ELŐADÓINK
- Dr. Tátrai Tünde egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, az Európai Bizottság szakértője,
- Dr. Fazekas Szilvia közbeszerzési vezető, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
- Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella LLM, közbeszerzési és európai jogi szakjogász.
Jogi képzéseinket a Magyar Jogászegylet Fővárosi Szervezete és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
és a Gál Ferenc Egyetem szakmai támogatásával szervezzük!
TÉMAKÖRÖK
1. modul (53 perc)
Kérdések: 1. Összeférhetetlenség – Kinek a felelőssége, amennyiben az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe bevont szakember közvetlen módon megjelenik az egyik ajánlattevő oldalán? Vagy ezt nem kell megakadályozni minden esetben? Mikor merülhet fel összeférhetetlenség? Mire jó a távolmaradási nyilatkozat? – Mi az összefüggés az összeférhetetlenség és a verseny tisztaságának megsértése között?
2. Szakértelem biztosítása – Az ajánlattevőnek is biztosítania kell a négy szakértelmet? Az ajánlatkérő milyen formában köteles igazolni a szakértelem rendelkezésre állását? Két szakértelmet lefedhet egy szakember?
3. Választható kizáró okok – Milyen kockázatokat vállal azzal az ajánlatkérő, ha a választható kizáró okokat előírja? Módosíthat esetleg ezeken a kizáró okokon?
4. Öntisztázás – Amennyiben az ajánlattevő öntisztázott, van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő ezt ne fogadja el? Van arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő tovább vizsgálja az ajánlattevő megbízhatóságát?
2. modul (58 perc)
Kérdések: 5. Műszaki leírás – Az ajánlatkérőnek milyen részletezettséggel kell megadnia műszaki leírását ahhoz, hogy ajánlatot lehessen tenni? Elegendő, ha csak általánosan rögzíti a célokat, vagy nagyobb jogbizonytalanságot okoz, ha részletesebb műszaki tartalmat közöl? – Mikor alkalmazható a „vagy azzal egyenértékű” kitétel? – Minden jogsértést kiküszöböl, ha az ajánlatkérő funkcionális követelményeket határoz meg? Szabályos, ha az ajánlatkérő egy konkrét gyártmányt/típust is megjelöl az előzőekhez kapcsolódóan?
6. Részajánlattétel – Elegendő-e a részajánlattétel esetében kétfelé bontani egy építési beruházást, vagy egyszerűbb egy általános érvvel elkerülni a részajánlattételt?
7. Alkalmasság – Amennyiben a szakember tapasztalata lehet értékelési szempont, úgy a referenciára is adható pont a közbeszerzésben?
8. Kapacitást biztosító szervezet bevonása – A kapacitást biztosító szervezet bevonását követően az eljárás során kiderül, hogy az érintett szakember elhagyta a céget. Milyen megoldást találhat az ajánlattevő, ha mindez a kétszakaszos eljárás második szakaszában történik?
9. Hiánypótlás – A hiánypótlás során az ajánlatkérő arra az álláspontra jutott, hogy ugyan nem tökéletes a benyújtott referencia hiánypótlást követően, de újra nem hiánypótoltatható, így inkább elfogadja. Jogszerűen járt el az ajánlatkérő? – Az ajánlati biztosíték hiánypótoltatható, ha a bankgaranciát nem a teljes ajánlati kötöttségi időszakra bocsátották rendelkezésre? – Van jelentősége annak, hogy az ajánlattevő vagy a kapacitást nyújtó szervezet bocsátotta rendelkezésre az ajánlati biztosítékot?
10. Felvilágosítás kérése – Felvilágosítás-kérésre adott válasz keretében van-e az ajánlattevőnek lehetősége módosítani ajánlatát? Vagy erre csak a hiánypótlás keretein belül van lehetőség?
3. modul (63 perc)
Témakörök: 11. Számítási hiba – A képlethiba számítási hibának minősül-e? Mit kell tenni, ha az ajánlattevőnek már nincs ideje kiegészítő tájékoztatást keretében tisztázni a hibát? Mit tud az ajánlatkérő tenni bírálati szakaszban?
12. Aránytalanul alacsony ár – Szükséges-e legalább háromszor indokolást kérni, amennyiben a becsült értékhez képest aránytalanul alacsonynak tűnik minden egyes ajánlattevő ára? – Milyen kockázata van az ajánlatkérőnek, ha nem kérdez, mivel számára elfogadható az alacsony ár? – Számít az, hogy első körben mire kérdez rá az ajánlatkérő?
13. Üzleti titok – Az üzleti titok indokolása során az ajánlattevő minden egyes eljárásban ugyanazt a standard szöveget nyújtja be, három oldalban részletezi a gazdasági sérelem tartalmát, amit állítólag okozna az érintett adat nyilvánosságra hozatala. Megkérdőjelezheti-e mindezt az ajánlatkérő?
14. Iratbetekintés – Iratbetekintés során az ajánlattevő áttekintette a teljes ajánlatot, állítólag azért, mert a benyújtott dokumentumok mindegyikében hamis adatot sejtett. Amit talált, az akár érvénytelenséget is eredményezhet. – Elfogadható-e a jogorvoslat során, amennyiben az az ajánlattevő érve, hogy a kérelmező jogszerűtlenül tekintette át az egész ajánlatot és így jutott hozzá az érintett információhoz, melyet támad? – Kötelező az iratbetekintésről jegyzőkönyvet készíteni? Fontos, hogy mi kerül az iratbetekintési jegyzőkönyvbe? – Kell több iratbetekintési lehetőséget adni egy ajánlattevőnek?
15. Gyorsított eljárás – Milyen következménye van annak, ha egy ajánlatkérő folyamatosan mindennapi gyakorlatává tette a gyorsított eljárás alkalmazását? – Van kockázata annak, ha gyorsított eljárásban többször módosul az ajánlattételi/részvételi határidő
16. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – Alkalmazható-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, amennyiben a kizárólagos jogot egy olyan, sok évtizede kötött szerződés alapozza meg, amelyet az ajánlatkérő jogelődje kötött?
4. modul (72 perc)
Kérdések: 17. 115. § szerinti eljárás – A 115. § szerinti eljárás előkészítése során figyelemmel kell-e arra lenni, hogy a korábbi eljárásokban kiket hívott meg az ajánlatkérő? – Fordított bírálat alkalmazása esetén kell vizsgálni a benyújtott ajánlatok közötti esetleges egyezőségeket?
18. Dinamikus Beszerzési Rendszer – Le kell-e zárni a Dinamikus Beszerzési Rendszert? Meg lehet-e hosszabbítani, ha jól működik? Kell-e a becsült értéken módosítani ebben az esetben?
19. Keretmegállapodás – Keretmegállapodás esetében mi annak a feltétele, hogy az ajánlatkérő új eljárást írjon ki, mivel a korábbiakban kötött keretmegállapodás feltételrendszere kedvezőtlen az ajánlatkérő számára. – Van lehetőség két keretmegállapodást párhuzamosan hatályban tartani?
20. Szerződéskötés időpontja – Meghosszabbítható-e a szerződéskötésre rendelkezésre álló időintervallum? Ha nem, akkor jogszerűen megköthető-e a szerződés hónapokkal az összegezés eljuttatását követően?
21. Szerződéskötés feltétele – A szerződéskötési feltételek kevésbé korlátozóak, mintha az ajánlatkérő ezeket alkalmassági követelményként írná elő? – Előírható-e 2-3 ISO-tanúsítvány szerződéskötési feltételként?
22. Szerződésszerű teljesítés feltétele – A szerződés szerződésszerű teljesítésének feltétele lehet-e, hogy azonos kapacitást biztosító szervezet kerüljön végig bevonásra a teljesítés során?
23. Alvállalkozó bejelentése – Keretmegállapodás esetében az alvállalkozói bevonás mértékét hogyan kell kiszámítani? Milyen következményei lehetnek, amennyiben ez a számítás hibás?
24. Szerződésmódosítás – Módosítható-e a szerződés abban az esetben, ha jogvita van a felek között? Milyen megoldást lehet akkor keresni, ha az ajánlatkérő késedelme okozza a késést? – A köztes határidőket is lehet módosítani? Alkalmazható-e egyszerre több jogalap a szerződésmódosítás során?
25. Jogorvoslat – Büntethető-e az a gazdasági szereplő, aki nem tudta, hogy szerződő partnere a közbeszerzés hatálya alá tartozik?
