, személyiségi jogi sérele – Kollektív jogok (57 perc)
Témakörök: A szabadság díjazása – Munkaviszony megszüntetése – Azonnali hatályú felmondás – Közös megegyezés – Azonnali hatályú felmondás a jövőre nézve – Jogosulatlan adatkezelés, mint azonnali hatályú felmondási indok – A munka megtagadása, mint azonnali hatályú felmondási indok – Utasítás megtagadása védőeszköz hiánya miatt – Jelentős mértékű kötelezettségszegés mibenléte – Késedelmes bérfizetés – Összeférhetetlen magatartás – Munkaidőn kívüli véleménynyilvánítás – Tájékoztatási kötelezettség megsértése – Közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés – Kártérítés, személyiségi jogi sérelem – Kártérítési felelősség – az összehangolt munkavégzés kötelezettje és a munkáltató – Építési terület és ellenőrzési kör – Személyiségi jogi sérelem – Kollektív jogok
AMENNYIBEN A KÉPZÉS ELVÉGZÉSÉVEL JOGI KREDITPONTOT SZERETNE GYŰJTENI, JELENTKEZZEN ITT:
